trg_fontane
A becsei Petőfi kultúrkör Szelence táncegyüttese kiválóan minősült címet érdemelt ki a november 21-én immár tizedik alkalommal megtartott Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán.
Az újvidéki vetélkedő szervezői a Martin György Néptáncszövetség, a Vajdasági Magyar Folklórközpont és a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ. A verseny célja, hogy lehetőséget teremtsen a néptáncegyüttesek magas művészi színvonalú színpadi bemutatkozásához, egymás megismeréséhez és a szakmai megmérettetéshez. A fesztiválra minden második évben kerül sor Újvidéken. Idén négy együttes mutatkozott be az öttagú magyarországi zsűrinek, többek között a becsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence táncegyüttese is, amelynek tagjai húsz éve öregbítik a város hírnevét. Kisimre Szerda Anna, a csoport művészeti vezetője szerint az a nemes cél köti össze a fiatalokat, hogy éltessék a magyar néptánckincset. „A táncegyüttes tagjai színes, sokoldalú egyéniségek, akik nemcsak táncolnak, hanem női és férfi énekcsoportként, zenekarként, de akár megzenésített versek szerzőiként, előadóiként is tevékenykednek. A Szelence táncegyüttes a vajdasági néptánccsoportok élvonalába tartozik, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 137,5 ponttal, immár hatodik alkalommal szerezte meg a kiválóan minősült címet. Ezzel a táncegyüttes a második Martin-plakett tulajdonosa is lesz”.
A Szelence táncegyüttes a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadára készített műsora a Tavaszvárók címet viselte, amelynek alcíme Farsangtól húsvétig. A műsort, amely a Nemzeti Kulturális Alap Színház- és Táncművészeti Kollégiuma támogatásával jött létre, az együttes művészeti vezetői, Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna szerkesztették. A Tavaszvárók produkció három műsorszámból áll. A Felcsíki farsangi mulatságot Kádár Ignác koreografálta, a Tavaszvárók címet viselő tételt, mely nagyböjti szokásokat, játékokat tartalmaz, Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna, a Kútnál című tardoskeddi táncokból álló koreográfiát pedig Furik Rita és Richtarcsik Mihály szerkesztették. A műsort a Fokos zenekar és barátai kísérték.
„A Vízkereszt utáni időszak, a farsang, a lakodalmak, bálak, a maskarások ideje. Farsang végén háromnapos mulatozással eltemetik a telet. A tavaszvárás ünnepe ez. A felcsíki farsangi mulatságnak elmaradhatatlan szereplője Illyés, aki egy halottat jelképez, valamint a hamubotosok, akik távol tartják a gyerekeket Illyéstől, megszórják a lányokat, hogy termékenyek legyenek, ijesztgetik az asszonyokat. Farsang után következett a húsvéti előkészület, a nagyböjt ideje. Iyenkor tilos volt a mulatozás, ezért a fiatalok körében jellegzetes szokások, játékok alakultak ki. Virágvasárnapi szokás a kiszehajtás és a villőzés. Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe. A húsvét hétfőjéhez kapcsolódó locsolás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A zsűri tagjai megdícsérték a műsor szerkesztését, kiemelték a táncosok magas színvonalú tánc- és énektudását, a változatos viseleteket, valamint azt, hogy jó előadók az együttes tagjai. Külön kiemelték azt a megoldást, amellyel a hamubotosból kiszebábut alakítottunk. Tetszett nekik az archaikus népi imádság és az egyházi népének előadása és hangulata is, amelyhez nagyban hozzájárult a megvilágítás, a fények ötletes használata. Az értékelés végén a zsűri kiemelte, hogy sok magyarországi táncegyüttes példát vehetne a Szelence együttes munkájáról”, mondta Kisimre Árpád.
B.M.
