trg_fontane
A Magyar Nemzeti Tanács nyolc középtávú stratégiai fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el:
– Oktatásfejlesztési Stratégia 2010-2016, melyet a IV. rendes ülésén, 2010. október 18-án egyhangú döntéssel fogadott el a Tanács,
– Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2012-2018. Az MNT a stratégiát XVI. rendes ülésén, 2011. november 22-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016, amelyet az MNT XVI. rendes ülésén, 2011. november 22-én többségi döntéssel fogadott el,
– Hivatalos Nyelvhasználati Stratégia 2012-2017. Az MNT a stratégiát XVII. rendes ülésén, 2011. december 29-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Vajdasági Magyar Civil Stratégia 2012-2018. Az MNT a stratégiát XXI. rendes ülésén, 2012. május 14-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Felnőttképzési Stratégia 2012-2017. Az MNT a stratégiát XXVIII. rendes ülésén, 2012. december 27-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Népesedési Akcióterv 2013-2017. Az MNT a stratégiát XXXV. rendes ülésén, 2013. július 24-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Tudományügyi Stratégia 2014-2020, melyet az MNT a XL. rendes ülésén, 2014. február 27-én egyhangú döntéssel fogadott el.
Oktatásfejlesztési Stratégia 2010-2016
Az Oktatásfejlesztési Stratégia gyors elfogadása azért volt lehetséges közvetlenül a Közigazgatási Hivatal létrehozása után, mert annak munkaváltozatát Korhecz Tamás már 2009-ben megírta. A munkaváltozatot időszerűsítették, csiszolták.
A 2010 szeptemberében Szabadkán megrendezett tanácskozáson több mint száz oktatási szakember vitatta meg a tervezetet, és a részvevők számos javaslata be is épült a Stratégia végleges tervezetébe. Az Oktatásfejlesztési Stratégia 30 oldal terjedelmű, és a következő fejezeteket tartalmazza:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák,
– III. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése,
– 2. A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a vajdasági közoktatásban,
– 3. A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása,
– 4. A nemzeti önazonosságot erősítő tartalmak erőteljes megjelenítése a magyar nyelvű oktatásban és az anyanyelvápolásban,
– 5. A szerb nyelv hatékonyabb tanulása és elsajátítása,
– 6. A magyar nyelvű felsőoktatás általános fejlesztése,
– 7. A szakképzési-felnőttképzési intézményhálózat és a szakképzés fejlesztése,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. Az Európa Kollégium építésének befejezése és felszerelése,
– 2. A középiskolai diákotthonok kapacitásának a bővítése a magyar középiskolai központokban,
– 3. Ösztöndíjazási és diákhitel-programok,
– 4. Pályakezdési támogató program,
– 5. Iskolabusz-program,
– 6. A szabadkai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése – Magyar Tannyelvű Pedagógiai Kar létrehozása,
– 7. A szerb nyelv tanulásának reformja,
– 8. A magyar nyelv oktatása a szerb tannyelvű tagozatokon,
– 9. Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás fejlesztése,
– 10. Tájékoztatási kampány az anyanyelven tanulás érdekében, valamint a továbbtanulás serkentésére,
– 11. Magyarországi továbbtanulás, oklevél-honosítási támogatás,
– 12. Az oktatási intézmények társalapítói jogainak az átvétele,
– V. Operatív feladatok,
– VI. Mellékletek.
Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2012-2018
A Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia tervezetének kidolgozásával az MNT egy munkacsoportot bízott meg, amelynek vezetője Lovas Ildikó írónő, a Közigazgatási Hivatal tanácsosa volt, tagjai pedig Ágoston Pribilla Valéria, Barlai Jenő, mgr. Dévavári Beszédes Valéria, Fodor István, mgr. Hajnal Jenő, Hulló István, Lovasz Kajdocsi Gabriella, Mirnics Gyula, Molnár Edvárd, dr. Németh Ferenc, Ninkovné Kovacsev Olga, dr. Ózer Ágnes, dr. Papp Árpád, Penovác Náray Éva, dr. Raffai Judit, Ricz Péter és Siflis Zoltán. Az MNT állítása szerint a Stratégia alapjául szolgáló teljes körű szociológiai kutatást, melynek során feltérképezték a teljes vajdasági magyar kultúrát, az intézményrendszert, az összes egyesületet és kultúrkört, 2011 folyamán végezte el a Közigazgatási Hivatal megbízásából a Barlai Jenő szociológus vezette munkacsoport.
