trg_fontaneA roma nemzetiségű polgárok nagy része munkanélküli. Míg az intézmények képviselői azt hangoztatják, hogy a munkaszokásokhoz, valamint a munkához való negatív hozzáállás az iskoláztatás hiányának következménye, addig maguk az érintettek úgy gondolják, hogy nagyobb gond a romák érdektelensége és tájékozatlansága, ezért nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket.
Gondot okoz a romákra irányuló programok folyamatosságának, valamint az integrációs mechanizmusok hiánya is. Fontos hangsúlyozni, hogy a romák hagyományos életszemléletének eredménye a nők diszkriminációja, hiszen a roma férfiak szerint a nőknek nem kell (szabad) dolgozniuk.
A munkaviszonyban levő roma nemzetiségű polgárok viszont azt mondják, hogy állandóan bizonyítaniuk kell, hogy jól végzik munkájukat, foglalkozásuk szakemberei és olyan minőségesen dolgoznak, mint a többiek.
Mit lehet tenni?
A becslések szerint a roma nemzeti közösség tagjainak 60 százaléka munkaképes, azonban majdnem 90 százaléka munkanélküli. A romák foglalkoztatásának fejlesztésére javasolt intézkedések elsősorban a gazdasági életben való egyenjogú részvételük biztosítására vonatkoznak. Ebben a folyamatban a helyi önkormányzatnak van kulcsszerepe, de a civil szervezeteknek és maguknak a romáknak is sokkal aktívabbaknak kell lenniük. Mindenekelőtt azonban a már meglevő stratégiai és akciótervek végrehajtása a döntő fontosságú a romák helyzetének javítása érdekében.
A romák foglalkoztatási helyzetének javítására vonatkozó javaslatokat négy csoportra osztották a foglalkoztatásuk helyi akciótervének kidolgozói: alkalmazásuk feltételeinek javítása, vállalkozásaik fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása, tájékoztatásuk, az ellenük irányuló előítéletek és diszkrimináció csökkentése.
A romák alkalmazásának feltételein való javítás céljából Becsén 2010-től 2012-ig kiegészítő képzéseket és átképzéseket kívánnak szervezni. A képzések hatékonyabb végrehajtása céljából el kell végezni a hiányszakmák, a roma felnőttek oktatási státuszának elemzését, s ezzel összhangban kell megalkotni a képzések tervét, amelyben különös figyelmet kell fordítani a roma nőkre, azaz biztosítani kell a képzéseken való egyenjogú részvételüket.
Biztosítani kell továbbá az ún. ösztönző eszközforrásokat, valamint a munkaadóknak nyújtott segítséget, ha roma nemzetiségű polgárt alkalmaznak.
A helyi önkormányzat intézkedéseket foganatosíthatna többek között a romák közigazgatási és közszolgálati struktúrába való bekapcsolása feltételeinek megteremtésére (biztosíthatná azt, hogy a közvállalatokban és községi alapítású intézményekben romákat alkalmazzanak).
Az akcióterv kidolgozói szerint a romák és civil szervezeteik is aktívabban bekapcsolódhatnának a munkanélküliség problémájának megoldásába úgy, hogy a roma ügyek koordinátorának nagyobb szerepe lenne, valamint jobb információáramlást és koordinációt kellene biztosítani a roma populáció és a döntéshozó között. Emellett többet kellene dolgozniuk azon is, hogy a romákat tájékoztassák jogaikról, motiválják őket, hogy dolgozzanak stb.
A vállalkozásfejlesztésre vonatkozó feltételek biztosítása is nagyon fontos: ösztönző hiteleket kellene biztosítani vállalkozásaik beindításához, de szükséges a már meglevő vállalkozások fejlesztése is (nagyobb összegű és több hitel, alacsonyabb kamatok, a hitelvisszafizetés garanciarendszerének könnyítése), támogatásokat kell biztosítani az önfoglalkoztatásra, üzletinkubátorokat kell nyitni stb. Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a roma nők hozzáférhessenek a képzésekhez és a saját vállalkozás beindításához szükséges eszközökhöz.
Tekintettel arra, hogy a roma populáció tájékoztatásának hiánya egyike a foglalkoztatási folyamat akadályainak, az akcióterv kidolgozóinak véleménye szerint be kell kapcsolni a helyi médiát a romák informálási folyamatába a foglalkoztatási lehetőségekről és programokról, szükség van roma nyelvű programokra, valamint a foglalkoztatásról szóló programok bemutatására (szórólapok, tribünök, hirdetések a médiában és a romák lakótelepein), de a romáknak is aktívabban be kell kapcsolódniuk közösségük tájékoztatásába.
A romák ellen irányuló diszkrimináció és előítéletek csökkentése érdekében reklámozni kell a sikeres romákat (nem csupán hagyományukat és kultúrájukat, hanem mindenekelőtt a sikeres vállalkozókat és alkalmazottakat), valamint elő kell segíteni a nem roma és roma nemzetiségű személyek kommunikációját, barátkozását.
F.D.K.
