Há végű úgy lett, ahogy gondóttam. Csak még rosszabb. Persze, mindenhun megvót a koszorúzás, Adán kettő is, me ottan külön koszorúzott a véemesz, meg külön a többiek (a demokraták, meg a véemdéká), mindenhun fölolvasták Orbán Atyánk szózatát, ami lelkesítő szándékka íródott tán, mindenhun vót véemeszes, a többiekbű meg ahová jutott. Vót ahun kivezényették a gyerekeket szavanni. Ez naggyábú az, amit má megszoktunk. Fogatkozások meg nagy szavak.
Na de vót ám ojasmi is, ami nem vót még. Máminthogy a véemesz rászavazott a szerb címerre, meg a szerb zászlóra hogy azok legyenek Vajdaság szimbólumai. Méghozzá aszonta Pásztor Atyánk hogy ez azé jó me mi úgyis tuggyuk hogy mik a mi szimbólumaink, ők, mámind a szerbek, meg válasszanak maguknak amijet akarnak. Na de nem úgy van az! Me ezek nem a szerbek szimbólumai lettek vóna csak, hanem az egész Vajdaságé. Vagyis a mienk is.
Na de hogy mijen lehetett piros-fehér-ződ kokárdáva koszorúzgatni meg szépeket mondani a negyvennyócrú egy-két nappa azután, hogy rászavaztak pont azokra a szimbólumokra amik ellen negyvennyócba meg negyvenkilencbe véresen harcóttak az őseink, asztat én nem tudhassam. Én ijet nem csináttam.
Végű egyenlőre nem lett belűle semmi me se a Liga, se a demokraták nem szavazták meg. Meg a Vajdasági Párt meg a Vajdasági Klub előtt is le a kalappa. Ők aszonták, mint az a bánáti ligás (pedig az szerb!), hogy nem lehet vajdasági szimbólum ami csak egy népnek a szimbóluma. A Röszi meg a Csonka meg odamontak ám a véemesznek szintén. Aszongya a Röszi, hogy ezen szimbólumok alatt gyilkolták a magyarokat negyvennyócba, osztan főtette a kérdést, hogy mive őtet néhány éve lejanicsározta a véemesz me a demokratákka vót koalícióba, akkó mostan hogy kéne hílni a véemeszt?
Na esztet maj mindenki edönhesse magának. Mindenesetre engemet az vert fejbe, hogy a vémesz szövetségese, a haladó radikális párt má megind mitingőni fog Noviszádon. Emberek, három éve hatalmon vannak, semmi se jobb, csak rosszabb, oszt ők mitingőnek. Me a Pajticsot nem tudták még leváltani, hiába segített nekik a Pásztor is.
A tanügyi miniszter (a szerbiai, há) aszongya hogy van 10 ezer tanár fölösleg. Há, mive nem tuggya leállítani a sztrájkot, majd ebocsássa őket. Oszt ki marad? Há az, aki nem tiltakozik, aki fejet hajt a Párt előtt (haladó radikális, szerbszoci, véemesz vagy más a partnerek közű). Hogy az kinek lessz jó, sejcsük. Az így is szar iskolarendszer még szarabb lessz. Esztet híják reformnak.
A vezető politikus meghal és felkerül Szent Péter elé. Ott állnak két ajtó előtt, majd Szent Péter megkérdezi:
– Na, melyiket választod, a Mennyek kapuját, vagy inkább a Pokolba vágysz?
A vezető politikus gondolkodik, mire Szent Péter megszólal:
– Tudod mit?! Nézd meg mind a kettőt! Egy hétig menj le a Pokolba, majd egy hétre menj fel a Mennyekbe! Aztán újra felteszem a kérdést.
A vezető politikus beleegyezik. Lemegy a Pokolba, ahol látja hogy minden tök király. Pia, csajok, buli. Ki sem akar jönni onnan. Letelik az 1 hét, Szent Péter jön érte és felkíséri a Mennyekbe. Ott dögunalom van, se pia, se csajok, se bulik. Alig várja, hogy kijöhessen onnan. Végre letelik az 1 hét. Szent Péter megjelenik előtte és megkérdezi újból:
– Na, most már tudsz dönteni? Hova szeretnél menni?
A vezető politikus rávágja:
– A Pokolba!
Erre Szent Péter:
– Biztos vagy ebben? Jól végiggondoltad?
A vezető politikus bólogat. Szent Péter lekíséri a Pokolba, és gyorsan bezárja utána a kaput. A vezető politikus bemegy, de nem látja sehol a csajokat meg a bulit, csak azt látja, hogy tömött sorokban állnak az emberek egy kályha előtt. Erre megkérdezi Lucifert:
– Egy hete voltam itt és akkor tele volt minden csajokkal, bulizott mindenki, tök király volt minden. Hova tűntek az emberek?
Erre Lucifer így szól:
– Látod, az a kampány volt, ez meg most a reform…
Becsén meg abbú áll a reform, hogy megfizettetik az emberekke a vízszámlán az oszigurányét. Hiába nem kötötté te szerződést, ők főrakják a kétszáz dinárt a számlára. De nem kő kifizetned, csak ha akarod.
Oszt van errű mégeggy vicc:
Reform előtti fölirat:
A nyugdíjasok átmehetnek a piroson! –
Reform utáni fölirat:
A nyugdíjasoknak kötelező átmenni a piroson!
Arrú a helekopter-dologrú inkább nem írnák. Me sok a kérdés, válasz meg kevés. Mongyuk ha válasznak az emegy, hogy bejelentenek egy mitinget ameliken a hatalmat fogják támogatni, akkó jó.
Nincsen többet jedannajedanos Danica se. Szabaccság van, csak eppen má nem marad műsor, amibe mernek kérdezni vagy neaggyisten kritizánni. Persze, indokolatlan a kritika, meg az ellenzékiskedés, me minden ojan jó megy, de azé lehessen. Oszt maj mi edöncsük. De nem, me mán edöntötték.
Amúgy meg tavasz van, fújt a szél is. A szomszédba meggyütt a répapéz. Nagy késésse, meg kis szeretette. Oszt így dógozgatunk amit tudunk, a vejünk kivett szabadnapot hogy mehessen a határba. Oszt sej haj, Kossuth népe vígan él a nemzeti lobogók alatt… Hogyhogy hol? Németbe meg Kanadába, ottan, há.
Na, puszil Mariskátok