Az elfogadott stratégia nyomtatott formában 269 oldal terjedelmű:
– I. Bevezető,
– II. Vajdasági magyar kultúra-közösségi-nemzeti és kisebbségi identitás,
– III. Helyzetkép-tendenciák,
– IV. Stratégiai célok, értékelvek, prioritások:
– 1. Örökségvédelem-értékteremtés-ingatlan kulturális hagyaték, levéltárak, könyvtárak, múzeumok, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, színházak, irodalom, kortárs képzőművészet, videó és fotóművészet, filmművészet,
– 2. Kulturális vidékfejlesztés-közművelődés,
– V. A stratégiai célok és prioritások megvalósulását segítő új intézmények és programok:
– 1. Vajdasági magyar alkotók életművének intézményes elismertetése,
– 2. Minőségvédelem-kortárs vajdasági magyar művészeti alkotások szakmai színvonala (szépirodalmi pályázat, drámaíró verseny, video- és fotópályázat, fesztiválok, szemlék),
– 3. Emlékévek, évfordulók, tematikus megemlékezések,
– 4. Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz,
– 5. Digitalizálás 2012-2018,
– 6. Vajdasági magyar képzőművészeti közgyűjteményi örökség állandó kiállításai,
– 7. Népi kultúra, néprajz,
– 8. Vajdasági Magyar Nemzeti Színház,
– 9. Kulturális szigetek létrehozása a szórványban,
– 10. Bánáti Magyar Színház,
– 11. Ifjúsági és szubkulturális területek támogatási módozatai,
– 12. Vajdasági Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete,
– 13. A kultúrnemzet gyakorlati léte – vajdasági magyar kiállító tér Budapesten,
– VI. A stratégiai célok területi felosztása: digitalizálás, webalapú szolgáltatás,
– VII. A stratégiai célok intézményekhez rendelt felosztása,
– VIII. Művelődési háló.
Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016
A Vajdasági Magyar Médiastratégia születését megelőzően négy különböző tervezet is elkészült. A végső, az MNT által is elfogadott változat a Tájékoztatási Bizottság és Simon Erzsébet Zita, a Közigazgatási Hivatal tájékoztatással megbízott tanácsosa közös munkájának eredménye. A minél pontosabb helyzetelemzés érdekében a Tanács megbízásából a Regionális Tudományi Társaság 2011 szeptemberében az egész vajdasági magyarságot felölelő, reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatást is végzett a lakosság médiafogyasztási szokásairól és igényeiről. Ezenkívűl a tervezet átesett egy széles körű szakmai szűrésen is, egyrészt a nagyobb vajdasági magyar szerkesztőségek tagjainak bevonásával, másrészt egy, a média képviselőit tömörítő tanácskozás megszervezésével, állítja az MNT. A médiastratégia terjedelme 45 oldal, és a következő területeket dolgozza fel:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák:
– 1. Nyomtatott sajtó,
– 2. Elektronikus média,
– 3. Internetes sajtó,
– 4. A vajdasági újságírók szakmai önszerveződése,
– III. Általános helyzetkép-összefoglaló,
– IV. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A magyar szellemiségű, közösségépítő, – megtartó és -fejlesztő, közszolgálati tömegkommunikáció megerősítése,
– 2. A vajdasági magyar írott sajtó színvonalának és olvasottságának növelése,
– 3. A Vajdasági Rádió és Televízió magyar adásainak és szerkesztőségeinek támogatása,
