trg_fontane
A „Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy” című ünnepi műsorral emlékezett a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagsága január 19-én a Magyar Kultúra Napjára, azaz a magyar himnusz „születésének“ napjára.
A január 19-én telt ház előtt megtartott rendezvény a Himnusszal kezdődött, majd ünnepi köszöntőt Szerda Balázs, a Petőfi kultúrkör elnökségi és a Fokos zenekar tagja mondott.
Mint mondta, ha a Biblia a könyvek könyve, akkor a Himnusz az énekek éneke.
„A zene ott kezdődik, ahol a szavak hatalma véget ér. Az éneklés a beszéd, a szavak zenévé magasodása, a hangunk pedig legősibb, legbensőségesebb hangszerünk… Dalaink tehát a kezdetektől fogva velünk élnek: itt vannak nekünk a legnagyobb öröm kifejezésére, a legnagyobb bánat elsírására. Felemelnek, magunkba fordítanak, gyógyítanak, lelkünket zengetik, amióta létezünk: zeng a lélek, zeng a szó. A zengő szó lelkünk legbelső zugainak kinyílását, nekünk benne kiteljesedést jelent. Azért maradt meg nekünk, mert szükségünk van rá, ha néha tudat alatt is, akartuk, hogy megmaradjon. Kapaszkodunk beléjük, mert ősiségünket, elődeink szellemét hordozzák, melyhez ragaszkodunk. Ragaszkodunk, mert jövőt csak úgy építhetünk, ha ismerjük és tiszteljük a múltat”, mondta Szerda Balázs.
A műsorral a magyar népdal előtt is tisztelegtek a kultúrkör tagjai, hiszen egy népzenei, népdalos CD-bemutatót tartottak.
„A Petőfi kultúrkörben kiválóan dolgozik a népzenei szakosztály: a Botra férfikórus, a Dúdoló kórus, a Szelence énekegyüttes, a Csobolyó fiúkórus, illetve a gyermekcsoportok, a Csicsörke, a Csörögi, a Csincsele, a Pendely és a Becsei vonós banda. Régi vágya volt a kultúrkör vezetőségének, hogy csoportjaink hangfelvételeiből lemezt adjunk ki. Ezt a 2018. év végén sikerült is megvalósítanunk a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával”, mondta Ricz Róbert, az egyesület elnöke.
A Daloló óbecsei kultúrkör című hanghordozón a Petőfi kultúrkör népdalcsoportjai szerepelnek, amelyek a műsor során ízelítőt adtak elő a CD tartalmából.
Cseszák Korcsik Anikó szerint, aki a Pendely, a Csicsörke és a Csincsele gyermekcsoportok vezetője, egy CD megjelenése mindenki számára felemelő érzés.
„Mivel már gyermekként érezhettem, hogy milyen CD-ről vagy kazettáról visszahallani saját hangomat, amit aztán mások is évekig hallgathatnak, tudom, hogy milyen öröm tölti el az én felkészítettjeimet és engem is e daloló CD-nek köszönhetően. Számomra nagyon nagy érték, hogy a becsei kultúrkörnek ennyi énekcsoportja, népzenésze van és végre mindannyian egy hanghordozón dalolnak, zenélnek.“
Szerda András, a Botra férfikórus vezetője elmondta, hogy a 2018-as év több szempontból is vízválasztó volt az együttes életében. Szerinte a folyamatos fejlődni akarás, a szakmai vélemények és kritikák meghallgatása és szem előtt tartása, ami párosult egy adag egyediséggel, meghozta a gyümölcsét és láthatóvá tette a kórust a vajdasági népdaléneklés térképén.
„Ennek a hétéves útnak és igyekezetnek elismeréseként tekintünk a XLII. Durindón kiosztott Bodor Anikó-díjra is, amitől nagyobb megtiszteltetés aligha érhet vajdasági népdal-együttest. Hasonló megtiszteltetésként ért bennünket a tavalyi év folyamán az a felkérés is, hogy szerepeljünk a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által szerkesztett I. Világháborús dalokból összeállított hanghordozón, olyan előadók mellett, akikre mi magunk is föltekintünk.
Ezek után jött még egy felkérés a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör részéről, hogy két dalcsokorral vegyünk részt az egyesületünk keretein belül működő népdalcsoportok felvételeiből összeállított Daloló óbecsei kultúrkör névvel megjelenő hanglemezen. Nagy megelégedéssel vettük tudomásul a felkérést, különösen tekintettel arra, hogy része lehetünk annak a kiadványnak, ami méltón koronázza meg azt a munkát, amit Óbecsén az elmúlt három évtizedben a néphagyományok megőrzése és népszerűsítése terén tett a kultúrkör.
