trg_fontane• Példamutatóan jónak nevezte Sólyom László magyar államfő pénteken Zomborban, háromnapos vajdasági körútja első napján a szerbiai kisebbségek helyzetét. „A Kárpát-medencén belül Szerbiában példamutatóan jó a nemzetiségek helyzete“, mondta a Magyar Köztársaság elnöke a sajtó képviselőinek.
A köztársasági elnök háromnapos vajdasági látogatása a Kárpát-medencét átfogó államfői körút utolsó állomása. „Három éve minden nemzeti ünnepet – hacsak engedik – a határon kívüli magyar közösségeknél töltök. Ezek azok a napok, amelyeket Sydneytől Kanadáig minden magyar nagy becsben tart“, jelentette ki Sólyom. A politikus kitért arra is, hogy egy magyarországi elnöknek – amellett, hogy kifejezi a magyar nemzet egységét – az is feladata, hogy az Európai Unióban megértesse: noha szuverén nemzetállamok hozták létre, az EU a nemzeti közösségek uniója is kell, hogy legyen, hiszen Európában sok olyan nemzet él, amely túlnyúlik az államhatárokon. Az államfő pénteken este Újvidéken kerekasztal-találkozón vett részt a vajdasági magyar értelmiségiekkel.
• Vajdaságban az utóbbi hat évben tavaly volt a legkevesebb etnikai incidens, közölte március 11-én sajtóértekezleten Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke. Egeresi a tartományi biztonságügyi tanács ülése után elmondta, hogy Vajdaságban a biztonsági helyzet jóval kedvezőbb, mint előzőleg, mert csökkent a legsúlyosabb bűncselekmények száma.
• Amíg Szerbia lakossága folyamatosan fogy, addig a vajdasági magyarság száma valószínűleg nem csökkent számottevően a legutóbbi, 2002-es népszámlálás óta. Dr. Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke a Pannon RTV-nek elmondta: a magyarság száma stagnál, sőt az elmúlt években valamelyest növekedő tendenciát mutat. A magyarság elszegényedése és a fiatalok eltolódó gyermekvállalása negatív módon hat a lakosság számára, csökkent viszont a kivándorlás. Az előzetes várakozásokkal ellentétben ugyanis a vízumkényszer eltörlésével nem nőtt a külföldre költöző családok száma. Emigráció helyett az ingázók száma növekedett, sokan az Európai Unió területén vállalnak munkát, állandó lakhelyük viszont Vajdaság területén van.
• A bécsi központú Délkelet-európai Média Szervezet (SEEMO) március 11-én közleményben fejezte ki aggodalmát az egyetlen magyar nyelvű vajdasági napilap, a Magyar Szó szerkesztőire és újságíróira gyakorolt politikai nyomás miatt. A SEEMO emlékeztet rá: „2010 februárjában a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács bejelentette, hogy a napilap rossz szerkesztőségi politikája miatt a Magyar Szó nem szolgálja megfelelően a szerbiai magyar közösség érdekeit“, ezért azt „a szerkesztőségi politikának a megrendszabályozása által kell visszaterelni a helyes útra“, amit egy különleges tanácsadó testület felügyel majd.
(Forrás: www.vajdasagma.info, MTI)
