Határzár: Megkezdődött az építkezés – Vasfüggöny az Európai unióban

Megkezdődött a határőrizeti célú ideiglenes kerítés építése; a mintaszakaszt Mórahalom külterületén állítják fel, közölte a magyarországi belügyi és a honvédelmi tárca július 13-án. A Fidesz-frakció üdvözli, hogy épül a határzár, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) leállítaná az építkezést.

A Belügyminisztérium (BM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) közös közleménye szerint július 13-án reggel rendőri biztosítás mellett kezdte meg a munkálatokat a Magyar Honvédség.
A katonák a technikai eszközöket nyolc járművel a hódmezővásárhelyi laktanyából szállították a helyszínre. A helyszínbejárás után a határőrizeti célú ideiglenes kerítés építésének megkezdéséhez szükséges terepmunkálatokat – fakivágást, aljnövényzetirtást, talajmunkákat, útépítést – végeznek. Ehhez lánctalpas buldózert és egy univerzális földmunkagépet használnak.
A munkálatok jelenlegi szakaszában egy 150 méter hosszúságú mintaszakasz megépítését a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei együttesen végzik.
A két tárca közleményében azt írta: Európát érintő problémává vált a kontinens felé irányuló illegális bevándorlás. Magyarországra Szerbián keresztül naponta átlagosan 1000 illegális határátlépő érkezik, így súlyos gonddá vált az illegális bevándorlás és kiemelt feladattá annak kezelése. Idén eddig 78 190 tiltott határátlépőt regisztráltak, közülük 77 600-an érkeztek a szerb határon keresztül.
A Fidesz üdvözli, hogy már épül a biztonsági határzár és azt kéri a kormánytól, hogy mielőbb készüljön el a teljes szerb-magyar határszakaszon. A kormánypárti frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a határ menti és a migrációs táborokat működtető magyar települések lakói is egyre jobban szenvednek a bevándorlók tömegétől.
A határzár felépítését a nagyobbik kormánypárt helyes és szükséges döntésként értékeli, hozzátéve: ezt igazolja, hogy a Magyarországtól délre fekvő határvárosok – Szabadka és Magyarkanizsa – önkormányzatai már rendkívüli helyzet kihirdetését szorgalmazzák.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli, hogy állítsák le a magyar-szerb határon megkezdett kerítésépítést, álláspontjuk szerint azt nem az illegális határátlépők feltartóztatására, hanem a Fidesz népszerűségvesztésének megállítására tervezték. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke, európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatása szerint a kerítést csak az emberek egyharmada építené fel, 67 százalékuk szerint teljesen alkalmatlan a migránsok megállítására.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a szegénység enyhítése, a szociális dolgozók, orvosok és pedagógusok béremelése helyett „új vasfüggönyt“ épít „35 milliárd forint“ közpénzből a szerb határnál. Az ellenzéki párt az MTI-hez eljuttatott közleményében felszólította a kormányt, hogy azonnal állítsa le az építkezést.
Szijjártó Péter magyarországi külgazdasági és külügyminiszter a június 17-én tartott kormányülés szünetében jelentette be: a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy készítse elő a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszának lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg.
Áder János köztársasági elnök az ideiglenes határzárra is vonatkozó törvényt július 11-én írta alá a parlamenti információs rendszer szerint, az augusztus 1-jén hatályba lépő jogszabály a július 13-i Magyar Közlönyben jelent meg.

„Magyarország nem akar a bevándorlók célpontja lenni“

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Magyarország nem akar a bevándorlók célpontja lenni, most nincs szükség gazdasági bevándorlókra. Kovács Zoltán az M1 reggeli műsorában azt mondta, emiatt az uniós csúcstalálkozón Magyarország más álláspontot fog képviselni, mint a nyugat-európai országok: a tagállamoknak saját hatáskörben kellene dönteniük a kérdésben. Hozzátette, azon országok, amelyeknek szükségük van munkaerő-utánpótlásra, azok is azt mondják, hogy a kezelhetetlen formában érkező „áradat“ nem mehet tovább. Egységes és hatékony uniós álláspont kell, de ez messze van, Magyarország ezért döntött úgy, hogy a drasztikus, de hatékonynak tűnő lépést megteszi.