– 4. Napi 24 órás folyamatos magyar nyelvű rádió- és tévéműsor biztosítása,
– 5. A vajdasági magyar médiatársadalom szakmai színvonalának emelése,
– V. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. A vajdasági magyar szellemiségű közszolgálati média értékrendje,
– 2. A Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumok vezetői struktúrájának megújítása,
– 3. A Magyar Szó olvasottságát növelő programok:
– 3.1. A Magyar Szó eladási árának lehetséges csökkentése,
– 3.2. A Magyar Szó tartalmát és küllemét megújító program,
– 3.3. Képes Ifjúság akció,
– 3.4. A Magyar Szó Lapkiadó kft. belső átszervezése,
– 3.5. A Magyar Szó honlap továbbfejlesztése,
– 4. A Fórum Nyomda kapacitásainak jobb kihasználása,
– 5. Magyar Sajtó- és Kulturális Központ,
– 6. A Hét Nap olvasottságát növelő programok:
– 6.1. A Hét Nap tartalmát és küllemét megújító program,
– 6.2. Lapterjesztés- és marketing-fejlesztő program,
– 6.3. Hét Nap akció,
– 7. A Vajdasági Rádió és Televízió magyar műsorait támogató program,
– 8. Vajdasági Magyar Rádióhálózat kiépítése,
– 9. Vajdasági Magyar Televízióhálózat kiépítése,
– 10. Kezdeményezési javaslat a társalapítói jogok átvételére,
– 11. Kistérségi média támogatása,
– 12. Együttműködés a szakmai szervezetekkel és a magyarországi médiával,
– 13. Felkészülés a digitális műsorszórási technikára való átállásra,
– 14. Oktatási programok támogatása, szakmai tanfolyamok:
– 14.1. Pályakezdést támogató program,
– 14.2. Felnőttképzés, szakmai tanfolyamok,
– VI. Operatív feladatok.
Hivatalos Nyelvhasználati Stratégia 2012-2017
A Nyelvhasználati Bizottság és Beretka Katinka, a Közigazgatási Hivatal nyelvhasználattal megbízott tanácsosa állította össze a hivatalos nyelvhasználati stratégia munkaváltozatát, amely a 70-es évektől kezdve napjainkig foglalja össze a különböző jelentések, jogszabályok és kutatások adatait és az azok alapján levonható konklúziókat. A stratégiai dokumentum a nyilvános közvita, majd az azt lezáró szakmai zárókonferencia során elhangzott észrevételekkel történő kibővítése után nyerte el végleges formáját. A 44 oldal terjedelmű hivatalos nyelvhasználati stratégia a következő fejezeteket tartalmazza:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák:
– 1. A jogszabályi háttér és változásai,
– 2. A lakosság nemzetiségi megoszlása (a 2002-es népszámlálás adatai alapján),
– 3. A magyar nyelv használata a hivatalos kommunikációban, a bírósági és a közigazgatási eljárásokban,
– 4. A hivatalos nyelvhasználatra szánt anyagi eszközök és a műszaki feltételek megvalósulása,
– 5. A magyar közösség nyelvi tudata, a nyelvi jogok iránti elkötelezettsége,
– 6. A hivatalos nyelvhasználat szabályai feletti felügyelet,
– 7. Általános következtetések,
– III. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A hivatalos nyelvhasználatot érintő jogszabályi háttér fejlesztése,
– 2. A már meglévő jogszabályoknak a hatóságok részéről való hatékony(abb) alkalmazása:
– 2.1. A hivatalos nyelvhasználat hatékony és célirányos finanszírozási rendszerének, technikai feltételeinek megteremtése,
– 2.2. A magyar nyelvhasználat minőségének javítása,
– 2.3. A magyar közösség nyelvi jogai iránti viszonyulás javítása,
