trg_fontane
Nemrégiben fülfájás miatt orvoshoz kellett mennem. Jó páciens és még jobb állampolgár lévén, felhívtam az egészségházat, hogy időpontot kérjek.
Nem akartam bejelentkezés és időpont nélkül betoppanni az orvosomhoz, sőt még a „vezáimat” sem akartam ezért „felhasználni”. Gondoltam, kivárom. Persze csak és kizárólag meghatározott időben lehet jelentkezni telefonon az egészségházba időpontot kérni. Ezt az időszakot is kivártam és harmadik próbálkozásomra jelentkezett is az ápolónő. Megmondtam, hogy melyik orvoshoz szeretnék menni és kértem időpontot, de ez nem volt elég neki: „Minek megy az orvoshoz?”, kérdezte a telefon másik oldalán lévő fél. „Beteg vagyok”, válaszoltam. „Jó, de mi a baja?”, jött az újabb váratlan kérdés. Békés ember vagyok, ezért elszámoltam magamban tízig és újból arról érdeklődtem, hogy mikorra kaphatnék időpontot kezelőorvosomhoz. „Miért szeretne orvoshoz menni?”, kérdezte újból az ápoló. Elmondtam, hogy vizsgálatot szeretnék az orvostól és újból időpontot kértem tőle. Kaptam!
Három nap múlva kellett jelentkeznem az orvosnál. Szeretem a pontosságot, ezért tizenöt perccel előbb értem oda az egészségházba. Tíz-tizenketten ültek a váróteremben, néhányuk ismerős volt, velük bólintottunk egymásnak. Átadtam a betegkönyvemet a tolóablaknál, elmondva hogy van időpontom az orvosomnál. „Minek kell bemennie? Mi a baja?”, kérdezte az ápolónő. „Vizsgálatot kérek”, mondtam neki, hátha ez a válaszom kielégíti. De tévedtem. „Mije fáj”, kérdezte mosolyogva rám. Békés természetű ember vagyok, de ez már nekem is sok volt. „Kedves hölgyem, most csak a fülemet kell megnéznie a doktornőnek és megmérnie a vérnyomásomat. Ha önt ez ennyire érdekli, nyugodtan jelen lehet a vizsgálat során, nem fog zavarni”, mondtam neki és leültem a padra. A váróteremben lévő emberek mosolyogva bólogattak és egyetértettek velem. Minek a nővérkének tudnia a betegségemről? És ha épp nemi betegség miatt jelentkeztem volna az orvosnál, azt is mindenki füle hallatára el kellett volna neki mondanom?!
Erer
