trg_fontaneJúnius 6-án választhatja majd meg a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) az a több mint 120 000 polgár, aki feliratkozott a magyar választói különnévjegyzékre.
Már biztos, hogy többpárti választásokról lesz szó. Részt vesz rajta a VMSZ, amely Magyar Összefogás néven indít jelöltlistát, a Demokrata Párt által támogatott Vajdasági Magyarként Európába lista, továbbá a Vajdasági Szociáldemokrata Liga által támogatott lista, amelynek a cikk megírásakor még nem volt ismeretes az elnevezése és a Magyar Remény Mozgalom elnevezésű párt listája.
Lehetséges, hogy más listák is alakulnak – az átadási határidő május 22.
Az MNT 35 tagja a választásokon részt vevő listákról kerül ki – arányosan az egyes listákra leadott szavazatok számával. Egyszerű a matematika: minél többen szavaznak egy listára, annyival több képviselője lesz annak a 35-ből.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a nemzeti tanácsi választásokon nem vehetnek részt azok a pártok, amelyek nem magyar nemzeti pártok, de részt vehetnek rajta polgárok csoportjai. Vagyis, a Demokrata Párt (DP) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) a saját nevén nem vehet részt, de a háttérből támogat polgárok egyesületét, amely indul majd a választásokon.
A VMDK (Páll) és a VMDP (Ágoston) nem vesz részt a nemzeti tanácsi választásokon. A VMDK elnöke néhány hónapja ki is jelentette, hogy nem is iratkozik fel a választói különnévjegyzékre. A Magyar Polgári Szövetség (Rácz Szabó) még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a választásokon.
Az aláírások begyűjtése
Résztvevő lista tehát lesz legalább négy. Lépéselőnyben a VMSZ van, amely a kampányt gyakorlatilag már 2009 végén elkezdte – az aláírásgyűjtéssel.
A VMDK, a VMDP és az MPSZ egyrészt kevésnek tartja a nemzeti tanács hatásköreit, másrészt bírálatokat fogalmaztak meg a névjegyzék létrehozásával kapcsolatban. A magyar választói névjegyzéket szerintük az államnak kellett volna létrehoznia, mint például Szlovéniában és Horvátországban is. Ezáltal nem történhetett volna meg az, hogy egy párt, a VMSZ, amely maga is részt vesz a választásokon, tevékenyen kivegye részét a választói névjegyzék összeállításában.
A VMSZ viszont büszke arra, hogy a média óriási része által támogatott propagandakampánya és aktivistái „felírattak” több tízezer polgárt a névjegyzékre. A házról házra, sőt vállalatokba is járó VMSZ-aktivisták a kötelező űrlap mellé mellékeltek még egyet, amelyen személyes adatokat adhattak meg magukról a polgárok. Voltak, akik ezt elutasították, voltak, akik nem. A VMSZ álláspontja: ők nem tettek semmi rosszat, csak segítettek a polgároknak, hogy ne kelljen befáradniuk a községházára…
A VMSZ-es politikusok a párt által szervezett aláírásgyűjtés alatt alapjában azt üzenték, hogy aki magyar, feliratkozik, vagyis a névjegyzékre való feliratkozás a nemzeti identitás bizonyítása. A többi magyar nemzeti párt az ilyen üzeneteket a nemzeti érzéssel való manipulációnak nevezte.
A törvény így rendelkezik: „A választói különnévjegyzékbe való felvételre irányuló kérvényt a polgár a lakhelye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához nyújtja be, írásban, a minisztérium által meghatározott nyomtatványon, és sajátkezű aláírásával látja azt el”.
A VMDK az aláírásgyűjtés módjáról értesítette a szerbiai kisebbségügyi minisztériumot, majd amikor – szerintük – semmitmondó választ kaptak, a párt Rodoljub Šabić szerbiai adatvédelmi biztoshoz fordult.
Šabić közleményében kimondta: a nemzeti tanácsi választások megszervezése és lebonyolítása az Emberi Jogi és Kisebbségi Minisztériumnak, valamint a helyi önkormányzatoknak az illetékessége. Hozzátette, csak az illetékes állami szerveknek van felhatalmazásuk foglalkozni az adatok feldolgozásával: „Törvénytelen, hogy bárki más – a segítség nyújtásának indokával – feldolgozza a személyi adatokat, összegyűjtse és kialakítsa a dokumentációt a választói vagy más névjegyzékről, mert ez az adatvédelmi törvény értelmében bűncselekménynek számít, ami büntetendő” – állt a közleményben.
