Erre járva – Mi lesz a PIK-kel?

Végre valahára az óbecsei községi hatalom is végrehajtotta a jelenleg állami tulajdonban levő  földek (még nem tudni, hogy milyen lesz a szerbiai denacionalizációról szóló törvény) bérbeadását.

A községi funkcik késleltették, ameddig tudták – a vonatkozó törvény 2006 óta létezik, de a község csak tavaly készítette el a bérbeadási programot –, de végül a mezőgazdasági minisztériumból odaszóltak és a községi hatalom kénytelen volt mind a 11 000 hektárt felkínálni (a község eredetileg úgy fogalmazott, hogy 1700 hektárt adnak bérbe, mert a többi „vita tárgyát képezi”). Nem mellékes, hogy az állami földek bérbeadásából befolyt pénz 40 százaléka a községben marad, 60 százaléka kerül a központi állami költségvetésbe.
Ha a PIK-ről esik szó, akkor kötelező megemlíteni, hogy Óbecsének létszükséglete annak megmaradása, hiszen több mint másfélezer embert foglalkoztat a kombinát. Miért nem volt létszükséglet a sok privatizációs áldozat: a sörgyár, a Fadip, a bútorgyár (ahol nemrég még PIK-esekből álló csődigazgatás volt), a takarmánykeverő és lehetne még sorolni?
A másik kérdés az, hogy mi lesz a magánkézen levő PIK-kel, amely a Đorđije (Đorđe) Nicović vezette Irva investicije és a Virgin-szigeteki FARF tulajdona (a weboldalon található információ szerint)?
Az említett konzorcium 2007-ben vette meg a PIK 97,23 százalékát, azaz 265 974 részvényt 110,1 eurós áron. Ebből 111 984 részvény volt az állam, a többi pedig a kisrészvényesek tulajdonában.
Akkor 14 000 hektáron gazdálkodott a kombinát, amelyből alig 3000 hektár volt tulajdonban, a többi 11 000 hektár az államé volt és ma is az államé. Azért, hogy a PIK jó áron keljen el (legalábbis az volt a félhivatalos magyarázat) a DSS vezette kormány annak idején megtiltotta a szenttamási községnek, hogy bérbe adjon több mint 1200 hektár földet, amelyet a PIK bitorolt.
Az állam iránt jelentős tartozásai vannak a PIK-nek, amelyről egyes párttollnokok továbbra is csak a legjobbakat írják. Az igazság azonban az, hogy a mezőgazdasági minisztérium peren kívüli egyezség alapján több mint 600 000 eurót követel a PIK-től a 2007/08-as gazdasági évre (korábban a PIK törlesztett kb. 170 000 eurót), továbbá több mint 800 000 eurót a 2008/09-es gazdasági évre. Lehet, hogy ez nem is olyan sok egy olyan cégnek, amelynek évi bevétele 50 millió euró, ebből 6 millió euró az exportból (ismét a PIK weboldaláról). De ha nem olyan sok, akkor miért nem fizetik ki?
A PIK nemrég ismét követelte a minisztériumtól a törlesztési határidő eltolását. Időközben előnyjog által a község bérbe felkínált a cégnek 5000 hektárt (hektáronként 14 000 dináros áron), de azért a bérletért elvben 45 napon belül fizetni kellene. Ezt kivárjuk. Ami pedig az eddigi adósságokat illeti, a minisztérium jelzáloggal rendelkezik, vagyis, ha a PIK nem törleszt, akkor az állam rátehetné a kezét a kombinát tulajdonában levő ingatlanokra.
A kémszervezetekről és maffiákról gyakran könyveket író Marko Lopušina azt állítja a Crnogorski klan (Montenegrói klán) c. könyvében, hogy az öt Nicović fivér fekete öves karatézó volt, és az 1969-1974-es időszakban érkeztek Montenegróból Belgrádba. Az egyetemi pártszervezet megbízásában „ők tartották fenn a rendet” az Egyetemi városban és az újbelgrádi sportközpontban… így kezdődött.
Đ. Nicovićot a kilencvenes években nem engedték be területükre a nyugati országok, ő is a Miloševićhez közel állók „feketelistáján” szerepelt. 1999 novemberében, a Kapital Bank első embereként a Vreme hetilapnak azt mondta, hogy nem áll közel a rezsimhez. Elismerte ugyan, hogy 1993 elejéig a nemzeti bankban volt igazgató, de hozzátette, hogy azt követően magánbizniszbe kezdett. A váltás után, 2003-ban a Szerb Nemzeti Bank megfosztotta működési engedélyétől a Kapital Bankot.

A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) 2003 júliusában keltezett jelentésében Nicovićot is odasorolja azok közé, akik kedvezményezett helyzetben voltak a miloševići korszakban, majd az új hatalomnál is megtartották kivételezett pozíciójukat, nagy hatással bírva annak döntéseire.
Nicović igen tevékenyen részt vett az elmúlt 10 év privatizációiban, országszerte: mezőgazdaság, textilipar, építőipar… 2008 januárjában azt nyilatkozta, hogy cége, cégei 8000 hektár tulajdonosai, a többi 20 000-ren „csak” gazdálkodnak, mert az állami tulajdon.
Idén márciusban a NIN-nek azt mondta, hogy tudatában van annak, hogy többé nem gazdálkodhat annyi állami földön, mint eddig, ezért három lehetőséget kínált fel az államnak. Az egyik az lenne, hogy ő megtartja a munkásokat, ha az állam csökkenti a bérleti díjat. A másik az, hogy az állam alakítson közvállalatot és azáltal vegye át mind a 11 000 hektárt, amelyen eddig a PIK gazdálkodott, de az állam tegyen át a közvállalatba 1100 munkást is. A harmadik opció a PIK átrendezése lenne, ami azt jelentené, hogy a kombinátnak megmaradna a 3000 hektárja és azzal összhangban a kb. 1600-ból megtartana 350 dolgozót. Nem tudni, hogy mit válaszolt és egyáltalán válaszolt-e az állam.
Knézi községi elnök a tél végén azt mondta, hogy tudomása szerint Nicović többé nem tárgyal az állammal. A PIK tulajdonosa előzőleg menesztette az addigi igazgatót a kombinát éléről. Nicović a NIN-nel azt is közölte, hogy majd akkor tud fizetni a bérletért, ha betakarítja a nyári termést.
Az óbecsei PIK számlája március végén zárlat alatt volt, majd 5 millió eurós tartozások miatt.                    

Márton Attila