trg_fontane
Annak idején, 2012 augusztusában, Matolcsy György, Magyarország akkori nemzetgazdasági minisztere bejelentette a Wekerle-terv útjára indítását. A terv célja egy egységes kárpát-medencei munkaerőpiac és gazdasági együttműködési rendszer megteremtése. Fő stratégiai célkitűzésként „a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítését“ jelölték meg, de fontos része a koncepciónak a határon túli magyar cégek és gazdasági szereplők támogatása is, jelentette meg 2015 április 27-én az alfahir.hu, Jobbik-közeli magyarországi hírportál. 2014 folyamán a „Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Intézet javaslatára minden egyes elszakított régióra külön gazdaságélénkítő tervet dolgoztak ki. Felvidéken Baross Gábor, Kárpátalján Egán Ede, Erdélyben Mikó Imre nevét viseli a koncepció”. A vajdasági verzió, az alfahir.hu szerint szintén Wekerle Sándor nevét kapta.
A portál idézi Pásztor István VMSZ-elnök akkori nyilatkozatát is: „Arra készülünk, hogy a stratégia megvalósításának érdekében önálló eszközrendszert hozunk létre. Ez egy anyaországi állami pénzekből létrehozott, jelentős forrásokkal rendelkező alap lenne, amely lehetőséget adna arra, hogy az elképzelések megvalósulhassanak. Nem ajándékpénzek formájában, hanem nagyon kedvező hitelkonstrukciók kereteiben“.
A fenti idézetek az alfahír.hu „11 milliárdnyi kedvezményes hitelt zsíroztak le Délvidéken?“ című cikkéből származnak. A cikk szerzője Balogh Gábor. Az írás szerint: „Az elmúlt 25 évben példátlan volumenű fejlesztési terv megszületését jelentette be hétfőn (április 27-én, az újságíró megjegyzése) Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A koncepción két évig dolgozott számos neves délvidéki értelmiségi, szakértő és politikus. Pásztor a magyar vállalkozások megerősítését és piachoz juttatását ígérte, hozzátéve, hogy ezzel új munkahelyeket is tudnak teremteni”.
Végül a portál „robbantott“: „Az Alfahír birtokába jutott a ‘Vajdasági magyar közösségek terület és gazdaságfejlesztési stratégiája’ címet viselő dokumentum, annak költségvetése – és egy rendkívül érdekes táblázat is, amelyből talán kiderül, milyen helyi cégek lehetnek a hamarosan meginduló támogatási és hitelezési program kedvezményezettjei”.
Az alfahir.hu birtokába került dokumentum szerint a
finanszírozást egyértelműen magyarországi költségvetési források biztosítják majd.
Az alfahir.hu a továbbiakban a birtokába került táblázatra hivatkozva azt állítja, hogy megvan már az is, hogy konkrét cégek mekkora összegeket kapnak. Összesen 37,8 millió euró (11,3 milliárd forint) – feltehetően kedvezményes – hitelről van szó. „A listán több, a VMSZ-hez közvetlenül köthető személyre, illetve vállalkozásra bukkanhatunk”, állítja a portál, majd név szerint felsorolja kikre gondol.
Az „Excel dokumentumból nem derül ki, hogy ezeket a pénzeket már lényegében ‘odaítélték’ a benne szereplő vállalkozásoknak, vagy ezek csak előre megfogalmazott igények. Az azonban mindenképpen furcsa, és messze nem az átlátható, szakmai döntések irányába mutató gyakorlat, hogy egy még létre sem jött intézményrendszer, egyelőre még le sem hívott közpénzeiből finanszírozott hitelezési programjáról máris ilyen ‘segédanyagok’ készülnek”, jegyzi meg az alfahir.hu.
Április 28-án egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) reagált „a gazdaságépítő programra“, illetve a mára már „híres-hírhedt“ táblázatra/ listára, amelyet az alfahir.hu, továbbá Bozóki Antal ügyvéd honlapján, de a közösségi hálón is meg lehet tekinteni.
