A pokol nem a Másik (XV.) – Követjük a vajdasági trendeket

A foglalkoztatás terén is odafigyelünk a nemzeti közösség nyelvének ismeretére, vagyis tényleg igyekszünk követni a vajdasági trendeket. Miért a vajdaságiakat? Éppen amiatt, mert Vajdaságot össze se lehet hasonlítani bármely európai állammal vagy régióval a nemzeti kisebbségek vagy nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartását illetően

Törökbecse községben a szerb nyelven kívül hivatalos használatban van a magyar is. A községben kétnyelvűek a feliratok, a városháza tolóablak-szolgálatában dolgoznak magyarul tudók is. A községi elnök titkárnője szerbül is, magyarul is tud, ellentétben a szomszédos Óbecse községgel, ahol a magyar nemzeti közösség képezi a lakosság felét, míg Törökbecsén a 19 százalékát.  
Milivoj Vrebalov, Törökbecse község elnöke a kétnyelvűség törökbecsei alkalmazásáról beszélt:
– A foglalkoztatás terén is odafigyelünk a nemzeti közösség nyelvének ismeretére, vagyis tényleg igyekszünk követni a vajdasági trendeket. Miért a vajdaságiakat? Éppen amiatt, mert Vajdaságot össze se lehet hasonlítani bármely európai állammal vagy régióval a nemzeti kisebbségek vagy nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartását illetően. Vajdaság ugyanis e téren mindenkit megelőz. Volt alkalmam Brüsszelben éppen Vajdaságról beszélni, annak idején volt is egy tanulmányom, amelyben párhuzamot vontam Belgium és Vajdaság között. Egyrészt Belgium államban van Brüsszel, és ott három nép él: a flamandok, a vallonok és a németek, másrészt Vajdaságban 27 nép, a képviselőházban 6 nyelv van hivatalos használatban és a demokrácia – szerintem – sokkal magasabb szinten van, mint az egész Európai Unióban. Ám szerintem nem kellene annyira lovagolni a kétnyelvűség alkalmazásán, mert az egyik, mondhatnám szélsőséges, nacionalizmus automatikusan kiváltja a másikat is. Az emberek itt évszázadok óta egyetértésben élnek, évszázadok óta nem voltak komolyabb bajok és szerintem így lesz ez a jövőben is.

Miért gondolja, hogy a kétnyelvűség emlegetése, márpedig az magától értetődő az etnikailag vegyes közegekben, nacionalizmust gerjeszthet?

– Azért, mert nem látok erre okot. Beszéltek-e erről 50 évvel ezelőtt? Nem beszéltek, és minden olyan volt, mint most. Vagyis, ez magától értetődő volt, a törvény is rendezte a témát, nekünk pedig a törvényt be kell tartanunk, amennyiben demokratikus állam vagyunk. Na most, kell-e magyarul tudó személyt alkalmazni magánbankban? Itt gazdasági, piaci viszonyokról van szó. Szerintem tudniuk kellene magyarul, hogy magukhoz vonzzák az ügyfeleket. Például az én magáncégemben, amikor még én vezettem, és amikor még volt magáncégem, majdnem mindegyik dolgozó tudott magyarul és szerbül is, a cégem igazgatónője pedig magyar volt. Ami a helyi önkormányzatot illeti, kell, hogy legyen kétnyelvűség a helyi adminisztrációban, és ez vitathatatlan, hiszen kommunikálni kell a magyar anyanyelvű ügyféllel. Ugyanakkor nem vagyok annak a híve, hogy Szerbia államban vagy Vajdaságban, elmenjek valahova és ott ne tudják az állam hivatalos nyelvét. Éltem én Amerikában, Chicago közelében, ahol a lengyel volt a hivatalos nyelv, de mindenki tudott angolul, és használhatták a lengyelt is.

Ez magától értetődik.

– Igen. New Yorkban például 186 nép él és természetesen a spanyol is hivatalos nyelv, mert nagyszámú a spanyol közösség. Ezek olyan dolgok, amelyek terén Vajdaság nagyon megelőzte Európát is, Amerikát is, általában véve a fejlett országokat, tehát úgy vélem, hogy ezeket a dolgokat nem kell nyomatékosítani, hanem csupán a törvényt kell alkalmazni.

Térjünk vissza Törökbecsére. A helyi parlament ülésein tolmács is van.

– A képviselő-testület ülésein szerbről magyarra és magyarról szerbre fordítanak. Ami a képviselő-testületi anyagokat illeti, aki kéri, megkapja a magyar fordításukat. Egyébként a Liberális Demokrata Pártnak 11 képviselője van a helyi parlamentben és közülük öten magyar nemzetiségűek. Fontosnak tartom, hogy az emberek úgy vélik, a Liberális Demokrata Párt is megfelelő módon tudja képviselni a magyar nemzeti közösséget a törvényes kereteken belül.

Törökbecsén még 2005-ben megalakult a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács. Ezeknek a testületeknek a nemzeti egyenjogúság helyi szintű érvényesítésével és védelmével, valamint a nemzetek közötti viszonyok javításával kellene foglalkozniuk a vegyes összetételű közegekben. Az a benyomás, hogy ezek a testületek (Szerbiában összesen 43 ilyen tanács van) nem hatékonyak és nem valósítják meg a célt, amiért létrehozták őket. Mi a helyzet Törökbecsén?  

– Sajnos nem mondhatom, hogy itt más lenne a helyzet. Szerintem ezeket a tanácsokat politikai alku keretében hozták létre. Sokkal tevékenyebbnek kellene lenniük, ülésezniük, kellene, hogy legyen valami ötletük a tennivalókra vonatkozóan. Úgy vélem, hogy nem felelnek meg a szerepüknek.  

Közös Húsvét

Óbecse község valaha jó példával szolgált a polgárok együttélése terén.
Azokban az években, amikor az ortodox (pravoszláv) és a katolikus hívők ugyanazon a napon ünnepelték a Húsvétot, a két egyház papjai közös húsvéti imádságot tartottak a központi téren, az esemény társszervezője pedig Óbecse község volt. Az ötlet 2001 előtti, de a szép hagyománynak vége lett 2007-ben (ez lett volna a harmadik közös Húsvét), mert a pravoszláv egyház óbecsei képviselői azt mondták, hogy a politikának túl nagy a hatása az egyházra és hogy ez nem hasznos, meg hogy a Húsvét családi ünnep és a hívők a mise után ne a terekre menjenek, hanem ünnepeljenek otthonukban.
A legutóbbi közös húsvéti imádságot 2004-ben tartották, amikor a szerbiai média a hírek elején számolt be a katolikus és a pravoszláv hívők közös imádságáról a város központjában, a pravoszláv és a katolikus templom közötti területen.  
A hírt a CNN is közölte. Ritkaságnak számító, pozitív hír volt Szerbiából.
Lehet, hogy a következő években „feltámad” ez az ötlet.

F.D.K.
(Fordította: Márton Attila)