„Az igazi határzár a jogrendszerben épül“

A jog.mandiner.hu portálon július 10-én megjelent „Menekültügy: az igazi határzár a jogrendszerben épül“ című cikkében Pintér Bence ezt írta: „Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint olyan menedékkérők érkeznek az utóbbi időszakban Magyarországra, akiknek nagy része egy rendes, tisztességes eljárásban megkapná a menekült- vagy oltalmazott státuszt. Más kérdés, hogy a többségben Afganisztánból, Szíriából érkezők jelentős része hamar, pár nap alatt továbbáll. A magyar befogadási átlag így sem izmos: a kérelmek kilenc százalékának pozitív elbírálásával Magyarország Európában sereghajtó – ahol egyébként átlagosan 45% az arány. A feltehetően tényleg veszély elől menekülő szír kérelmek 35, az afgán kérelmek 80 százalékát utasította vissza a magyar hatóság – itt már olyan kérelmekről beszélünk, melyek
eljutottak a döntésig, tehát leadójuk nem indult tovább nyugat felé. A társelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzat által hangoztatott állításokkal ellentétben csak akkor bűncselekmény az illegális határátlépés, ha az fegyveresen történik, egyébként csak szabálysértésről beszélhetünk. Pardavi arról is beszélt, hogy van lehetőség a menekültek elzárására: a menekültügyi őrizetre 2013 júliusa óta adnak lehetőséget a magyar jogszabályok. Ebben a rendszerben minden 10. ember került őrizetbe az elmúlt két évben. Pardavi szerint egyébként sem a menekültügy a legsúlyosabb probléma Magyarországon: súlyosabb a szegények és az egészségügy helyzete.
Gyulai Gábor, az MHB menekültügyi programjának vezetője szerint az igazi határzár nem a szerb határon, hanem a jogrendszerben épül, megakadályozva, hogy a hatóság egyáltalán érdemben megvizsgálja a menekültek ügyeit. Gyulai szerint a menedékjogi törvény módosításával tudatosan lebontja, kiüresíti a magyar menekültügyi rendszert. A szakértő hat pontban foglalta össze a változások káros hatását. Az egyik legnagyobb probléma a Magyar Helsinki Bizottság szerint, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítható lesz a kérelmek 99 százaléka, mivel a továbbiakban Szerbiára biztonságos harmadik országként tekint a hatóság. Ez azt jelenti, hogy aki Szerbián keresztül érkezett Magyarországra – tehát a gyakorlatban a kérelmezők 99 százaléka –, az visszaküldhető lesz ide. A Kúria döntése szerint azonban a biztonságos harmadik országok meghatározásánál figyelembe kell venni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának országjelentéseit. Ezek szerint azonban Szerbia nem tekinthető biztonságos országnak a menedékkérők számára. Ez nem azt jelenti, hogy a menedékkérők életveszélyben lennének Szerbiában, bár mint korábban írtunk róla, ez sem példa nélküli. Szerbia azért nem biztonságos menekültügyi szempontból, mert a menedékkérelmek leadása, és az esetleges pozitív elbírálás nem biztosított. Szerbiát, Macedóniát és Görögországot ilyen okokból jelenleg egy európai állam sem tekinti biztonságosnak. Külön problémás, hogy az új szabályok nem biztosítják azokat az eljárási garanciákat, melyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a kérelmező megvédje igazát: például neki kell bebizonyítania, hogy Szerbiában nem volt lehetősége védelmet kérni. Szerbiában az elmúlt években 29 ezer menedékkérelemből 18-at bíráltak el pozitívan az ottani hatóságok“, áll a cikkben. Az írásban szó van a Dublin III rendszerről is: „A Dublin III rendszerrel kapcsolatban kérdésre válaszolva Gyulai elmondta, hogy a rendszer eddig is alacsony hatásfokkal működött, és a későbbiekben sem kell arra számítani, hogy tízezrével küldik vissza Magyarországra a menedékkérőket nyugatról. Ennek több oka van: egyrészt Magyarország felelőssége 12 hónap után megszűnik, és sok menedékkérő ennyi idő alatt nem kerül a nyugati hatóságok látókörébe; ha mégis, akkor sok egyéni esetben úgy döntöttek a bíróságok, hogy Magyarország nem biztonságos ország a menedékkérőnek. 2014-ben 827 menedékkérő érkezett vissza Magyarországra így. Például a német hatóságok 2900 megkeresése nyomán mindössze 42 menedékkérőt hoztak vissza Magyarországra. Szintén kérdésre válaszolva Gyulai kiemelte, hogy a magyarországi befogadó állomások rendszere nem hatékony: más országokban nem nagy, központosított befogadó állomások vannak, hanem több szervezet bevonásával kisebb, elszórtabb állomásokon fogadják a menekülteket, ami az integrációt is elősegíti. Ezzel kapcsolatban Gyulai hangsúlyozta, hogy a kormány hangoztatott terveivel ellentétben a most működő állomásokat nem lehet bezárni és máshova helyezni, hiszen azokra különböző EU-s fejlesztési pénzek miatt EU-s vállalások, üzemeltetési határidők vonatkoznak“.

