trg_fontane
JÚNIUS ELSŐ vasárnapján szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon azok, akik feliratkoztak a választói külön-névjegyzékre.
Öt listára lehet szavazni, választási küszöb nincs. Minden választási listának a megszerzett szavazatokkal arányos számú hely jár.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) 35 tagja van. Ha tehát, például, 90 000-en adják le voksukat június 6-án, akkor nem egészen 2600 szavazat kell egy-egy képviselő bejuttatásához. A nemzeti tanács tagjainak megbízatási ideje négy évre szól.
Öt lista közül lehet választani. A szavazólapon a következő sorrendben jelennek meg:
– a Magyar Összefogás (amelyet a VMSZ támogat),
– a Vajdasági Magyarként Európába (amelyet a Demokrata Párt támogat és a Humentis – vajdasági magyar értelmiségiek és üzletemberek társasága állította),
– a Magyar Remény Mozgalom párt listája,
– a Magyar Liga (amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogat és a Magyar Liga civil szervezet állította),
– a Kézfogás a magyarságért – Polgári Mozgalom, amelyet Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László neve fémjelez.
Funkciók, pénz, ellenőrzés
Az MNT törvényes hatásköreiről ugyanitt már írtam, de nem árt megismételni – a teljesség igénye nélkül –, hogy mi mindenre lesz joga a nemzeti tanácsnak, vagyis azt, hogy miért fontosak ezek a választások.
Tévhit, hogy az „egyszerű emberek” életére nem hatnak ki a választási eredmények, hiszen a törvény szerint: „A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít.”
A médiával kezdem, mert a vajdasági magyar írott és elektronikus sajtó állapota már egy évtizede forró téma, sok szó esik politikai és gazdasági befolyásról, pártlapokról, párttévékről és -rádiókról:
– az MNT médiát alapíthat, vagy megkaphatja állami, tartományi vagy községi médiumok alapítói jogait (ahogyan az már megtörtént a Magyar Szó és a Hét Nap esetében);
– jelöltet állít a Vajdasági TV és a Vajdasági Rádió magyar szerkesztőségének vezetői posztjára és meghatározza, milyen mércék alapján válasszanak főnököt a Vajdasági Rádió-televízió magyar szerkesztőségében!;
– véleményezési joga van a mindenki számára kötelező előfizetésből pénzelt Vajdasági Rádió-televízió vezetőségének megválasztásában;
– meghatározza a magyar nyelvű tájékoztatás stratégiáját, vagyis azt, hogy melyik magyarul megszólaló médiumnak mi a dolga, ki kinek van alárendelve…;
– javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a magyar nyelvű lapok, rádiók, televíziók, internetes újságok közül ki kapjon állami, tartományi vagy községi pénzeket!
Az oktatás területén:
– azokban az óvodákban, általános és középiskolákban, ahol van magyar nyelvű oktatás, vagy magyar nyelv mint tantárgy, az MNT véleményezi az igazgatóbizottságnak és iskolaszéknek az önkormányzat által javasolt tagjait, és az igazgató személyét;
– azokban az intézményekben, ahol a tagozatok többségében magyar nyelven folyik az oktatás, az MNT hatáskörei még erősebbek: javasolja az iskolaszék, igazgatóbizottság „önkormányzati” tagjait. Ezekben az óvodákban és iskolákban nem lehet majd igazgatót választani az MNT jóváhagyása nélkül!
Küzdelem a szavazatokért
Magyar Nemzeti Tanács létezett eddig is, de nyolc éve nem közvetlen választásokon, hanem delegátusok, hivatalos néven „elektorok” által választatott meg. A VMSZ teljes ellenőrzése alatt állt. A megbízatása már évekkel ezelőtt lejárt, de ennek ellenére tovább gyakorolta a hatásköreit (amelyek valamivel kisebbek voltak, mint a most felálló MNT-nek).
A kampány folyamatban van. Alapvetően két stratégia létezik: a VMSZ azzal vádolja ellenfeleit, hogy janicsárok és a „szerb pártok” kiszolgálói, a többiek pedig rámutatnak mindarra, amit szerintük a VMSZ rosszul tett az elmúlt évtizedben a média feletti ellenőrzés, az oktatás, a kultúra terén, ideértve a pénzek (támogatások) elosztásának módját is. Azt is felemlegetik, amit a VMSZ, az MNT „uraként” – szerintük – nem tett meg, de megtehetett volna egyes területeken. Elhangoztak állítások arról, hogy egyes listákat egyesek nem mertek támogatni, vagy szerepelni azokon, mert „valakik” a munkahelyük elvesztésével fenyegették meg őket. Konkrét esetek nem kerültek felszínre, írásos bizonyítékok sem, állítólag szóban történtek a fenyegetések.
A kampányra az is rányomta a bélyegét, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke Belgrádban járt a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elnökénél, Ivica Dačićnál, ahol a jövőbeni együttműködés is téma volt, előzőleg pedig vendég volt a Tomislav Nikolić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) közgyűlésén. A legtöbb pengeváltás a VMSZ és a Bunyik-Rácz Szabó-féle lista között volt, de a VMSZ elejében főleg a Vajdasági magyarként Európába lista legitimitását kérdőjelezte meg, ami a VMSZ és a Demokrata Párt közötti konfliktus folytatásaként is felfogható.
A szavazatokért való küzdelem elsősorban a médiában folyt, habár a listák képviselői járták a terepet, sőt, a VMSZ (MÖ) tordai kampányrendezvényén az EDDA is fellépett.
Az MNT a gyakorlatban ellenőrizni fogja, hogy ki kap majd pénzt Szerbiától, Vajdaságtól, a községektől és nem utolsósorban – Magyarországtól, erős befolyása lesz a médiában, az iskolákban és óvodákban. Nem mindegy tehát, hogy melyik listának hány képviselője lesz a sokak által a vajdasági magyarok parlamentjének becézett intézményben, amelynek „kormánya”, vagyis végrehajtó szerve is lesz (volt eddig is).
Márton Attila