Állami reagálás nélkül
A DP által ellenőrzött szerbiai kisebbségügyi minisztérium azonban ügyet sem vetett erre. Mint ahogy azokra a hírekre sem, melyek szerint megtörtént, hogy egy személy több kisebbségi választói névjegyzéken szerepel és arra sem, ami pl. Óbecsén megtörtént, hogy a helyi önkormányzat tisztviselője a „pártokhoz” küldte a választói névjegyzékre való feliratkozást kérő polgárt, ahelyett, hogy a törvény szerint helyben biztosította volna ezt a jogot.
Az államnak érdeke, hogy minél több kisebbség alakítson közvetlen módon nemzeti tanácsot, és ez különösen igaz az albánok vonatkozásában. Szerbia ezzel bizonyítja a külföldnek, hogy kisebbségbarát állam.
A magyar választói névjegyzék összeállt – feliratkozott rá a 2001-es évi népszámláláson magukat magyarnak vallók 40%-a, ami törvényes feltétel volt.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény megírásában óriási szerepe volt a VMSZ szakértőinek.
Miről is döntenek azok, akik június 6-án elmennek szavazni?
Média
Az új törvény értelmében a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács médiát alapíthat, vagy megkaphatja állami, tartományi vagy községi médiumok alapítói jogait (ahogyan az már megtörtént a Magyar Szó és a Hét Nap esetében).
Jelöltet állít a Vajdasági TV és a Vajdasági Rádió magyar szerkesztőségének vezetői posztjára és meghatározza, hogy milyen mércék alapján válasszanak főnököt a „közszolgálati” tévé és rádió magyar szerkesztőségében!
Véleményezési joga van pl. a mindenki számára kötelező előfizetésből pénzelt Vajdasági Rádió-televízió vezetőségének megválasztásában.
Meghatározza a magyar nyelvű tájékoztatás stratégiáját.
Javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a magyar nyelvű lapok, rádiók, televíziók, internetes újságok közül ki kapjon állami, tartományi vagy községi pénzeket!
A média feletti hatáskörök miatt tiltakoztak a szerbiai és a vajdasági független újságíró egyesületek is (NUNS, NDNV), de hiába.
Oktatás
A Magyar Nemzeti Tanács nevelési, oktatási, diák- és egyetemistajóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat. Megkaphatja a már létező állami, tartományi vagy községi intézmények alapítói jogait.
Azokban az óvodákban, általános és középiskolákban, ahol van magyar nyelvű oktatás, vagy magyar nyelv mint tantárgy, az MNT véleményezi az igazgatóbizottságnak és iskolaszéknek az önkormányzat által javasolt tagjait, és az igazgató személyét.
Azokban az intézményekben, ahol a tagozatok többségében magyar nyelven folyik az oktatás, az MNT hatáskörei még erősebbek: javasolja az iskolaszék, igazgatóbizottság „önkormányzati” tagjait. Ezekben az óvodákban és iskolákban nem lehet majd igazgatót választani az MNT jóváhagyása nélkül!
Az országos Oktatási tanácsnak tanterveket, tanítási programokat javasol: a magyar nyelv, a szerb nyelv (mint nem anyanyelv), a történelem, a zenei nevelés és a képzőművészet terén.
Kultúra
A Magyar Nemzeti Tanács fogja kinevezni az igazgatóbizottság egy tagját azokban az állami, tartományi vagy községi kulturális intézményekben, amelyeket a magyar identitás megőrzése szempontjából fontosnak ítél. Ugyanott véleményezi az igazgató személyére és az igazgatóbizottság összetételére tett javaslatokat.
Kulturális intézményeket alapíthat, és megkaphatja az állami, tartományi és községi alapítású intézmények alapítói jogait.
A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, a teljes törvény elérhető a szerbiai parlament internetes honlapján, a „zakoni” link alatt – szerbül – és magyar fordításban a http://kepesifi.com/documents/MNT_2009_torveny.pdf címen.
Komoly hatalom
Komoly hatáskörök, még akkor is, ha sok esetben „csupán” véleményezésről van szó. A gyakorlatban az ilyen „véleményezési” jogok ennél sokkal többet jelenthetnek majd – különösen „megfelelő” politikai erőviszonyok esetén.
Az MNT-nek van egy Szekeres László Alapítványa, amely a magyarországi támogatások lehívásáról és elosztásáról is szól.
Az MNT a gyakorlatban ellenőrizni fogja, hogy ki kap majd pénzt és mennyit, erős befolyása lesz a médiában, az iskolákban és óvodákban. Nagymértékben így volt ez eddig is, de most törvényes hátteret is kap.
Az MNT-t hét-nyolc éven át a VMSZ ellenőrizte, amely egyedül indult annak idején az elektori választásokon. Most nem elektorok, hanem a különnévjegyzékre feliratkozott szavazók döntik majd el, hogy az elkövetkező négy évben ki vagy kik döntenek pénzről, tisztségekről, hatalomról.
A névjegyzékre még mindig fel lehet iratkozni a községházákon.
Márton Attila
