Pecellósi baglyok

Inđiján új Henkel-gyár építését jelentették be. Óbecsén örülnek annak, hogy folyik a víz a csapból. Péterrévén pedig beindult az őrjáratozás.

A kezdeményező a Magyar Remény Mozgalom (MRM) volt. Egyenruha (még?) nincs, az „őrszemek” láthatósági mellényt viselnek, rajta hátul a felirat: Őrszem-Péterréve és alatta Straža-B. Petrovo Selo.
Az egyik őrszem a Vajdasági RTV-nek azt nyilatkozta, hogy fegyvertelenül őrjáratoznak, senkit sem akarnak bántani, mert tudják, hogy erre nincs joguk. Mindennap más-más időben indulnak meg és a menetirányukat is változtatják.

Önszerveződés és pártpolitika

Nem az MRM az első, amely az önszerveződésben látta a megoldást a tragikus közbiztonsági helyzetre. Egy éve Csantavéren Murényi Tibor, a helyi közösség ligás (Vajdasági Szociáldemokrata Liga) elnöke azt javasolta, hogy a helyiek saját pénzükből fogadjanak fel őrző-védőket, mert a rendőrség nem tudja szavatolni a biztonságot. A rendőrségből ugyanis közölték: amellett, hogy kevesen vannak, korlátozottak a jogaik is. Hiába fogják el az elkövetőt, „taxis” szerepet töltenek be az elkövetők otthona és a bíróság között. Összesen 12 rendőr jutott Csantavér mellett Nagyfényre, Újzsednikre, Dušanovóra és Višnjevacra. A csantavériek egy része azt mondta, nem fizet őrszolgálatért, mert a rendőrség a befizetett adóból kapja a járandóságát, így nekik kellene járőrözni és a lopásokat megakadályozni. Volt, aki azt javasolta, hogy ne fizessenek az őrző-védő kft.-nek, inkább önkéntes alapon szervezzék meg a polgárőrséget. Murényi akkor, egy éve, elmondta, hogy 8-10 évvel azelőtt már működött a faluban polgárőrség, ami azért szűnt meg, mert a járőrözés pénzbe kerül, illetve egy személyt megkéseltek, egy másik személy pedig a bíróságon próbálja bebizonyítani, hogy egy esetben jogosan járt el a gyanúsított ellen. A vagyonőrséget jogilag rendezett úton kell megszervezni – érvelt a csantavéri „faluelnök”.
Egy évvel később, pontosabban ez elmúlt napokban, az MRM kezdeményezésére önkéntes civil figyelőszolgálat alakulgat Csantavéren és Dušanovón. Arra a felvetésre, hogy ez törvénytelen, László Bálint, az MRM elnöke azt válaszolja, hogy ami nem tilos, azt szabad, és hogy már 2004-ben is működött önkéntes őrjárat Csantavéren, Éjjeli Baglyok volt a neve.
A VMSZ 2011-ben arra kérte a lakosságot, hogy „ne vegyen részt olyan törvényes alapot nélkülöző kezdeményezésekben, amelyek az állam bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási feladatait szándékoznak helyettesíteni”. Pásztor István, a VMSZ elnöke így érvelt: „Úgy véljük, az államnak azért fizetünk adót, hogy ennek fejében biztosítsa vagyoni és személyi biztonságunkat. Az állam ezen feladatának az átvétele, az önrendelkezés csak egy lépésre van az öntörvénykezéstől, az pedig a korábbi tapasztalatok alapján gyakran rosszul végződik”.

Több párt is kezdeményezte már, hogy módosítsák azt a törvényes rendelkezést, mely szerint 15 000 dinár a „kis lopás” határértéke – ez az a határ, amelyig a rendőrség nem tesz hivatalból feljelentést, vagyis a kárvallott legfeljebb önmaga keresheti igazságát a bíróságon. A VMSZ, amely a szerbiai és a vajdasági hatalmi koalíciónak is tagja, nemrég közölte, hogy a szerbiai kormány január utolsó napján a parlamenthez továbbította a Büntetőtörvénykönyv módosításának a javaslatát, ám abból kimaradt a 15 000 dináros értékhatár csökkentése.
Mások úgy vélik, nem CSÖKKENTENI kellene a „tűréshatárt”, hanem MEGSZÜNTETNI.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke február vége felé a nulltoleranciáért szállt síkra. Szavai szerint: „Ma a kormány azzal próbálja megoldani a szociális problémákat, hogy hagyja lopni az embereket. Ezzel mi semmilyen körülmények között nem tudunk egyezni. Olyan méreteket öltött a lopáshadjárat, amelyek egyszerűen elviselhetetlenekké váltak az emberek számára. Véleményünk szerint az önkormányzati rendőrség lenne az a megoldás, amely valóban odahatna arra, hogy megszűnjenek a lopások. A Magyar Polgári Szövetség éppen ezért felszólítja a köztársasági parlament magyar képviselőit, változtassák meg azon javaslatukat, amellyel 5000 dinárra csökkentenék a lopások alsó határát, ugyanis az nem fog megoldást hozni”. Az MPSZ egyébként a Magyar Fordulat koalíció tagja, a VMDK-val, a VMDP-vel és az MRM-mel együtt.