Amikor azt mondom, hogy méltón, arra gondolok, hogy szinte nincs a CD-n olyan előadó, aki ne részesült volna valamilyen Kárpát-medencei szintű elismerésben a szakma részéről, vagyis maga a hanglemez annak bizonyítéka, hogy milyen színvonalas népzenei műhely működik városunkban. Azt gondolom, büszkék lehetünk, hogy egyetlen egyesületen belül ennyi színvonalas produkcióból válogathattunk, amikor a CD-t szerkesztettük.
Magának a Botra férfikórusnak abból a szempontból is jelentőséggel bírnak ezek a hangfelvételek, hogy egyrészt rögzítik hét év munkájának eredményét, másrészt az együttes alapító tagja és művészeti vezetője Cseh Ferenc sajnálatos módon távozott az élők sorából. Azonban így, a fölvételek által megmaradt köztünk az a minőség, amivel ő maga, sajátos hozzáállásával és hangjával, hozzájárult a magyar népdaléneklés műveléséhez.“
|
A Népkör 150 éve Idén a becseiek még egy jubileumot ünnepelnek. Kiss Igornak, a Petőfi kultúrkör elnökségi tagjának elmondása szerint ezek a napok, hónapok, sőt az egész év, különösen fontos a kultúrát ápoló, kultúrát művelő becsei magyaroknak. Százötven évvel ezelőtt, 1868 és 1869 fordulóján, ugyanis a magyar kultúrát szerető elődeink, vidékünkön elsőként, megalapították az Óbecsei Magyar Népkört. „Fárbás József tanító azt írja, hogy amint az alkotmányos élet napja felragyogott, Óbecse magyarsága között is feltámadt a vágy, hogy egyesületté alakuljanak. A megalakuláshoz Lázár József adta meg a lökést, aki 1868. december 6-án keltezett felhívásában röviden vázolva a kör célját, aláírásra szólította fel a magyarságot. Már két hét múlva, december 20-án 178 taggal megalakult a Magyar Népkör, amelynek első ideiglenes elnöke Tripolszky Béla, jegyzője Késmárky Gyula lett. 1869. január 6-án a közgyűlés elfogadván a bizottmány által kidolgozott alapszabályt, hivatalosan is megalakult és megválasztotta első tisztviselőit. Az Óbecsei Magyar Népkör, ugyan olyan formában már nem él, egykori székháza, a mai Miloš Crnjanski utcában roskadozik, de a szelleme és szellemisége él és élni fog. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjainak és vezetőségének feltett szándéka, hogy ezt a szellemiséget, mint szellemi örökös, megélje és továbbadja. Ezért ezt az évet teljes egészében a 150 éves Népkörnek és az intézményesült magyar kultúrának szenteljük”, mondta Kiss. |
Cseszák Zsombor, aki a Becsei vonós bandát irányítja, elmondta, hogy évek óta magas fokú néptánc- és népzeneoktatás folyik a Petőfi kultúrkörben, melyhez mindenki hozzájárult, aki megfordult már ott a kezdetek óta, s óhatatlanul megértette a minőségi munka fontosságát.
„Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy egy lemez készítése által meg lett örökítve a népzenei szakosztályok munkája. Egy lemez mindig is mérföldkő egy művészettel foglalkozó közösség számára. Évekkel később vissza lehet majd tekinteni, hogy akkor hol is tartott egy folyamat, s később mivé érik. Nem utolsósorban másoknak is meg tudjuk így mutatni, hogy mivel büszkélkedhet a becsei magyarság. A Petőfi kultúrkör népzenei szakosztályai közül talán egyik, ha nem is a legfiatalabb, csapata a jelenleg hét főből álló vonós zenekar. Fontosnak tartom, hogy a közösség támogassa tagjait, főleg ha valami új dologba kezd bele valaki. Az, hogy a fiatal zenészek is részt vehettek a lemezfelvételen, minden bizonnyal motiválóan hat rájuk. Hosszú út áll még előttük, de a kitartó munka kecsegtető jövőt láttat számukra”.
A műsor végén vendégként a Fokos zenekar lépett fel, amely a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor megnyerése óta először koncertezett szülővárosában. A fiúk megköszönték a nézőknek bizalmat, a támogatásokat, a szeretetet és az összefogást, amit a TV műsor alatt kaptak.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvény a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap és az óbecsei önkormányzat támogatásával jött létre
B.M.