Migránsok ellen és mellett

Miután a hatalmi Fidesz üdvözölte, hogy már épül a biztonsági határzár és azt kérte a kormánytól, hogy mielőbb készüljön el a teljes szerb-magyar határszakaszon, a kormánypárti frakció július 13-i közleményében arra emlékeztetett, csak az elmúlt hétvégén mintegy „háromezer illegális bevándorló szökött át Magyarországra, amelynek meg kell védenie saját és Európa schengeni határait is“, írta Fazekas Ágnes július 14-én a Népszavában.
Mellesleg, 14-én este a magyar-szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi jogszabályok szigorítása ellen tüntettek Budapesten a Migráns Szolidaritás Csoport szervezésében.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a menekülteket nem lehet gazdasági bevándorlóknak tekinteni, és a kerítés nem oldja meg a problémát. A demonstrálók a Szent István-bazilika előtti térről átvonultak a Kossuth térre, az Országház elé, ahol lebontottak egy jelképes kerítést. A tüntetésen vajdaságiak is részt vettek: Gyantár Edit, vajdasági civil szervezetek – a Polgári Értékek Központja, a Második Nyilvánosság Facebook-csoport, a Mosolyogj Szabadkára polgári csoport, az Authentic Vojvodina polgári egyesület és a Kolektiv Gerusija elméleti-politikai csoport – képviseletében a Szent István téren a globális szolidaritás szükségességét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott: senki nem született illegálisnak. „Mi, vajdaságiak a Szíriából, Afganisztánból, Szomáliából vagy Koszovóból érkezőket nem holmi betolakodó idegeneknek tekintjük. Tragédiájukban, nyomorúságos sorsukban a magunk peremvidéki szerencsétlenségét látjuk tükröződni, mindannyiunk egyéni és közösségi ellehetetlenülését. Mi, akik Jugoszlávia felbomlásának következményeit is megéltük, sejtjük, milyen szörnyűségeket élhetnek át azok, akiket a szegénység mellett háborúk is sújtanak“, mondta Gyantár Edit. A szervezők szerint 600-700 ember vehetett részt a tüntetésen, írja az MTI-RTV.

Szélsőjobbos embervadászat?!

Mindeközben, ahogy Fazekas írta fent említett cikkében, a szélsőjobb nem ül „tétlenül“: „Eközben azonban a szélsőjobboldal szintén rendre hadat üzen a háborúk, üldöztetések elől menekülőknek. Az Index úgy tudja, a Betyársereg a múlt héten Toroczkai településén akart migránsokra vadászni és abban bíztak, hogy a radikális polgármester segítségükre lesz. Torockai azonban egy olyan mezőőrt bízott meg, hogy legyen a betyárok kísérője, aki nem ismerte jól a környéket, így eltévedtek“, áll a cikkben.
Arról sajnos nem szól a fáma, hogy az állami szervek tették-e dolgukat az „embervadászokkal“ szemben.

Összeállította: R.M. (Források: MTI, jog.mandiner.hu)