trg_fontaneA szerbiai kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága július végén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetet, amely természetbeni és pénzbeni kárpótlást irányoz elő az elkobzott vagyon esetében.
Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök közölte, hogy a polgárok a www.srbija.gov.rs és a www.mfin.gov.rs honlapokon közölhetik a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket. A tervezetről a nyár folyamán több szerbiai városban is közvitát tartanak, majd valószínűleg szeptemberben továbbítják a köztársasági képviselőháznak.
A törvénytervezet értelmében a természetbeni visszaszármaztatás kap majd elsőbbséget. Abban az esetben, ha már nem lehet visszaadni azt, amit egykor elkoboztak, államkötvényekkel kárpótolják a károsítottakat. A természetben visszaszolgáltatható ingatlanokról, ingóságokról szóló határozatot várhatóan jövőre fogadja el a kormány, magyarázta Đelić, aki közölte azt is, hogy a kárpótlásra szánt államkötvényeket várhatóan 2015. január 1-jén kezdi kibocsátani az ország. A kárpótlásnak az ettől a dátumtól számított húsz éven belül kellene megvalósulnia. A kárpótlásra szánt államkötvények értékét és a kibocsátás részleteit egy másik törvényben szabályozza majd az állam. Ezt a jogszabályt várhatóan 2014 végéig fogadják el. Kétfajta államkötvénnyel valósul meg majd a kárpótlás: dinár és euró alapú értékpapírokkal.
A törvénytervezet kidolgozásakor az volt az egyik szempont, hogy a restitúció ne veszélyeztesse a szerb állam pénzügyi stabilitását, magyarázta Đelić.
– A vagyon-visszaszármaztatásra 200 milliárd dinárt, azaz körülbelül 2 milliárd eurót irányoztunk elő. Az államkötvényeket akkor kezdjük kibocsátani, amikor befejeződik a régi devizabetétek kifizetése. Sokan felteszik a kérdést, hogy lesz-e pénz a kárpótlásra. Ha Szerbia az elmúlt tíz évben folyamatosan előteremtette az eszközöket a régi devizabetétek visszafizetésére, akkor a következő 20 évben a restitúcióra is lesz pénz. Az elkobzott vagyon értékét az adóhivataloknak kell majd meghatározniuk a községek területén. A kárpótlás teljes összege 2014-ig derül majd ki. A visszaszármaztatás tárgya a második világháború után elkobzott vagyon lesz. Kivételt képeznek majd a kastélyok és azok az épületek, amelyekben ma állami intézmények működnek. A műgyűjtemények és a múzeumok szintén nem képezhetik a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát. A törvény elfogadása után az elkobzott vagyont nem lehet áruba bocsátani, magánosítani. A jövőben kidolgozandó közvagyonról szóló törvény szintén ezt az elvet követi majd, vagyis az elkobzott vagyonnal addig nem lehet semmit tenni, amíg el nem dől, hogy restitúció tárgya lesz-e, vagy sem – összegezte Đelić.
A törvénytervezet értelmében azokat az építési területeket is vissza lehet szolgáltatni, amelyeken időközben valamilyen létesítmény épült. Ez alól szintén a közintézmények képeznek kivételt. Az elkobzott vagyon tulajdonosai a kártérítés összegének 10 százalékát előlegként kaphatják meg, a legszegényebbek pedig 50 százalék előlegre számíthatnak. A szerb államkasszában van 130 millió euró, ami a magánosításból folyt be. Ez az összeg elég lesz az előlegek kifizetésére, nyilatkozta Đelić.
A külföldi állampolgárokat illetően a reciprocitás elvét követik: ha a szerb polgárok nem tudtak adott országban jogot formálni a vagyon-visszaszármaztatásra, akkor az adott ország polgárai sem tarthatnak igényt szerbiai vagyonuk visszaszármaztatására.
A Restitúciós Hálózat nem elégedett a bemutatott törvénytervezet minden elemével. Többek között azt kifogásolja, hogy a már vissza nem szolgáltatható vagyon helyet pénzt adna az állam, és nem az elkobzott vagyonhoz hasonló értéket. Az államnak van elég vagyona, amiből a helyettesítés elvét követve azonnal kárpótolni lehetne a megrövidített polgárokat, hangsúlyozta Mile Antić, a Hálózat koordinátora. Antić szerint ez a megoldás lenne mindenki számára a legkedvezőbb, mivel ehhez nem lenne szükség pénzre. A hálózat azzal sem ért egyet, hogy a visszaszolgáltatandó vagyon értékét az adóhivatal fiókintézetei becsülik majd fel, mivel esetükben felmerülhet az érdek-összeférhetetlenség lehetősége.
(Forrás: Beta)