– 3. A magyar közösség hivatalos nyelvhasználati jogainak hatékony érvényesítése:
– 3.1. A magyar nemzeti közösség nyelvi tudatának fejlesztése és a nyelvi jogok iránti viszonyulásának javítása,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1.Új hivatalos nyelvhasználati törvény kidolgozása
– 2. A hivatalos nyelvhasználatról szóló határozatjavaslat megalkotása és érvényesítése az önkormányzatokban, helyi közösségekben,
– 3. Jogszabályok összehangolása, ajánlások, állásfoglalások megfogalmazása a meglévő jogszabályok értelmezése céljából,
– 4. Nyelvi jogaink Szerbiában-anyanyelv-használati útmutató terjesztése,
– 5. Önkormányzati szervekben, egyéb helyeken történő tájékoztató programok,
– 6. A Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda létrehozása,
– 7. A szerbül anyakönyvezett nevek magyar helyesírással való beírási költségeinek megtérítése,
– 8. Szerb-magyar/magyar-szerb jogi és közigazgatási szótár létrehozása,
– 9. Magyar nyelvű iratminta-gyűjtemény összeállítása az önkormányzatoknak, egyéb intézményeknek,
– 10. Fiatalok és a hivatalos nyelvhasználat kapcsolatát érintő programok,
– 11. Magyar nyelvtanfolyamok szervezése,
– 12. Szakfordításokat támogató projektumok,
– 13. Jogi szaknyelvi továbbképzések szervezése,
– V. Operatív feladatok.
Vajdasági Magyar Civil Stratégia 2012-2018
A Vajdasági Magyar Civil Stratégiát a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének koordinálása alatt a Vajdasági Magyar Civil Szövetségen keresztül megbízott Regionális Tudományi Társaság állította össze, többek között a helyzetfelmérés kapcsán megkérdezett több mint 650 civil szervezet válasza és 25 civil fórum tapasztalata alapján. A 107 oldalas dokumentum a következő részekből áll:
– I. Bevezetés, a stratégia megalkotásának indokai,
– II. A vajdasági magyar civil szféra történeti előzményei,
– III. A szerbiai civil szféra működését szabályozó jogszabályi háttér,
– IV. A vajdasági magyar civil szféra jellemzése a felmérések alapján,
– V. A vajdasági magyar civil szféra SWOT-elemzése,
– VI. A vajdasági magyar civil szféra stratégiai célja (bea-vatkozasi területek):
1. Intézményfejlesztés,
2. A vajdasági magyar civil szféra szereplői oktatási és képzettségi szintjének növelése,
3. A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése,
4. A civil jelenlét erősítése a szerbiai médiában,
5. A civil szféra szerbiai szabályozásának megváltoztatása,
6. Állami feladatok felvállalása – átvétele,
7. Az európai uniós csatlakozás elősegítése – civilek az európai út letéteményesei,
8. Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása,
– VII. Operatív programok:
– 1. Intézményfejlesztés:
– 1/1. A stratégiát megvalósító és a megvalósítást ellenőrző intézményrendszer kiépítése és a cselekvési tervek elkészítése,
– 1/2. Helyi civil szolgáltató központok kialakítása,
– 1/3. Kommunikációs csatornák kialakítása a civil szférán belül,
– 2. A vajdasági magyar civil szféra oktatási és képzettségi szintjének növelése:
– 2/1. Civil menedzsmentfejlesztés,
– 2/2. Humánerőforrás-utánpótlás biztosítása, motiválása,
– 2/3. A civil szféra fenntartásához szükséges kiegészítő szaktudás megszerzése,
– 3. A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése:
– 3/1. Hálózatok kialakítása a szinergiahatás elérése érdekében,
– 3/2. Vertikális segítő rendszer létrehozása,
– 3/3. Hazai, összmagyar és nemzetközi kapcsolatrendszerek erősítése,
– 3/4. Együttműködés az állami/önkormányzati intézményekkel,
– 3/5. Együttműködés a vállalkozói szférával,
– 3/6. A kapcsolati hálózatot kihasználó közös tervezés és végrehajtás,
– 4. A civil jelenlét erősítése a szerbiai médiában:
– 4/1. A vajdasági magyar médiában minden vajdasági régió civil szervezetei megjelenésének egyensúlyba hozatala,
– 4/2. Vajdasági terjesztésű sajtótermékekben külön civil rovatok indítása,
– 5. A civil szféra szerbiai szabályozásának megváltoztatása:
– 5/1. A számviteli törvények módosítása,
5/2. Egyéb, a civilek munkáját megnehezítő rendelkezések megváltoztatása,
– 6. Állami feladatok felvállalása – átvétele:
– 6/1. A kisebbségi létből következő perifériára szorultság ellensúlyozása érdekében átvállalt feladatok,
– 6/2. Az állami tevékenység nem kellő hatékonyságának ellensúlyozása érdekében átvállalt feladatok,
– 7. Európai uniós csatlakozás elősegítése:
– 7/1. A civil kapcsolatok felhasználása,
– 7/2. Jó gyakorlatok átvétele,
– 7/3. Az állam számára civil tanácsadás végzése a csatlakozási folyamat megkönnyítése érdekében,
– 7/4. Az állami tevékenység monitoringja,
– 8. Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása,
– VIII. Forrástérkép,
– IX. Összefoglalás.
Felnőttképzési Stratégia 2012-2017
A Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottsága a kanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményt bízta meg a Felnőttképzési Stratégia elkészítésével, melyet dr. Lengyel László, a felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsos is véleményezett. A stratégia elkészítésének folyamatába bevonták a témában érintett, a felnőttképzéssel foglalkozó intézeteket, oktatási intézményeket, civil szervezeteket is. A stratégia elfogadását egy hónapos nyilvános vita előzte meg, majd a hozzászólások összegzése után került a Magyar Nemzeti Tanács elé, 2012. december 27-én a Tanács elfogadta a Felnőttképzési Stratégiát, a hozzá tartozó, operatív feladatokat tartalmazó dokumentumokkal együtt.
A húszoldalas dokumentum a következő területekkel foglalkozik:
– I. Bevezető:
– 1. Meghatározások,
– II. Helyzetelemzés:
– 1. A számok tükrében,
– 2. Iskolarendszeren kívüli képzés,
– 3. Munkáltatók igényei,
– 4. Összegzés,
– III. Stratégiai célok:
– 1. Vízió,
– 2. Célok,
– IV. Célok megvalósítását segítő programok,
– V. Vajdasági magyar felnőttképzési háló – operatív feladatok:
– 1. Vajdasági magyar felnőttképzési háló létrehozása,
– 2. A felnőttképzésben szereplő káderek felkészítése,
– 3. A kistérségi integrált közösségi központok kialakítása,
– 4. Pályaorientációs és munkaerő-piaci tanácsadás rendszerének létrehozása,
– 5. Látványos és hasznos képzési projektumok beindítása,
– 6. A vajdasági magyar felnőttképzés minőségiranyítási rendszerének kialakítása,
– 7. A felnőttképzés népszerűsítése,
– VI. Mellékletek, táblázatok, operatív feladatok időrendi bemutatása.
Népesedési Akcióterv 2013-2017
Az akcióterv tervezetét egy szakemberekből álló munkatestület készítette el, dr. Korhecz Tamás vezetésével. A demográfiai akcióterv a következő fejezeteket tartalmazza:
– I.1. Bevezető,
– II.1. A vajdasági magyar nemzeti közösség demográfiai helyzetének elemzése a 2011-es népszámlálási adatok alapján,
– II.2. A szerbiai jogi környezet ismertetése a jelenlegi támogatások ismertetésével,
– II.3. SWOT-elemzés,
– III. Stratégiai célok a népesedés területén:
– III.1. A gyermekvállalás gazdasági hátrányainak mérsékelése, gyermekbarát munkavállalási lehetőségek biztosítása,
– III.2. Az anyaság, a gyermekvállalás szellemi, erkölcsi megbecsülésének növelése,
– III.3. Az anyaságra és apaságra való érettség serkentése és támogatása,
– III.4. Az anya és a magzat életének és egészségének a megóvása,
– III.5. A gyermekvállalás, a család fontosságának elfogadtatása a közgondolkodásban az oktatáson és a médián keresztül,
– IV. Stratégiai programok és intézkedések:
– IV.1. Önkormányzatoknak javasolt intézkedések,
– IV.1.1. Önkormányzati népesedési akciótervek, munkatestületek és költségvetési alapok létesítése,
– IV.1.2. Önkormányzati nagycsaládos kártya és a hozzá fűződő kedvezmények rendszere,
– IV.1.3. Kisgyermekes anyák foglalkoztatása, külön munkahelyek létesítése az önkormányzati, közigazgatásban, közvállalatokban és a közintézményekben,
– IV.2. A magyar nyelvű vajdasági médiának javasolt intézkedések,
– IV.3. A Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Magyar Nemzeti Tanács által alapított és társalapított közintézmények által közvetlenül foganatosított és végrehajtott népesedésnövelő intézkedések,
– IV.3.1. A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalában és az általa alapított és társalapított intézményekben,
– IV.3.2. A leginkább családbarát önkormányzatnak és a példamutató nagycsaládnak odaítélendő díj,
– IV.3.3. Az abortuszok számának csökkentésével foglalkozó program felkarolása és támogatása – „Adj esélyt az életnek!”,
– IV.3.4. Iskolai műhelyek, amelyek keretében a serdülő fiatalokat felkészítjük a családalapításra, anyaságra,
– IV.3.5. Honlap elkészítése és üzemeltetése,
– IV.4. Civil szervezeteknek javasolt intézkedések,
– IV.5. Egyházaknak javasolt intézkedések,
– IV.6. Magánvállalatoknak javasolt intézkedések,
– V. Akcióterv, felelősük, végrehajtási mechanizmus.
Tudományügyi Stratégia 2014-2020
A dokumentum kidolgozásában közösen vett részt a Magyar Nemzeti Tanács Felsőoktatási és Tudományügyi Bizottsága, valamint a Közigazgatási Hivatal. A stratégia a következő részekből áll:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetelemzés:
– 1. Tudományos kutatók és oktatók és az utánpótlás helyzete,
– 2. Egyes tudományok helyzetképe:
– 2.1. Társadalomtudományok,
– 2.2. Bölcsészettudományok,
– 2.3. Természettudományok,
– 2.4. Műszaki tudományok,
– 2.5. Orvosi tudományok,
– 2.6. Agrártudományok,
– 3. A vajdasági magyar tudományos élet testületei (SANU, VANU, MTA, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács),
– 4. Tudományos műhelyek számbavétele
– III. Stratégiai fejlesztési célok, értékelvek, prioritások:
– 1. Nemzeti szempontból jelentős tudományok kiemelése,
– 2. A vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás tudományos életének fejlesztései, az utánpótlás biztosítása,
– 3. Nemzetközi intézeti hálózatos összefogás,
– 4. A támogatói rendszer feltérképezése,
– 5. Tudománynépszerűsítő szempont kiemelése,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek adatbázisa,
– 2. Intézetalapítas-kutatóintézet keretein belül folyó tervszerű kutatás,
– 3. Nemzeti szempontból jelentős tudományok intézményeinek és civil műhelyeinek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása,
– 4. Szabadkai Állami Egyetem (SZAE) létrehozása mint fejlesztési lehetőség,
– V. Megvalósítás ütemezése táblázatban.
Arról nincsenek adatok, hogy a stratégiák 2014-ig milyen mértékben valósultak meg.
Erer (Az adatok, információk forrása A Magyar Nemzeti Tanács négy éve 2010. június 30. – 2014. június 30. című dokumentum, amelyet az MNT dolgozott ki)
A melléklet megjelenését a Művelődési és tájékoztatási minisztérium tette lehetővé
