tabor2Szóval, rímmel, színházzal címmel tartottak szavaló- és drámatábort augusztus 17-e és 21-e között a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben. Az ötnapos tábort, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, második alkalommal szervezték meg.
Idén tizenkilenc gyermek és fiatal vesz részt, a legfiatalabb 8 éves volt, míg a legidősebb idén fejezte a középiskolát.
„Bentlakásos tábort terveztünk, de a járványhelyzet ezt nem engedte meg, ezért napközi tábort tartottunk. Örülök, hogy nem csak óbecsei diákok, hanem péterrévei és bácsföldvári tanulók is részt vettek a munkában. Jó hangulatban és nagyon gyorsan telt el az öt nap, ismerkedéssel, játékkal és munkával”, mondta Ricz Róbert, a kultúrkör elnöke.
A fiatalabb csoporttal Magyar Zsófia, az Újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves hallgatója foglalkozott. A csoport G. Joó Katalin A cseresznyevirág meséje című művét dolgozta fel.
„A mesét szerepekre osztottam, figyelve arra, hogy mindenki megmutathassa magát. A hét elején játékokkal indítottunk, így megismertük egymást, a gyerekek felszabadultak, nyitottabbak lettek. Valamiért mindig attól félek, hogy ebben a korban akad majd olyan, aki nem mer szerepelni mások előtt, de örömmel tapasztaltam ismét, hogy ez a veszély nem áll fenn, sőt, mindig mindenhol ott akarnak lenni, mindig van valami hozzáfűzni valójuk. A szorgalommal sem volt gondunk. Hétfőn kiosztottam a szöveget, kedden már megfelelő szövegtudással folytattuk a munkát. A díszletet megálmodtam, a gyerekek megvalósították, az összemaszatolt ruhákért ezúton is elnézést kérek. Mindent összevetve maximálisan elégedett vagyok, s remélem, hogy jövőre ott folytatjuk, ahol most abbahagytuk”, mondta Zsófia.
A szervezők a járványmegelőzési előírásokat figyelembe véve, a kultúrkör szomszédságában lévő Petőfi Sándor iskola udvarában tartották meg a foglalkozásokat, két csoportban. Napi hat órában folyt a szakmai munka, ebédszünettel és uzsonnaszünetekkel.
Ferenczi Orsolya a harmadik osztályt végezte és másodízben vett részt a tábor munkájában.
„Nagyon örülök, hogy ismét megszervezték ezt a tábort, mert tavaly nyáron is igazán jól éreztem magam. Éppen ezért nagyon vártam, hogy újra jót játszhassak más mesekedvelő gyerekekkel. Különböző ismerkedési, figyelmet fejlesztő és mindenféle szórakoztató játékot játszottunk. Egy színdarabot is készítettünk. Közösen tanultuk a szöveget, együtt próbáltunk. Nagyon tetszett az is, hogy a díszletet mi készítettük. A játékok közötti szünetekben ismerkedtünk, beszélgettünk, sokat nevettünk. Ebédet is kaptunk a hét minden napján, valamint gyümölcsöt, csokit, fagyit uzsonnára. Sok új élménnyel gazdagodtam. Sajnálom, hogy véget ért a tábor, de remélem, hogy jövőre is megrendezésre kerül és akkor biztosan ismét részt veszek majd rajta”.
Horti Máté Bácsföldvárról utazott a táborba minden nap. Elmondta, hogy szerette a tábort, mert sok barátot szerzett.
„Tetszett, hogy sokat játszottunk. Az első pár napban egy vászonra kifeszített lepedőre hétfejű sárkányt festettünk, a lepedő másik felére pedig egy cseresznyefát. Azután mindenki kapott egy szöveget. Az elkövetkező napokban már kezdtük összeállítani a színdarabot. Pénteken már nagyon kellett tudni a szöveget, mert jöttek a kamerások és felvették a mesénket. A sok gyakorlás sokat segített a forgatáskor. Idén voltam először ebben a táborban, új dolgokat tanultam. Érdekes volt minden nap itt lenni. Jövőre is szeretnék résztvevője lenni ennek az eseménynek”.
Az idősebbekkel Rókus Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának tagja foglalkozott. Partvezér címmel saját szövegét vitték színre tanítványai. A történet egy medence körül játszódik.
„Minden csapatmunka más és más. Az ember kap egy feladatot, kap egy munkát és kap egy csomó megszorítást. Az idei nyár a táborok eltűnésével járt, mi mégis összehoztuk. Összedobtunk két olyan csapatot, amelynek tagjai pódiumra vágytak, s bár a szabadban, de megmutathatták magukat. A nagycsoport idei munkája egy strandon játszódott, ahol különböző karakterek találkozását vittük színre. Az alapproblematikánk a diákmunka köré épült: hogyan tud a fiatal a nyári szünetben egy kis zsebpénzhez jutni, persze minél könnyebben. Társadalombírálat is született, hiszen mindenki mindenkit próbált átverni, illetve összefogni emberekkel valakik ellen. Igen jó csapat verbuválódott össze, hiszen mindenki foglalkozott már a színjátszás valamilyen formájával. Volt egy szövegkönyvünk, a Partvezér, és azt kellett színpadra varázsolnunk igen rövid időn belül. Az öt nap alatt sikerült úgy megkomponálni ezt a mini előadást, hogy a közönség, aki az interneten láthat bele a produkcióba, tökéletesen követhesse és megérthesse, hogy mi fiatalok mit is gondolunk a mai világról. A nyolc ember sikeresen vette a kanyarokat és mindenki a maga módján felépítette a figuráját, szerves részeként tolta előre a kis történetünket. Reméljük, jövőre sokak láthatnak bele élőben is a csapatok munkájába.”
Varró Tódor, aki tavaly is részese volt a tábornak, elmondta, hogy szerinte érdekes, vicces előadás született.
„Egy kis medencében játszottuk a darabot. A Petőfi Sándor Általános Iskolában készültünk a felvételre, majd ott is vettük fel. A járvány miatt nem lehetett közönség előtt bemutatni a darabot, ezért úgy döntöttünk, hogy felvesszük az egész darabot, a szülőknek. A táborban jutott idő egyéb stratégiai, illetve csapatépítő játékokra is. Nagyon élveztem minden pillanatát, ezért szeretnék menni jövőre is”.
Károlyi Gabriella először vett részt a tábor munkájában, elmondása szerint nagy izgalommal és egy csöppnyi kétellyel jött első nap. „Kellek én ide? Hisz még szavalni sem tudok, gondoltam, amikor beléptem a Petőfi kultúrkör kapuján. Az udvarban nevetgélő kisgyerekek és rajtuk mosolygó fiatalok vártak, ez elűzte bizonytalanságomat. Megalakultak a csapatok és kezdetét vette tábor. A játékok és a kezdeti próbafolyamatok alatt észre sem vettük, de feloldódtunk, s már komolyabban folyt a munka. Rókus Zoltán, a rendező, mindenben segített. Ha kellett, elmondta újra az instrukciókat, vagy ő mutatta be hogyan képzeli el a jelenetet, karaktert, mozdulatot. A napok gyorsan elszaladtak és eljött az utolsó, mikor felvettük az előadást. Sok új tapasztalattal, élménnyel és baráttal gazdagodtunk”.
Az előírásokat figyelembe véve, a táborlakók nem tartottak gálaműsort, de videofelvétel készül a két színdarabból, s az alkotásokat közzéteszik majd a video-megosztókon.
Erer