Polgárőrség, a törvényen kívüli kategória

Péterrévén van ugyan rendőrállomás, de kevesen vannak, meg nincs is 24 órás ügyelet. Nem egyedi eset, sokfelé van így. A rendőrség emberhiánnyal küszködik, Újvidéken már évtizedek óta képtelenek rendőrállomást létesíteni egy százezres lélekszámú városrészben. Azaz, a város néhány hónapja még adott is a rendőrségnek épületet, de nem jutott oda „igazi rendőr”, hanem más belügyminisztériumi dolgozókkal töltötték fel.
Visszatérve az MRM-hez, László Bálint szerint a multietnikus polgárőrség bevezetése, az önkéntes civilek és a rendőrség együttműködése lehetne a megoldás a romló közbiztonságra. Mint mondta, Bácsföldváron többen érdeklődtek a polgárőrség iránt, mint Péterrévén, és zömmel szerb nemzetiségű lakosok jelezték közreműködési szándékukat.
Kiss Zoltán, a péterrévei helyi közösség titkára arról tájékoztatta a médiát február végén, hogy március 5-én, hétfőn Knézi Péter (VMSZ) óbecsei községi elnök és Lazar Sekulić, a községi elnök közbiztonsággal megbízott tanácsosa „találkozik a falu lakóival, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat megvitassák és ismertessék az önkormányzat által javasolt megoldást a kialakult helyzetre”. Más hírek szerint a rendőrség óbecsei főnöke és a községi elnök volt hivatalos.
Az őrjáratozók azonban nem vártak sem Knézi, sem a rendőrfőnök engedélyére.
Kiss egyébként a Pravdának azt nyilatkozta, hogy „jelentős mértékben csökkentettük a lopásokat a határban, mert megalakult a mezőőri szolgálat, amely a rendőrséggel együtt tevékenykedik”. Szerinte a falubeli rablásokat úgy lehetne megakadályozni, ha együtt tevékenykednének a fegyvertelen civilek és a rendőrség. Ezt akarja az MRM is…
Az MRM-nek egyébként feltehetően a magyarországi példa lebeg a szeme előtt. Nem titok, hogy kitűnő a viszony az MRM és a Jobbik között. Ez utóbbinak éppen a közbiztonság témája és a „cigánybűnözés” a vesszőparipája, amit különféle félkatonai alakulatok parádézásával szokott nyomatékosítani.
Annak ellenére, hogy – Bacsót parafrazálva – „fokozódik a választási kampány” (szegény Virág elvtárs, ha tudná, hogy vannak „méltó” utódai…), teljesen alaptalan lenne mindent a választásokra fogni. A közbiztonság ugyanis már régóta igen rossz. A lopók rendszeres látogatói a hétvégi házaknak, gyümölcsöseknek, sőt a falusi házaknak is. A rendőrségnek se embere, se törvényes felhatalmazása, az igazságszolgáltatás meg…
Ugyanitt foglalkoztam több mint egy éve a csúrogi tüntetés kapcsán az önbíráskodás veszélyes magjával. Hasonló esetek miatt lincshangulat alakult ki 2010 júniusában a Pancsova melletti Torontálalmáson (Jabuka) és végül erős rendőri/ csendőri jelenlétre volt szükség a készülő romaellenes pogrom megelőzéséhez.
Nagy a szegénység. Lopni nem szégyen, sőt nem is olyan veszélyes. Az önbíráskodók inkább félhetnének a törvény erejétől, mint azok, akikre fegyvert szegeznének. Nem vigasz, hogy máshol, más országokban, „a Zunióban” is így van.

M.A.