„Sírok az élők, nem pedig a holtak számára vannak. Nyújtanak nekünk valamit, amire összpontosíthatunk, a tudat helyett, hogy a szerettünk a föld alatt rothad.
A holtakat nem érdeklik a frissen vágott virágok és a faragott márványszobrok”. Horror és sci-fi író Laurell Kaye Hamilton, akitől a fenti sorok származnak.
Dühítő és felháborító, amivel az alsóvárosi temetőbe kilátogató szembesül: térdig érő gaz, a korábban lekaszált fű részben az úton, részben a sírok tövében, elszáradva… Ki tudja, mióta? Én először június 13-a körül szembesültem az áldatlan állapotokkal.
Azt mondják, dolgoznak ők, de nincs elég pénz, nincs elég ember…
Mi befizetjük a sírhelyilletéket.
A holtak iránti tiszteletből.
Kötelességtudatból.
Ennél többet cserébe nem várunk el mi sem: a pénzünkért cserébe lássák el becsülettel dolgukat azok, akiknek ez a kötelességük.
F.R.