trg_fontane
Akkó kellett vóna esztet írnom, amikó még ojan szépidő vót. Mostan megin rosszkedvű vagyok.
Tudom hogy február van meghogy normális időkbe márciusba is harminc centis hó vót (az elejin legalábbis), de azé ezek a hirtelen hőmérséklet le meg felugrások se normálisak.
Egy rendező elmegy az indiánokhoz filmet rendezni. Egyik nap megkérdezi az indián varázslót, hogy milyen idő várható mára.
Az indián így felel:
– Ma meleg lesz!
Másnap ismét megkérdezi a rendező, hogy milyen idő lesz.
Az indián azt mondja:
– Esős idő várható!
Másnap már a sajtóval jön, hogy az egész világ hadd lássa, létezik egy indián aki meg tudja mondani az időjárást!
– Na és ma milyen idő várható?
– Azt sajnos nem tudom megmondani!
– És miért nem, talán mert nem egyedül jöttem?
– Á, dehogy, csak elromlott a tévém, és nem láttam az időjárásjelentést!
De én ezen változtatni nem tudok, mintahogy a nyári negyvenvalahányfokokon se. Okos emberek aszongyák, hogy az emberiség elbaltázta (na milyen szépen mondom, ugye?) a klímát. Trampli szerint nem. Oszt valaki az okos embereknek hisz, valaki meg a Tramplinak.
Olvastam hogy vannak akik ma is hisznek abba hogy a Föld nem gömböjű. Mondom, hinni mindenbe lehet.
Oszt esztet meg egy okos vótt osztálytársnőmtű hallottam:
A férfiak olyanok, mint az időjárás: semmit sem tudsz tenni, hogy megváltozzon.
Na de akit ténleg nem lehet megváltoztatni azok a cigizők. Me itt van má megin megdrágul a cigi, de ez őrájuk nincsen hatássa. Mé drágul meg? Mé, mé? Há azé me az állam fölemette a saját részit. Mé ojan drága az üzemanyag, há ugyanezé. Mé? Mé?
Szóva arrú vót szó, hogy a cigizőkön nem lehet változtatni, tisztelet a kivételnek, akibe van annyi akarat hogy ehaggya. A mút héten má megin vótak nálunk vendégek, akik befüstőtték, bebüdösítették az egész házat.
Monták ők, hogy kimennek az udvarba, montam én hogy jó, de az uram, az a jószivű, aszonta hogy ne menjenek ki me hideg van, pedig nagyon nem vót hideg akkó még, meg ugye a vendégszeretet meg minden…
Oszt utána szellőztess meg mossá Maris.. Me a nagy vendégszeretőnek erre má nem vót kedve… Bevonútt a tévéhő, ahun be vót csukva az ajtó, úgyhogy nem vót büdös, oszt főcsapta oszt nézett ki a fejibű. Én meg függöny, terítő, ruhák…
Nem tudom hogy vót az má amikó fiatalabbak vótunk oszt mindenki mindenhun füstőtt, de akkó, ugye, fiatalabbak vótunk, oszt egy csomó dolog nem zavart még ennyire.
Errű jut eszembe, valamikó mindha gyorsabban építettek vóna. Lehet, akkó vót prakszájuk, oszt bevóttak járódva. Meg akkó szépen az önigazgatású tmaszok építettek mostan meg a tenderes privátok. Tudod mire jó a tender? Ha te nem is, az aki kiirja biztos tuggya.
Mostan meg ha ritkán belekezdenek valamibe akkó abba bisztos lehetsz hogy nem addigra fejezik be amikorra mongyák. Így vót a pogácsáva, de így van az áruház mögötti uccáva is.
A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
– Kovács honvéd, álljon fel! – mondja az őrmester.
– Elmondom magának, mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Kovács honvéd, maga de megváltozott. Na érti miről van szó?
– Igen. – mondja Kovács.
– Akkor mondja vissza! – szólítja fel az őrmester.
Kovács belekezd:
– Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej, őrmester úr! Maga semmit sem változott!
A füstölő szomszédasszony meg emesétte hogy olvasta az újságba, valamelikbe a sok közű, ami mind ugyanojan, hogy a kávé azé is jó me le lehet tűle fogyni. Persze, rögtön főztem neki vagy hármat két óra hossza alatt, nem tudom, hogy alutt e akkó este, de az legyen az ő baja. Törökkávét kért, azt is kapott. Ő úgy monta, hogy házit, de tuttam, hogy a törökre gondol.
Mehogy asztat olvasta hogy a kávé meg a ződtea is fogyaszt me van bennük kofein, de nem szabad cukorra inni. Me akkó nem fogyaszt. Nem akartam neki mondani, me mé sércsem meg, me egy kicsit molett, hogy a legjobb fogyókúra az amikó kevesebbet esző, oszt többet mész a budiba. De végülis igaza van, a kofeintű többet jársz oda.
Emlékszek gyerekkorombú egy bácsira, aki szinte nem is evett, csak cigin meg kávén élt. Sárgák vótak az ujjai. Hát ahogy mondani szokták, a felesége szélbe nem engette ki az uccára nehogy effújja. Nem vót kövér szegény, de el is vitte a szive. Oszt csak nekem vót bácsi, me fiatal vót ő még, mai szemme.
Észrevetted? Mostan nem vót szinte semmi politika a Marisná. Ojan mind a koffeinmentes kávé, nem? Meg az alkoholmenets sör – mongya az uram…
Még örűhet hogy nem tanátták fő még az alkoholmentes pálinkát, na errű ennyit.
Puszil Maris, mind mindig.
