trg_fontane
Tizenkét éve annak, hogy kétévenként Vajdaságban is megrendezik a Néptáncosok Országos Bemutatószínpadának Minősítő Fesztiválját.
A sorrendben hetedik fesztivált a hétvégén az Újvidéki Színházban tartották meg a budapesti Martin György Néptáncszövetség, a Vajdasági Magyar Folklórközpont és az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ szervezésében. Az együttesek teljesítményét magyarországi szakmai zsűri – Diószegi László, Szilágyi Zsolt, Mlinár Pál, Eredics Gábor és Ratkó Lujza – értékelte.
„Valamennyi vajdasági fesztiválon jelen voltam, a szemem előtt bontakozott ki ez a rendezvény, évről évre színvonalasabbá vált, látványos a fejlődés. Az évek során azt tapasztaltam, hogy a mozgalom tömegesebbé vált”, mondta Diószegi László, a zsűri elnöke, de hozzáfűzte, hogy ez a minősítés nem tartható meg örökre. „Ha az együttes igényli, kétévenként újra és újra meg kell szereznie. Szerintem sokkal nehezebb folyamatosan tartani egy magas szintet, mint időnként elérni azt. Nagyon megörültem, amikor a Vajdasági Magyar Folklórközpont kezdeményezésére a vajdasági táncosok is bekapcsolódtak a Kárpát-medencei mozgalomba. Ez azt jelentette számomra, hogy a vajdaságiak sem elégednek meg a különböző tájegységek táncanyagának ismeretével, hanem a szakmai vérkeringésbe is be akarnak kerülni. Nagyon jól állják ezt a próbát. A vajdasági magyarokban megvan az az egyértelmű akarás, hogy a Kárpát-medencéhez, és ezen belül az egységes magyar kultúrkörhöz tartozzanak”, mondta Diószegi.
Idén kilenc együttes jelentkezett a megmérettetésre. Péterrévéről kettő, a Tisza és a Tiszavirág, a kishegyesi Rizgetős, a kanizsai Hetrefitty, a becsei Szelence, a horgosi Ropogós, a törökbecsei Csalogató, a szabadkai Róna és a topolyai Cirkalom. A zsűri négy kategóriába sorolta a résztvevőket: részt vett, minősült, jól minősült és kiválóan minősült. A tizenkét év alatt a kiválóan minősült címet Vajdaságból nyolc táncegyüttes érdemelte ki, idén azonban csak három csoport kapta meg ezt az elismerést: a topolyai Cirkalom táncegyüttes, a kishegyesi Rizgetős táncegyüttes és a becsei Szelence táncegyüttes. A péterrévei Tisza táncegyüttes jól minősült címet nyert, míg a Tiszavirág és a törökbecsei Csalogató táncegyüttes minősült címet szerzett.
„A Szelence táncegyüttes műsorának címe Értékek és emlékek. A három koreográfia, szucsági, magyarszentbenedeki és bodrogközi táncok, egy történetbe van összefoglalva. A ’főszereplő’ fölmegy a padlásra egy könyvért, de keresgélés közben rátalál egy régi szüreti koszorúra, egy énekesfüzetre, fényképekre, s ezekről a tárgyakról eszébe jutnak a táncos események és mulatságok. Közben a padlásra fölszűrődik a rádióból egy népzenei műsor muzsikája. A ’főszereplő’ visszaemlékezéseit a pontos idő hangja szakítja félbe, aki sietve lejön a padlásról a keresett könyvvel”, mesélte el a koreográfia „történetét“ Kisimre Szerda Anna, a Szelence táncegyüttes vezetője.
Erer