„A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nagyon botrányosnak tartja azt a táblázatot és annak tartalmát, amit a napokban közöltek egyes magyarországi és vajdasági magyar sajtóházak“, olvasható a VMDK közleményében. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a ’Vajdasági magyar közösségek terület és gazdaságfejlesztési stratégiára’ épülő ’gazdaságélénkítő’ programja csak a Vajdasági Magyar Szövetség holdudvarának pénzelésében merüljön ki. A magyarországi támogatásokat nem lenne ildomos és erkölcsös a pártklientúra építésére használni, mert a cél nem a párthoz közeli ötven család vállalkozásának megerősítése, hanem közösségünk egészének gazdasági felzárkóztatása. Ezért gyors és egyértelmű válaszokat szeretnénk kapni a párt illetékeseitől, milyen nyilvános pályázat alapján választották ki azt a harmincnyolc céget, amelyeket kedvezményes magyarországi támogatásokra javasoltak?“, áll többek között a VMDK közleményében, amelyben megnevez bizonyos VMSZ-eseket, akik vállalkozásai a listán szerepelnek.
Pásztor István, a VMSZ elnöke igen gyorsan, szintén április 28-án reagált az alfahir.hu cikkére, illetve a VMDK közleményére, de a fontos válaszok elmaradtak.
„Az alfahir.hu Jobbik-közeli hírportálon megjelent, harminc cégből álló lista nem végleges, és nem is titkos, de nem is VMSZ-es, hiszen párton kívüli személyek cégei is szerepelnek rajta“ jelentette ki Pásztor, aki a Vajdasági Rádió és Televíziónak (RTV) azt mondta, hogy a szóban forgó lista azoknak a lehetséges cégeknek a listája, amelyek anyagi támogatásban részesülhetnek a vajdasági magyar közösség gazdaságélénkítő programján belül. Szavai szerint a listán szereplő harminc cég közül eddig tizenhatnál jártak a VMSZ képviselői, és ez – ahogy a párt elnöke fogalmazott – felemelő élmény volt. „A VMDK közleményében szereplő feltételezések rosszindulatból és tájékozatlanságból fakadnak”, nyilatkozta a Vajdasági RTV esti Híradójának a VMSZ elnöke.
A gazdaságélénkítéssel foglalkozott Bozóki Antal újvidéki ügyvéd is, saját honlapján (bozokiantal.blogspot.com) május 1-jén a Délvidéki botrány című írásában. Bozóki szerint „a reagálásokat különösen a stratégia ’költségvetési terve’ (49. táblázat, 146. oldal) és egy az Alfahír ’birtokába került, rendkívül érdekes táblázat’ váltotta ki, ’amelyben konkrét cégekhez (azok vezetőit is megnevezve) rendelt kölcsön összegek szerepelnek’. (A neveket és összegeket tartalmazó táblázat – a stratégia szerzői javára legyen mondva – a dokumentumban nem található, ami arra utal, hogy a VMSZ-ben lett összeállítva.)“.
Bozóki rámutatott a tényre, hogy a VMSZ elnöke nem cáfolta a táblázat/ lista létezését. „Pásztor, tehát, nem vitatja a 38-as vállalkozói lista létezését. A cégek és magánszemélyek között 37 865 190,00 euró (11,3 milliárd forint) kerülne leosztásra“.
A 38 vállalkozás közül 15 szabadkai, 3 topolyai, 3 zentai, 2 csantavéri, 2 magyarkanizsai, 2 temerini, 1 bácsfeketehegyi, 1 bácskossuthfalvi, 1 bezdáni, 1 csókai, 1 hajdukovói, 1 királyhalmi, 1 martonosi, 1 nagybecskereki, 1 óbecsei, 1 tornyosi, 1 pedig újvidéki székhelyű.
Bozóki szerint az összegeket egy független, párto(ko)n kívüli szakértői testületnek kellene jóváhagynia, a gazdasági indokoltság, nem pedig egy előre elkészített lista alapján.
„A Pásztor által képviselt lista egyszerűen botrányos, nem csak a rajta szereplő cégek és egyének, de a mód miatt is, hogy mindenféle nyilvános pályázat nélkül készült! Nem a vajdasági magyarság gazdasági felemelkedését, hanem a már egyébként is gazdagok vagyonának további növelését szolgálja“, írja Bozóki.
Addig is, ameddig a közvélemény Pásztor konkrét és kimerítő válaszában reménykedik, érdekes „tanulmányozni“ a 38-as listát az alfahir.hu portál cikkében (http://alfahir.hu/11_milliardnyi_kedvezmenyes_hitelt_zsiroztak_le_delvideken), illetve Bozóki Antal honlapján (http://bozokiantal.blogspot.com/2015/05/delvideki-botrany.html). Ne lepődjünk meg, jó néhány név ismerősen cseng majd.
Összeállította: R.M.
(Források: Vajdaság Ma, alfahir.hu, bozokiantal.blogspot.com)
