trg_fontane
Régen tanákoztunk, kedveseim. Aszonták az újságbú, hogy most szabadságon lesznek, oszt a Mariskának se kő írni. Ami jó is gyütt, me így vót időm pálinkát főzni. Me hogy amijen rosszú kezdődöt a szezon, aszittük, hogy ha mán barack nem lesz, akkó más se. Na de szilva, meg körte az lett, oszt jó kis pálinkát sikerűtt főzni.
Monta az uram is, hogy ez most sikerűtt. Ja, neki jobban is sikerűtt, mint köllött vóna, me hajnalig kóstógatta, oszt utánna áthorkótta az egész álló napot.
Másnap meg átgyütt a szomszéd, oszt kóstógattak ők ketten. Montam má az uramnak, hogy elég vót, fogjon valamit a kezibe, asztán dógozzon is, lendíccsen valamit. Erre mit mond: minek dógozzak, abbú csak kár van, há nem látod, Maris, hogy azokat a szerencsétlen bánáti napraforgós traktorosokat hogy sétátatták Beográdba az egyik saltertú a másikig? Oszt mit kaptak? … a markukba, azt.
Közbe meggyütt az ősz, meg lett új kormányunk is, tele van szakértőkke, me úgy láccik, hogy a haladókná meg a szocikná szakértő vagy hozzáértő nem nagyon akad, oszt innen-onnan kő idehozni. Tanácsadók a horvátoktú, a sváboktú, meg az osztrákoktú a Gúzenbauer, meg a Kanos Strossz, meg a nisi gyerek, aki Ámerikábú gyütt vissza…
Oszt a szakértők még nem döntötték e, hogy hun akarnak adót csökkenteni, meg hun emelni. Én meg néztem a napjainkba, hogy egy adai iparos aszonta, hogy attú még ő nem vesz fel új munkásokat, hogy csökkentik a fizetésekre az adót, hanem majd akkó tud új embereket fővenni, ha szubvencionálják a termelésit. Na de a szubvencionálást az állam csinájja, oszt szubvencióra megincsak valami adókbú lesz pénz. Alighanem megin a parasztok járnak maj rosszú, mongya erre a szomszéd iszogatás közbe, meg sziggya a politikát meg a politikusokat.
De hiába sziggya, amikó a nép szereti a kormányt, oda van érte. Vót má ilyen.
Na de ott van a kormányba Mírovity is, aki azza tűnt ki legutóbb, hogy a Pajtityékat szapulta hónapokon át, oszt most evve kiérdemőtte a miniszterséget. Noviszádon a vagyonárú ismerik, meg a behatonrú, meg a buszállomásrú, de őtet nem báncsák a médiák, me most miniszter, oszt még haladó is.
Tudni való, hogy a médiáknak kit köll bántaniuk, meg kit nem szabad.
Viszont hivatalosan se miniszter mán az aflatokszinos szintet ojan ügyessen mérő Knézsevity, de az utóggya aszongya, hogy ő bizony nem váltosztat semmit, marad minden ahogy vót az idén. Ájjá mán, mi ebbű nem kérünk repetát, me rég jártunk mán ijjen rosszul mint az idén. Na de a Knézsevityet se kő félteni, nem marad tán munka nékű, me tanácsadó lesz anná, akinek a nevit hiába a szánkra nem vesszük. E még nem biztos, de ír rúla a sajtó nagyba. Há hogyisne kőjjön ijen jó szakembert ne megtenni a tanácsadónak. Csak azt nem értem, hogy akkó miniszternek mé nem vót mán jó?
Közbe meg mán ekezdődött a kampány a nemzeti tanácsi választásokra. Oszt a VMDK-nak, meg az MPSZ-nek meg az MRM-nek főtünt, hogy a VMSZ egy kalap alá akarja venni a magyarországi meg a nemzeti tanácsi választásokat. Úgyhogy maj gyünnek má megin a véemeszesek, hogy fölírassanak valami listára má megin. De mit ugránnak, amikó amúgy is minden az övéké mán.
Itten Becsén meg együtt tiltakozott a fődvári ovoda bezárása miatt a véemdéká, meg a demokraták, meg a ligások, meg a Magyar Egység Párt. Ezek az utóbbik azok, akik leszakadtak a VMDK-rú. Eccő maj meg kéne számóni, hogy a VMDK-rú hány párt is szakatt má le húsz év alatt, kezdve a véemessze, meg a véemdépéve… Ne felejcsem a szavam, végű nem zárják be az ovodát, pedig jajdenagyon akartak rajta spóróni. Úgy láccik, vót értelme a fődváriak tüntetésének.
De viszont nem nagyon vót értelme magyar huligánok Bukarestbe utazásának. Pedig szegény uram bezony nagyon magyarkodott ám… Me hogy ez a magyar válogatott végre tud focizni, meg hogy van ezekbe büszkeség, meg hogy Bukarestbe fogjuk megverni a románokat. Na, oszt verekedés az uccákon vót ugyan, de a románok bizony se perc alatt berúgták az első góljukat, oszt utánna még kettőt. Jó, utánna a törökök győztek Bukarestbe, a magyarok meg az észtek ellen (nem is tuttam, hogy azoknak is van focijuk), de ami vót, az vót. A szerbek se nagyon örűttek, me a horvátoknak egy kapurarúgássa sikerűtt nem kikapni Beográdba.
Ezt má az onokám monta, me az uram úgy le vótt törve, mint a bili füle. Oszt nem érdekőtte más semmi, se a foci, se a pálesz, me hogy kikapott a magyar válogatott a románoktú. Próbáttam én vígasztanni, hogy lesz ez még másképp is, amire aszonta, hogy ugyan mikó, amikó ezeket nem sikerűtt legyőzni má harminc éve. Na, erre főláttam, oszt aszontam neki, hogy maj harminc év múva. Erre meg epityeredett az a nagy ember. Na, mondom, de hüjék a férfiak.
Üdvözöl a Mariskátok
