BETSEY MARISKA NAPLÓJA - Mondás

Há én nem tudom, de ahogy öregszek én má egyre rosszabbú viselem ezeket a hőségeket. Má odajutottunk hogy félek a nyártú. Há nem mondom van is mitű. Regge kiülünk az árnyékba, utánna meg beülünk oszt nyócig ki se gyüvünk.

Az uram aszonta hogy ő bizony lavorba hidegvizet önt oszt belerakja a lábát oszt úgy nézi a tévét. A fene a tévéjibe. Akkó alig beszéget velem. Én meg akkó netezek. Oszt ojankó mindha nem is egyhejjen laknánk.
Aszongya a kollégája, mámind az uramé, hogy mennyünk ki vele a Tiszára. Hova a Tiszára? A lépcsőkre rásüt, ott a tojást is meglehet ijenkó sütni a betonon, főjebb meg azokon a tutajokon égnek az emberek. Árnyék sehun. Vagyis van, de ahhó be kő űnni a káfityba. Az meg ugye fáj a zsebnek, meghá annyit úgyse űsz ott, amennyi idejig meleg van.
Oszt a káfityrú jut eszembe, mesétte az egyik barátném aki ement a nagy koncertre ami a félig kész pogácsa kitervelőinek a tiszteletire vót, hogy a koncert alatt kicsit körbejárt. Oszt az eggyik kafanábú, nem mondom mejik, úgyis kitalálod szerintem, meg élőbe kornyikátt a pevájka. Szóva meg kő hogy legyen a mindennapi dózis hegyitangó, pá tó ti je. Aszongya a barátném hogy szegény pevájka kurjungott torkaszakattábú hogy hangossabb legyen a pogácsai hangszóróktú.
Ja oszt még valami eszembe jutott. Annó a Knézi meg a demokraták csináttak Rúzsa Magdi – Zvónkó Bogdán bulit, ugyanott, oszt utánna sehogy se sikerűtt a másodikat összehozni. Ja, igen, a Knézi, akit azé dobtak ki a véemeszbű, me szövetkezett a haladó radikka. Ijen is vót. Nem tudom emlékeznek e még a vucsitymagyarjaiszövetségének szavazói erre.
Na osztan látom hogy nemlessz semmi az arab „banyábú“, vagyis a fürdőbű. De maj hoz a pógármester mást. Mindha németeket emlegetett vóna. Ja, me a Knézi is má majnem idehozta azokat az odaátiakat, csak le lett fújva, pedig má ki is vót szépen plakátóva.
Úgyhogy nincsen semmi új a nap alatt.
Odaát meg nem lehet plakátónni, főleg nem a jobbiknak, amelik aszonta a plakátokon, hogy lop a vezér, me mosmán törvény van rúlla. Gondolom brüsszelezni meg sorosozni azé lehet maj továbbra is, me azé asztat szabad amit szabad. Na meg szabad a brüsszeli ojró milijárdokat szétosztani pártalapon barátoknak meg rokonoknak. Errű nem tucc? Há válcsá kanálist, míg van hová.
Ami meg a migráncsokat illeti, úgy látom akinek van sok péze amit odaát bezsebel a kurmány, na meg a párt (ami ugyanaz) és a pártbizniszmenek (akik szintén), akkó gyühet az afgán is meg az arab is.
Szóttak, hallom, hogy a mútkó nem vót vicc. Há itt van egy, aminek semmi köze az itteni meg az odaáti állapotokhó:
„Tárgyaláson a bíró így kezdi a mondókáját:
– Sajnos egy roppant kellemetlen esettel kell kezdenem: az igazság az, hogy Kovács ügyvéd úr megpróbált engem megvesztegetni 30.000 forinttal!
Néma csend a teremben. A bíró folytatja:
– Azonban az még szomorúbb, hogy Molnár ügyvéd úr, a másik fél védője szintén megpróbált megvesztegetni 40.000 forinttal. Így aztán arra a döntésre jutottam, hogy Molnár ügyvéd úrnak visszaadok 10.000 forintot, és pártatlanul fogom tárgyalni az ügyet…“
Oszt rákérdeztek a zuniós kormány román tagjára hogy mi a teendő akkor, ha egy illiberális politikát folytató állam miniszterelnökének a veje nyeri a közbeszerzéseket. Mire a válasz: „Magyarországra gondolt az imént? Igen, az egyetlen ország, ahol általában ezt a rendszert látjuk. Például az én országomban hogyha ilyesmi történne, akkor a következő nap letartóztatnák azt, aki a rokonának ítélte oda a közbeszerzési szerződést. De ez attól is függ, hogy az adott országot hogyan szervezik, milyen az adott ország rendszere”.
Esztet is a neten olvastam, me itten errű se szó se beszéd. A pártsajtó ehalgassa ha ojan valami van ami vezérünknek és pártunknak nem teccik. Esetleg, me van ojan is, akkó aggyák le, amikó má reagátt rá pártunkbú. Előbb megy a reakcijó utánna, de átmesévve meg rövidítve az hogy mire is vót a reakció.
Na de lenne más is. Közbe nézem a prognózist. Vége az enyhülésnek, gyün má megin a kánikula. Oszt még a Trampli aszongya hogy nincs főmelegedés. Az is ojan hoggy asziszi mindenhő ért, de nem ért semmihő. De nem az eggyetlen.
Há én úgy emlékszek rá, de az uram is aszongya, hogy valahogy Csernobil után kezdőttek ezek a borzasztó hőségek. Osztan nézte a nagyonokám a hisztorin vagy hol hogy a történelem során ijen klímahullámok óriási változásokat okoztak. Mostan is az van. Csak eggyelőre nem látom hogy pozitív irányba változna bármi is.
Na meg néztem a tévébe egy riportot egy odaáti bizmiszmenne akinek itten van bizmisze. Osztan az mondott sokmindent, megmagyarázta hogy ő a tulaj, oszt akinek nem teccik az mehet, meg ijesmi, de nekem valahogy az maratt meg a fejembe, hogy aszonta, hogy odaát má nincsennek kis birtokok, fődek, kertek, gyümőcsösök. És hogy ezé ottan könnyebb kontrolánni az embereket mind itten me itten még megél az ember abbű a kicsibű amije van, de van. Szóva erre megy ki az államkapitalista játék: jácc a nagytőkések kezire, foszd meg a kisembert attú amije van neki, legyen kiszógátatott, oszt akkó asztat csinál amit mondasz neki. Csak úgy nézem az itteni nép attú függetlenű hogy még van neki saját gyümőcsösse, meg főggye egy kicsi má rég behódótt. Nagy dolog a propaganda, de még nagyobb az agyi lustaság ami beszíjja a propagandát.
Ja, van az a mondás hogy a hatalom csak a mi javunkat akarja, de attú még nem kő neki odaanni.