trg_fontaneEgyre több a migráns. Na nem azokrú beszélek akiket az odaáti kormánytévék meg a csehek elnöke úgy mutatnak be mind dúsgazdag megszállókat akik a gyerekeiket pajzsként hasznájják (ténleg, mé nem megy e valamelik magyar kormánytévébű mán valaki mittomén Aleppóba, hogy megnézzé mijen szuper ott), hanem a mi migránsainkrú. Mámind azokrú akik naprú napra, hétrű hétre mennek e Németbe meg Angliába meg mittoménhová.
Csak a mútt héten hallottam egy egész becsei családrú hogy ement, meg egy másikrú innen a közelbű, amelik erőssen tervezi hogy emegy. Hagynak itten fődet, házat, oszt tán még az a jobbik eset, mehogy egyelőre nem szakítanak e minden szálat. De vannak ojanok is akik mindent elattak. Azok mán nem gyünnek vissza.
Aszongya a Végel László a Családi Körbe, hogy: „Azok a menekültek, akiket ma annyira kárhoztatunk, akiket kiutálunk, saját rendszerváltási kálváriánk idegen arcokat elénk biggyesztő tükörképei“. Jó megmonta a Végel.
Közbe a hatalom, vagyis az állampárt funkcionáriusai terjesztik az optimizmust, de nagyon. Aszonta például az MNT-elnök Hajnal Jenő hogy: „Ahogyan ’56-ban sokan elhagyták a hazájukat, úgy ma is azt látjuk, hogy sokan elvándorolnak, fogy a fiatalság, de úgy tekintünk erre a jelenségre most, 1956 kapcsán, hogy ők a jövőben vissza fognak térni, mégpedig tehetségben és tudásban gazdagon. Ezért hát abban bízunk, hogy tíz-húsz év múlva ez az ünnep a visszatérők ünnepe is lesz, azoké, akik majd megtalálják a szülőföldön való boldogulás lehetőségét“.
Jó van, értem én hogy pártfeladat vót mindenhun „megemlékezni ötvenhatrú“, aminek annyi köze vót mihozzánk, hogy igyekeztünk segíteni a határon túlrú gyütt magyar tesvéreknek, csak akkó azokat menekűtteknek montuk, nem migránsoknak vagy illegális bevándorlóknak. Na de azé a Jenő egy kicsit etúlozta az áhítatot. Meg asztat is értem én hogy a véemesz menekül a kiköltözés kérdésétű mind a tűztű, mehogy ugye ha valaki itten hatalmon van állandóan azok ők. Még az eszpéessze is kojalíciókba vótak a Milos idejébe is, kétezer úta meg asztán ténleg mindenkive kojalícióba vótak. Szóva, akkó mi van a nagy érdekvédelemme?
Mongyuk azon kívű, hogy az ő érdekeikke szerintem semmi baj sincsen. Ja meg mosmán nagyon de nagyon kilóg a lóláb médiák ügyibe, me itt van a szabadkai rádió, aminek meg kő szünni, hogy a pannon (vagyis a párt tévé) tovább bővűhessen, a topolyai rádió meg eddig is véemeszes vót, de most még privatizátták is, hogy bisztosan az is maraggyon.
A magyar szóba meg fojtatódik a sztori. Aszongyák sokan hogy az egyik szerkesztőnek azé köllött emennie me megjelentetett egy cikket ami nem éppen dicsérte a försztlédit.
Ténleg, mé is maraggyon itten bárki aki nem tagja a Pártnak? Me csak annak állhat jó a szénája (nem bisztos hogy áll is mindenkinek), aki közel van a tűzhő. Osztazé nem akkora az a tűz, hogy sokan lennének körülötte.
Úgyhogy haggyuk mi az esküdözéseket, meg a kopjafákná emondott verseket – lessz most éppen napokban elég belűlük. Meg haggyuk azt is hogy legyünk egységessek. Ki legyen kive egységes? Az aki nem tud normális emberhő méltó munkát tanánni azza aki naccságos úr lett? Na ne mán. Ki legyen eccségbe? Az akinek gyün a közpénz pártirányítássa meg az aki becsukja a bótját me borzasztó az adó meg az inspekció (igen, a véemesz benne van a szerb kormányba is)?
Mehogy, teccik tunni, ez a helyzet itten mán vagy huszonöt éve legalább. Negyedszázada! Ráment az életünk a háborúkra, meg az ijenojan reményekre, oszt egy-két rövid szünetet kivéve mindig rossz vót. Az utolsó szög a koporsóba meg eppen a magyar útlevél lett. Amikó asztat megatták akkó indútt e a nép igazán.
Nem haragszok én senkire aki emegy. Ahhó is kő azé bátorság. Csakhogy az aki emegy má nem nagyon gyün vissza. Osztan nekünk nincsen állandó bevándorlásunk. Nekünk csak kivándorlásunk van, meg aszimiláció. Osztan lassan Becse is szórvány lessz. Osztan maj mehetünk fogatkozni a kopjafákhó meg énekőnni a Szózatot. Amit senki se gondol mán komojan.
Mehogy a Maris csak siránkozik… Nem siránkozik, csak emongya amit lát meg hall. De legalább őszinte. Nem mind azok akik jukat beszének a hasunkba mán 25 éve, oszt csak asztat variájják, hogy ha nekik szógállunk, meg rájuk szavazunk, akkó maj megmaradunk. Lássuk hogy marattunk meg…
Na ennyit a Maristú. Mé nem vót vicc? Na mé is?!
