Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

A harmadik szűkös év

A harmadik szűkös évtrg_fontane

Majd egyszer lesz decentralizáció

 

Marad a „válságköltségvetés”, a községek továbbra se kapják meg a pénzüket.
A múlt héten (október 7.) 151 község és város polgármestere követelte (csupán harmincan mentek el a pénzügyminisztériumba átadni a petíciót), hogy a jövő évi költségvetéssel önkormányzataik ismét olyan arányban kapják vissza a pénzt a központi kormánytól, mint korábban. Mikor korábban? Több mint két éve. Akkor történt meg ugyanis az, hogy a gazdasági világválság miatt a szerbiai kormány úgy döntött, hogy spórolni fog a helyi önkormányzatokon.
Diana Dragutinović pénzügyminiszter azt mondja, hogy ő is szeretné, ha minden úgy lenne, mint korábban, és ha eleget tennének a törvényes kötelezettségnek (!), hogy a községek kapják el a bruttó belföldi össztermék (GDP) 1,7%-át. De hát nem lehet.
Az úgynevezett átutalási pénzekről van szó, amelyeket a község nem is költhet arra, amire akar, mert bizonyos célra kapja.
Valami változás azért lesz. Már az idei költségvetés átütemezésével, átalakításával kb. további egymilliárd dinárt kapnak majd „egyes szegény községek”, az idézett megfogalmazás Diana Dragutinovićé.
Sőt, a miniszter jövőre további emeléseket helyez kilátásba és – ami még fontosabb lesz hosszú távon – „javasolni fogjuk a vagyonról szóló egyes törvények módosítását”. Na most, akkor visszakapják-e végre-valahára a községek, városok, Vajdaság tartomány azt a vagyont, amit Szlóbó elvett tőlük?
A Blic értesülései szerint Cvetković kormányfő a nyáron azt ígérte, hogy 2011-ben 35 milliárd dinár lehetne az önkormányzatoknak visszajuttatott pénz. 2009-ben a szokásos 48 milliárd helyett csupán nem egész 26 milliárdot utaltak át az állami kasszából a községi/városi kasszákba. Idén ez az összeg 28 milliárd dinár körüli. Vagyis, jövőre az ideinél 7 milliárddal többet ígért állítólag a kormányfő.
A Városok és Községek Állandó Értekezlete közölte, hogy 2009-ben és idén összesen 35 milliárd dinárról maradtak le, és hogy ez az összeg 2011-ben elérhetné az 58 milliárdot is. Dinárt. Ami nem egész 580 millió euró lenne.
Sok pénz. De mire elég? Belgrád (!) városi parlamentjének második embere azt mondja, hogy ők 7 milliárd dinárral kaptak kevesebbet az államtól, ami bőven elegendő lenne arra, hogy törlesszék Belgrád 4,5 milliárd dináros adósságát a Srbijagas iránt.
Nem mellékesen, ha valami csoda folytán visszatérnénk az évi 48 milliárd dináros szintre, amiből egyhamar nem lesz semmi, az mégsem jelentené az eredeti állapot visszaállítását. Hiszen a mai 48 milliárd dinár nem ér annyit, mint a 2008-as évi 48 milliárd dinár…
Ha nincs pénz, akkor elmaradnak a községi befektetések, a helyi önkormányzatok eladósodnak, nincs pénz az iskolák üzemeltetésére, közvilágításra, a közvállalatoknak (ideértve a távfűtőket is)… És ha a községek nem fizetik az áramot és a többi energiahordozót, akkor az újabb gondokat okoz az egész pénzügyi rendszerben.
A községek/városok jelenleg majd 17 milliárd dinárral tartoznak a közvállalatoknak, iskoláknak és más intézményeknek, amelyek alapítói. Ebbe nincs beleszámolva a fűtőanyag-beszerzők iránti adósság.
Diana Dragutinović pénzügyminiszter továbbra is arra hivatkozik, hogy a községeknek osztozniuk kell a válság terhének viselésében az állammal. Vagyis, ha spórol az állam, akkor spóroljanak a községek is. Más választásuk úgysincs, hiszen – részben – a központi hatalom kasszájából élnek. Annyit kapnak, amennyit jóváhagy nekik az Állam. Persze, a községeknek nem ez az egyetlen „bevételi” forrásuk. Csak éppen egyes „szegény” községek esetében az Államtól kapott pénz a helyi büdzsé fele.
Meddig mehet ez még így? Majd egyszer lesz decentralizáció. Majd egyszer.
Amúgy meg az Állam pénze, meg a községek pénze is a mi pénzünk. Az adófizetőké.

Márton Attila

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *