Hogyan lettek a valamikori „barátokból“ ellenségek – Elvek, vélemények, pénzkérdések?

A 2014 októberében megtartott nemzeti tanácsi választásokat és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakítását követően ahelyett, hogy a Tanács azokkal a dolgokkal foglalkozott volna, amelyek miatt megalakult, s amelyekért anyagi támogatást kap az államtól, de Magyarországtól is, több mint egy évig önmagával foglalkozott és generálta a botrányokat, főleg a média és a kultúra terén.

Mindennek hátterében hatalmi harc állt/áll, amely középpontjában az MNT-t vezető Vajdasági Magyar Szövetség – a vajdasági politikai életben évek óta uralkodó párt volt/van.
Mindeközben növekszik a ki- és elvándorlók száma. Becse község területéről, nem hivatalos forrásból származó adatok szerint, az utóbbi két évben legalább 300 olyan család költözött külföldre, amelyek tagjai magyar anyanyelvűek.
A botrányok sorozata 2014 júniusában kezdődött, amikor a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetői posztjára pályázó négy jelölt közül Andrási Attilát támogatta a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottsága. Úgy tűnik, hogy a világhálón kezdeményezett nyomásgyakorlás meghozta gyümölcsét, hiszen 2015. január 5-én a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be Andrási Attila felmentését a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetői posztjáról. Mint elmondta, nem a „döntéshozó szerepében” nyilatkozik, hiszen a művészeti vezető felmentéséről az igazgatóasszony, Ljubica Ristovski határozott. Egyúttal bejelentette: a társulat megbízott művészeti vezetője Gyarmati Kata dramaturg lesz. Hajnal Jenő kiemelte: „a magyar társulatban és körülötte kialakult méltatlan helyzet megköveteli, hogy az MNT felelősen állást foglalva abban tudja támogatni a döntéshozót, Ljubica Ristovski igazgatóasszonyt, hogy intézményében helyre álljon a rend, és az intézmény elsődleges és egyetlen feladata, a színjátszás kerüljön ismét az első helyre”.
Ezt követően kezdődött a VMSZ eróziója: 2015 áprilisában a média arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Tanács több tagja és tisztségviselője lemondott az április 17-én megtartott VMSZ kibővített elnökségi ülésén, mások mellet Lovas Ildikó korábbi művelődési tanácsos, a Végrehajtó Bizottság tagja is. A naplo.org például a szabadkai Népszínház magyar társulata vezetőjének kiválasztása körül kialakult botrányt is a politikusnőnek rója fel.
A lemondások előtt azonban a Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnöke, ifj. dr. Korhecz Tamás a Családi Kör hetilapban közölt interjúban a VMSZ-en belüli frakcióharcokról számolt be. Többek között kijelentette, hogy „az MNT elnöke Hajnal Jenő, az informális elnöke, vezetője Lovas Ildikó, akit ebben Pásztor István maradéktalanul támogat”. Az interjúra később Pásztor István, a VMSZ elnöke közleményben reagált, de az előző MNT-elnök kijelentéseit érdemben nem cáfolta.
Az MNT, azaz a VMSZ körül gyűrűző botrány áprilisban abban csúcsosodott ki, hogy a magyarországi kormány által kezdeményezett Wekerle-terv keretében szétosztani tervezett vajdasági vállalkozásfejlesztési célú pénzekből feltűnően nagy arányban részesültek volna egy nyilvánosságra került előzetes elgondolás szerint a VMSZ-hez közeli nagyvállalkozók. Becsei is akadt közöttük.

A botrány kapcsán április 28-án közleményben reagált a VMDK, amely „elfogadhatatlannak” tartotta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség bejelentett gazdaságélénkítő programja csak a pártholdudvar pénzelésében merüljön ki.
A Jobbikhoz közeli Alfahir.hu internetes portál ugyanis egy olyan táblázatot jelentetett meg, amelyben három tucatnyi vajdasági magyar kötődésű vállalat szerepel. Ezek a cégek a táblázat tanúsága szerint összesen 37,86 millió eurós magyarországi hitelben részesülnének.
Az üggyel kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke, elmondta, hogy a szóban forgó lista azoknak a lehetséges cégeknek a listája, amelyek anyagi támogatásban részesülhetnek a vajdasági magyar közösség gazdaságélénkítő programján belül. Pásztor hangsúlyozta, a 30 cégből álló lista nem végleges, és nem is titkos, de nem is VMSZ-es, hiszen párton kívüli személyek cégei is (!) szerepelnek rajta. „A 30 cég közül eddig 16-nál jártak a VMSZ képviselői, és ez felemelő élmény volt. Minden egyéb feltételezés rosszindulatból és tájékozatlanságból fakad”, nyilatkozta Pásztor. És ennyiben maradt, annak ellenére, hogy a pénzek elosztását pályázatok kiírása előzte meg, tehát semmiféleképpen sem lett volna „szabad“ előre „listázni“ az esetleges nyerteseket.
Néhány hónap múlva, mintegy a VMSZ ellenpontjaként, megalakult a Magyar Mozgalom civil szervezet, amelynek egyik oszlopos tagja Korhecz Tamás, a tagságot pedig a VMSZ tevékenységével elégedetlen, a pártból kilépett tagok, s pártonkívüliek alkotják.
Már akkor ésszerű volt feltételezni, hogy a Mozgalom tagjai részt fognak venni a 2016-ban esedékes szerbiai választásokon, annak ellenére, hogy a szervezet képviselői olyan kijelentéseket is tettek, hogy nem vesznek részt a választásokon, amelyek kiírásáig (s azt követően is) a Mozgalom és a VMSZ képviselői egymást támadták. A „szapulástörténet“ epilógusa: a VMSZ-ből sok tagot kizártak, azért mert támogatták a Mozgalmat, illetve azért, mert még a VMSZ tagjaként a szervezet tagjai lettek.
Arról, hogy a Magyar Mozgalom minden bizonnyal részt vesz majd a választásokon, de a szervezet politikai étvágyáról is tanúskodik, hogy 2015 novemberében Becsén már voltak tanácsnokai a községi parlamentben, annak ellenére, hogy a szervezet megalakulása óta nem tartottak helyhatósági választásokat.
A Mozgalom úgy tett szert a tanácsnokokra, hogy Az Óbecséért polgári csoport – a VMSZ választási listáján jutottak be a képviselő-testületbe 2012 májusában, de a VMSZ kizárta őket a pártból, mert koalíciós szerződést kötöttek a Szerb Haladó Párttal, ez pedig az akkori VMSZ-es politika szerint elfogadhatatlan volt, ma már nem az – képviselői „átléptek“ a Magyar Mozgalomba.
Majd 2016 tavaszán következtek a helyhatósági, tartományi és köztársasági választások.

F.D.K.

Helyhatósági választások és pártharcok Becsén – A VMSZ hatalom, az MM-VMDK csendes ellenzék

I dén április 24-én minden szinten tartottak választásokat. Becse ékes példája volt a VMSZ és a Magyar Mozgalom harcának.
A Becsei Választási Bizottság ugyanis március 22-én kihirdette a „Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK” elnevezésű önkormányzati jelöltlisát, amelyet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátok Demokratikus Közössége koalíciója adott át. A lista kihirdetését a választási bizottság 13 tagja támogatta, ellene pedig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselője szavazott. Egy nappal a lista kihirdetését követően Molnár Viktor polgár – Molnár mellesleg a VMSZ becsei szervezetének elnöke és a párt helyi választási listájának vezetője – kifogást nyújtott be a választási bizottság döntése ellen, kérve a Magyar Mozgalom-VMDK listájának megsemmisítését. Ez meg is történt, a választási bizottság megváltoztatta két nappal korábbi döntését és megsemmisítette a „Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK” választási listát.
A Magyar Mozgalom-VMDK koalíció közleménye szerint a bizottság 16 tagjából ez alkalommal 11 szavazott a döntésre.
A kifogás benyújtója azt kifogásolta ugyanis, hogy szabályellenesen szerepel a lista elnevezésében a „Magyar Mozgalom” szóösszetétel, mert civil szervezetről van szó, amely neve nem szerepelhet azon a listán, amelyen bármilyen párt elnevezése, illetve nevének rövidítése szerepel.
A Magyar Mozgalom-VMDK szerint, mivel koalíciós listáról van szó, a listaállító szabadon dönthet a lista elnevezéséről, s nincs olyan szabály, amely tiltaná, hogy a „Magyar Mozgalom – hogy változtassunk!” választási szlogen szerepeljen egy lista elnevezésében. A koalíció közölte azt is, hogy a Demokrata Párt köztársasági parlamenti listájának elnevezésében is szerepel olyan szóösszetétel („za pravednu Srbiju”), amely megegyezik két bejegyzett szerbai civil szervezet elnevezésével. Hasonlóképpen a Boris Tadić vezette kоalíció köztársasági listanevében is található olyan szövegrész („za bolju Srbiju”), amely azonos egy bejegyzett civil szervezet elnevezésével.
A Magyar Mozgalom és a VMDK közleményben fordult a nyilvánossághoz az ügy kapcsán, amellett, hogy választási listája fellebbezést nyújott be a Közigazgatási Bírósághoz, és találkozót kezdeményezett az EBESZ választási megfigyelői küldöttségének vezetőjével.

A koalíció közleményében többek között olvasható, hogy a választási bizottság „a VMSZ által benyújtott kifogás alapján“ megsemmisítette a „Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK” elnevezésű önkormányzati jelöltlistát. „Történt mindez annak következtében, hogy a VMSZ kieszközölte, hogy a belgrádi, központi választási bizottság ilyen döntés meghozatalára utasítsa az óbecsei választási bizottságot. A szabad választások lényege, hogy választani lehessen több alternatíva között. A VMDK és a Magyar Mozgalom által támogatott választási listák a választás lehetőségét jelentik a nemzetben gondolkodó vajdasági magyarok részére, különösen annak ismeretében, hogy minden szervezési nehézség ellenére máris sokezer magyar választópolgár támogatta hitelesített aláírásával jelöltlistáinkat a választások minden szintjén. Minden jel szerint a VMSZ most olyan eszközöket vetett be, amelyeket legutóbb a 90-es években alkalmazott a Slobodan Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párt. Vajdasági magyar politikai vezető ilyen tisztességtelen módszerhez a többpártrendszer bevezetése óta sohasem nyúlt. Pásztor István retteg és bizonytalan. Ezért minden olyan választási listát meg akar semmisíttetni, amelyben szerepel a `Magyar Mozgalom` szóösszetétel. Pásztor István érzi, hogy nem élvezi a magyar közösség többségének a bizalmát. Úgy tűnik, már ő maga sem hiszi el, hogy demokratikus választások útján megtarthatja teljhatalmát. Ezért akarja mindenáron megakadályozni, hogy az emberek választani tudjanak a VMSZ és egy másik magyar politikai alternatíva között“, írja a közleményben.
A Közigazgatási Bíróság március 30-án úgy döntött, hogy elfogadja a Magyar Mozgalom és a VMDK fellebbezését, s a lista, eredeti elnevezésével, részt vehet a becsei helyhatósági választásokon.
Az április 24-én megtartott becsei választásokon a község területén bejegyzett választópolgárok 52,84 százaléka vett részt, azaz a 33 757 szavazati joggal rendelkező polgár közül 17 197 voksolt.
Becse község területén a Szerb Haladó Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom alkotta koalíció szerepelt a legjobban, listájuk a szavazatok 44,32 %-át szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a 36 tagú községi képviselő-testületben 22 mandátumot szerzett az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett választási lista. Elvileg ez a koalíció egyedül alkothatta volna meg a helyi hatalmat, azonban a községi hatalomgyakorlásban részt vesz a Vajdasági Magyar Szövetség vezette koalíció is, amely a választásokon második lett. A Vajdasági Magyar Szövetség – Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Magyar Egység Párt – Pásztor István listának a szavazók 15,94 % –a szavazott bizalmat, ez pedig hét mandátumot biztosított – eggyel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt – Pásztor listájának.
A Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK koalíciós listának a voksok 9,05 %-át sikerült megszereznie, ami 4 képviselői helyet jelent a községi képviselő-testületben.
A helyi parlamentbe még a Dosta je bilo – Saša Radulović lista 3 képviselője jutott, őket a szavazók 7,03 százaléka támogatta.
A 2016. évi választások legnagyobb vesztese a Demokrata Párt, amelynek nem sikerült bejuttatnia egyetlen képviselőt sem a becsei parlamentbe. Emlékeztetőül: a demokraták a négy évvel ezelőtti választásokon 11 tanácsnoki mandátumra tettek szert, idén pedig mindössze a szavazók 4,7 százaléka támogatta őket.
A hatalmi többséget az Aleksandar Vučić – Srbija pobeđuje (a Szerb Haladó Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom) választási lista 22 tanácsnoka alkotja a Vajdasági Magyar Szövetség 7 tanácsnokával koalícióban, az ellenzék pedig a Magyar Mozgalom-VMDK 4 és a Dosta je bilo mozgalom 3 tanácsnoka.
A választások óta a helyzet nem változott, bár a Magyar Mozgalom-VMDK koalíció képviselői, Tari István előző ellenzéki beszédeit mellőzve, nem sokszor szólalnak fel a helyi parlament ülésein – eddig összesen kilenc ülést tartott a képviselő-testület.
Jelenleg nincs sok esélye annak, hogy a VMSZ és a VMDK-Magyar Mozgalom képviselői együttműködjenek.

F.D.K.

Prosperitati pályázatok – Sok becsei nyertes

Mi a Prosperitati Alapítvány? Az alapítvány honlapján ez áll: „A Prosperitati Alapítvány vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítványként egy önkéntes, nem kormányzati és non-profit alapítvány, amely meghatározatlan időre alakult közhasznú célok jótékony elvégzésére. A Prosperitati Alapítvány egyik fő célja a vajdasági magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájának az életre hívása“. A bevezető leírás a honlapon A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája című dokumentum bevezetőjével folytatódik, amelyet a VMSZ dolgozott ki, s ez az alapja annak, hogy elvileg a párt kezelje, a Prosperitatin keresztül, azt a pénzösszeget, amelyet az Orbán-kormány juttat a VMSZ gazdasági programja megvalósítására.
Magyarország, az előzetes bejelentések szerint, 2016-ban 5 milliárd forintot, 2017-ben és 2018-ban pedig 7,5-7,5 milliárd forintot fog biztosítani a vajdasági magyaroknak vissza nem térítendő támogatás címén.
Aki bekukucskál a Prosperitati Alapítvány honlapjára, láthatja, hogy nem is olyan „független szakmai testületről“ van szó, ahogy annak idején Pásztorék ígérték, ugyanis amellett, hogy a testület ügyvezetője VMSZ-es, az igazgatóbizottságának öt tagjából három bizonyíthatóan VMSZ-es. Az ügyvezető Juhász Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, a párt korábbi alelnöke (2007-2011 között). Az alapítvány igazgató bizottságának elnöke Nagy Imre, a VMSZ tagja, a VMSZ temerini egyéni tartományi képviselőjelöltje a 2012-es választásokon.
Ezek az adatok nem szerepelnek az alapítvány internetes oldalán. Mármint a VMSZ-tagság emlegetése.
Czinkóczi Sándor szintén a pártos pénzelosztásról írt február 4-én a 444.hu oldalon, mondván, hogy „már eleve meglepő volt, hogy egy politikai párt egyszerre fog felelni a pénzek kifizetéséért és a támogatások felhasználásának ellenőrzéséért is. Annak ellenére, hogy milyen nagy összegről van szó, a magyar kormány nagyon laza feltételekkel bízta rá Pásztor István pártjára a pénzt“.
Czinkóczi továbbá leszögezi: „A kifizetéseket irányító intézmény kialakítását is a VMSZ-re bízták. Ennek működését viszont a következő három évben a magyar költségvetés állja majd. Mellette a pártnak kell kineveznie azt az ellenőrző testületet is, ami a pénzek szabályos felhasználására figyel majd. A pályázatok kiírására létrehozták a Prosperitati Alapítványt, aminek a honlapján februárban már megjelentek az első pályázatok is. Az alapítvány vezetőinek kiválasztásakor a VMSZ-nek sajnos nem nagyon sikerült túljutnia a saját káderlistáján. Ahhoz képest, hogy Pásztor István egy novemberi interjújában még arról beszélt, hogy a pénzt nem a VMSZ fogja kezelni, hanem egy olyan intézményrendszer, amely az ide vonatkozó döntéseket meghozza, a Prosperitati ügyvezetőjének kapásból a párt egyik elnökségi tagját, Juhász Bálintot nevezték ki“.
A Prosperitati Alapítványnak Becsén is van irodája, a Zöldfás utca 21-es szám alatt, az ügyfeleket hétfőtől péntekig 9 és 15 óra között fogadja.
A VMSZ-féle gazdaságfejlesztési terv alapötletéül a Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégia (Wekerle-terv) szolgált, amely céljai elérése érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony kiépítésére, annak a kölcsönös előnyök alapján történő elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok definiálására törekszik.
„A stratégia elsősorban olyan kis- és középvállalkozások megteremtését szorgalmazza, illetve a már meglevők olyan irányú fejlesztését, ami képessé teszi őket a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra. Az infrastruktúrafejlesztés keretében kiemelt szerepet kap a szállítmányozás és logisztika, a térség aktuális üzleti informálása és a kapcsolatépítő szolgáltatások fejlesztése, a határ menti települések esetében pedig a periférikus helyzetet felszámoló infrastruktúra kiépítése. A terv kiemelt célja a tudásalapú gazdasági ágazatokat (elektro- és elektronikai, jármű- és gépipari) képviselő cégek és azok erős hálózatának megteremtése, ily módon is elősegítve a külföldi működő tőkének a térségbe való beáramlását, ezen felül pedig a környezetszennyezést csökkentő, a szén-dioxid-kibocsátást visszafogó energiatermelés és energiatakarékos fogyasztás elősegítését. Szintén kiemelt fontosságú a térség hatalmas megújuló és alternatív energiapotenciáljainak (napsütéses órák, vízenergia, biomassza) a hasznosítása is. Erőforrásainkra támaszkodó, kiváló fejlesztési/kapcsolódási szempont továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok további piacvesztését megállító egészséges élelmiszertermelés és a hozzá kapcsolódó ágazatok import-ellentételező szerepének növelése, valamint a turizmus és egészségipar térség-specifikus fejlesztése.” (Részlet A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájából)
A Prosperitati Alapítvány első pályázati körében a 2405 projekt közül 825-öt támogattak, azaz az átadott programtervezetek 34,3 százalékát. Dr. Nagy Imre, az alapítvány igazgatóbizottságának elnöke beszámolójában rámutatott arra, hogy 80 százalékban sikerült lefedniük a terület- és gazdaságfejlesztési stratégiában meghatározott prioritásokat és feladatokat.
Márciusi adatok szerint a becsei Prosperitati-irodában, a Zöldfás utca 21-es szám alatt, a pályázatra mintegy 200 projektet adtak át.
Augusztus folyamán aláírták a támogatott pályázókkal a Prosperitati Alapítvány által meghirdetett második pályázati kör szerződéseit, amelynek eredményeit augusztus 5-én hozták nyilvánosságra. Összesen 423 pályázó jelentkezett, közülük 388-an részesülnek támogatásban, az első pályázati körben pedig 926 résztvevő nyert.
A szabványok bevezetését és működtetését támogató vissza nem térítendő támogatást 13 pályázónak hagyták jóvá. Becse község területéről a bácsföldvári GOM d.o.o-nak ítéltek oda 208 793 dinár értékű támogatást. Az egyéni vállalkozók, valamint mikro- és kisvállalkozások turisztikai fejlesztése pályázaton 24 projekt nyert. Többek között a becsei Dragan Taškov Pr Turistička Agencija Villa Via Tour Bečejnek hagytak jóvá 2,4 millió dinárt. A támogatási eszközök odaítélése többéves ültetvények telepítésére nevű pályázaton 30 nyertes volt, Becséről Farkas Zsuzsannának juttattak 402 000, valamint Simon Bonifárt Annának 800 000 dinárt. Fóliasátras növénytermesztéshez szükséges eszközök beszerzésére 29 projektet hagytak jóvá. Ezen a pályázaton három Becse községi kaphatott támogatást: Topor-Rumincsik Zita, 207 900, Bartusz Péter 800 000 és Horváth Zsolt 448 000 dinárt, majd a pályázati pontosítást követően még Viskovity Andrej 473 915 dinárt. Nagy érdeklődés övezte a falusi házak vásárlásának támogatását (falusi házak és a hozzá tartozó telkek, valamint gazdasági udvarok), amelyre házaspá-rok pályázhattak. Csupán egyetlen becsei házaspár kapott 1,2 millió dináros támogatást, Vukelity Csaba és Eleonóra. Az egyéni vállalkozók, valamint mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatása elnevezésű pályázaton összesen 163-an nyertek támogatást, valamint „forrás függvényében“ még esetleg 50-en kaphattak pénzt. A nyertesek között számos Becse községi van: a Bečejpromet d.o.o. 1 millió dináros támogatást kap, a SZR Rolometal-studio Bečej 993 600 dinárt, a Totpromet d.o.o. 837 451 dinárt, a SZR R&M Melinda Semendri PR Bečej 768 000 dinárt, a Sweetsystem d.o.o. (Péterréve) 973 221 dinárt, az Oto Horvat Pr Proizvodnja metalnih konstrukcija GEMINI-GM (Péterréve) 799 000 dinárt, a Lux Color Printing, Samostalna štamparska radnja 886 546 dinárt, a PP Građevinarstvo (Péterréve) 487 470 dinárt, a SZTR TJ Elektroservis Jožef Tripolski PR 577 920 dinárt, a SZR PAP TERM Atila Pap Pr Bečej 972 149 dinárt. A tenyészállatok és méhek nevű pályázaton 67 projektet hagytak jóvá, valamint forrás függvényében még 26-ot támogathatnak. A támogatottak között vannak becseiek is: Beretka Ottó 800 000 dinár támogatásban részesül, Móric Flórián (Földvár) szintén 800 000 dinárra jogosult, Berentai Csongornak 793 536 dinárt hagytak jóvá, Szabó Györgynek 546 240 dinárt, Szekeres Ilonkának 800 000 dinárt. A támogatási eszközök odaítélése mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök vásárlására elnevezésű pályázaton 473-an nyertek támogatást, s forrás függvényében esetleg még 167-en juthatnak pénzhez. Közöttük is számos Becse községi van: Martinovity Lajos (Bácsföldvár) 115 000 dinár támogatásban részesül, Vračarić Igornak 800 000 dinárt hagytak jóvá, Seres Jenőnek szintén 800 000 dinárt, Deák Lászlónak 786 368 dinárt, Mészáros Gabriellának 464 940 dinárt, Bartusz Gyöngyinek (Péterréve) 266 000 dinárt, Székely Zoltánnak (Bácsföldvár) 707 655 dinárt, Frank Zoltánnak 271 560 dinárt, Szöllősi Ádámnak 800 000 dinárt, Albahári Beatrixnek 210 820 dinárt, Harangozó Józsefnek 674 458 dinárt, Varnyú Imrének 567 732 dinárt, Kiss Veronának 565 185 dinárt, Galambos Szabolcsnak (Péterréve) 223 860 dinárt, Albert Angélának (Péterréve) 475 000 dinárt, Gál Nándornak 456 940 dinárt, Karácsonyi Tibornak 245 148 dinárt, Szabó-Nagy Zsuzsannának 800 000 dinárt, Magyar Attilának (Bácsföldvár) 151 800 dinárt, Kiss Zoltánnak (Péterréve) 789 003 dinárt, Csernyák Mihálynak 560 000 dinárt, Szedlár Margitnak 800 000 dinárt, Berkes Zoltánnak 800 000 dinárt, Csépe Karolinának 204 635 dinárt, Molnár Eszternek (Péterréve) 436 296 dinárt, Csasznyi Imrének (Péterréve) 800 000 dinárt, Butás Imrének 368 280 dinárt, Németh Józsefnek 800 000 dinárt, Földesi Piroskának (Péterréve) 542 160 dinárt, Bicskei Bélának 446 400 dinárt, Karácsonyi Nándornak 336 908 dinárt, Ricz Lászlónak 352 953 dinárt, Bartusz Krisztiánnak 361 900 dinárt, Kalapos Istvánnak (Péterréve) 143 349 dinárt, Kulcsár Rózsának (Péterréve) 167 440 dinárt, Lukács Hargitának (Péterréve) 800 000 dinárt, Csábi Józsefnek 377 115 dinárt, Palotás Endrének 800 000 dinárt, Gyurcsik Istvánnak 280 440 dinárt, Gyurcsik Balázsnak 345 600 dinárt, Péter Bélának (Péterréve) 289 230 dinárt, Horváth Lászlónak (Bácsföldvár) 325 090 dinárt, Karácsonyi Imrének 345 600 dinárt, Vörös Róbertnek 444 327 dinárt és Horváth Erzsébetnek (Péterréve) 681 030 dinárt. Az öntözőrendszerek elnevezésű pályázaton 49 projektet támogattak. A támogatott Becse községiek között van Horváth Zoltán, akinek 83 812 dinárt hagytak jóvá, Botka Ferenc (Bácsföldvár) 792 360 dinárra és Lukács Árpád (Péterréve) 800 000 dinárra jogosultak. A vajdasági egyéni vállalkozók, a mikro-, kis- és középvállalkozások közül kamattámogatásra 71-en pályáztak, s 62-en részesültek támogatásban. Az odaítélt összeg 75 millió dinár. Ezen a pályázaton kaptak a becseiek legnagyobb összegű támogatást. A legtöbb pénzt az Agroprodukt-Šinković kft. kapta, 4,9 millió dinárt, a Bečejpromet kft-nek 2,3 millió dinárt hagytak jóvá, a Totpromet kft. kb. 800.000 dinárban részesült, a Rolometal kft. kb. 1 millió dinárban és a péterrévei STR Moda is 1 millió dinárt kapott. Még néhány Becse községi vállalkozó kapott támogatást, kb. 100 000 dinárt, vagy kevesebbet. A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására irányuló beruházások megvalósítására kiírt pályázatra 115-en jelentkeztek, 106-an kaptak támogatást 77 millió dinár értékben. A mezőgazdasági földek vásárlását célzó pályázaton 198-an vettek részt, közülük 189-en kaptak támogatást, összesen 182 millió dinárt. A vajdasági magánszállásadók, egyesületek, illetve nemkormányzati szervezetek turisztikai fejlesztéseire vonatkozó pályázatra csupán 39-en adták át projektjeiket és 33-an kaptak támogatást, összesen 34 millió dinár értékben.

A Prosperitati Alapítvány nemrégiben írta ki legújabb pályázatát, amelyre 2017. január 31-ig lehet jelentkezni az érdeklődőknek, akik pályázhatnak kiemelt jelentőségű mezőgazdasági fejlesztésekre, melynél a keretösszeg 800 millió dinár, kiemelt jelentőségű, nagyléptékű gazdasági fejlesztések kombinált támogatására, itt a vissza nem térítendő támogatás keretösszege egymilliárd dinár, eszközbeszerzésre egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára technológiai felszereltségi szintjük és termelési kapacitásaik növelése, illetve a meglevő kapacitások jobb kihasználása céljából. Itt a teljes keretösszeg 100 millió dinár. Ismét lehet mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzésére pályázni, a tervezett összeg 150 millió dinár, míg a többéves ültetvények telepítésére összesen 30 millió dinárt terveznek fordítani.

B.M.

Médiaharc -Magyar Szó és Szabad Magyar Szó

Új online újság jött létre Vajdaságban, ráadásul az egyetlen vajdasági magyar napilap, a Magyar Szó eddigi internetcímén. Az új portál, a Szabad Magyar Szó alapítói már korábban is arról beszéltek: politikai nyomás alatt áll a Magyar Szó. Az internetcím tulajdonosa Purger Tibor, aki 25 évig volt a Magyar Szó washingtoni tudósítója. Szerinte a szigorúan központi vezérlésű pártok, mint a Vajdasági Magyar Szövetség, a közszolgálati médiától megkövetelik a pártcélok kiszolgálását, ezért engedte át a címet egy új lapnak.
Az történt, hogy október 23-án a magyarszo.com oldalon nem a Magyar Nemzeti Tanács Magyar Szójának online kiadását találták az olvasók, hanem egy új online újságot, a Szabad Magyar Szót.
Purger Miért – és miért nem című írásában kétszer 12 pontban mondta el, hogy miért van szükség a Szabad Magyar Szóra, s miért nem tudja folytatni munkáját a Magyar Szóban.
A Szabad Magyar Szó megjelenését követő napon, október 24-én, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete reagált a napilap internetes kiadását ért „támadásra“, amelynek következtében „az oldalról eltávolították a Magyar Szó Kft. által korábban létrehozott tartalmakat“. „A Purger Tibor által korábban az Egyesült Államokban bejegyzett magyarszo.com oldalra a szabadmagyarszo.com tartalma került közvetlen átirányítással. A Magyar Szó regisztrációjában az online megjelenés a Magyar Szó Kft. tulajdona. A Purger Tibor, Kókai Péter és Vígi Zoltán által jegyzett oldal tehát ezzel elrabolta a közvagyont képező Magyar Szó szellemi termékét, ezért a Magyar Szó jogi lépéseket fog tenni“, olvasható a közleményben. A közlemény szerint a támadás célja „az olvasók megtévesztése“, és az említett újságírók „így próbálják saját politikai és ideológiai meggyőződésüket propagálni“.
A Szabad Magyar Szó visszautasította a Magyar Szó vádjait és alaptalan rágalmaknak minősítette a Magyar Szó vezető testületének közleményében szereplő állításokat, melyek
szerint „eltávolították a Magyar Szó Kft. által korábban létrehozott tartalmakat”. „Leszögezzük, hogy a Magyar Szó Online-t semmilyen támadás nem érte. Tartalmából senki semmit nem távolított el, az folyamatosan elérhető volt és maradt a Magyar Szó tulajdonában lévő szerbiai internetcímen, amelyen egyébként az első vajdasági változat annak idején elindult. A magyarszo.com címtartomány Purger Tibor tulajdonában van, és azt semmilyen szerződéssel soha nem engedte át a kft-nek, hanem önként a Magyar Szó szerverére irányította”, áll a Szabad Magyar Szó közleményében. „Semmilyen hackelés nem történt: a domaintulajdonos saját címtartományát állította másik ügy szolgálatába (pont ahogy a közlemény is javasolja: saját weboldalt felépítve), miután arról előzetesen értesítette a Magyar Szó főszerkesztőjét, aki tíz hónap alatt féltucat békés és vádaskodásmentes párbeszéd-kezdeményezést utasított el, vagy válaszra és publikálásra sem méltatott”.

A Magyar Szó, emlékeztessünk, elvileg „közmédia”. Nem magántulajdonban van, hanem a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) adja ki a lapot, amely emellett hetilapot, tévécsatornát és rádióadókat is működtet. A tanácsban a pártok közül a legerősebb vajdasági politikai szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) delegálta a legtöbb tagot. Sok értelmiségi vélekedik úgy, hogy a párt visszaél ezzel, és saját szócsöveként használja a Magyar Szót és a többi vajdasági magyar médiát. Pásztor István, a VMSZ elnöke viszont azt állítja, hogy senki nem szól bele a Magyar Nemzeti Tanács által fenntartott média műsorpolitikájába. Ennek ellenére, szinte kézzelfogható, hogy a VMSZ érdekeit szolgálja a Magyar Szó, főleg akkor, amikor választási kampány van, a legutóbbi botrány pedig az volt, amikor a Magyar Szóból elbocsátottak számos újságírót, valamint olyan „áthelyezéseket“ kínáltak fel nekik, amelyeket nem tudtak elfogadni.
Gyűlt tehát a feszültség a vajdasági magyar médiában. Így látta ezt Purger Tibor is, aki 25 éven át, 1991-től írt tudósításokat a Magyar Szónak Washingtonból. Az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem informatikai igazgatója ugyanott politikatudományt tanít. Az elmúlt időszakban már figyelmeztette a lapvezetést és a VMSZ politikusait, hogy úgy látja, rossz irányba tart Vajdaság egyetlen magyar napilapja. Júliusban nyílt levelet is írt, higgadt, barátságos stílusban. Ebben leírta: három választáson nyilvánosan is a VMSZ-t támogatta, vezetőjét, Pásztor Istvánt évtizedek óta személyesen ismeri, mégsem tud egyetérteni azzal, ahogyan a párt a médiával bánik.
A végeredmény az lett, hogy Purger idén októberben „visszavette“ saját tulajdonát, amely internet címen most a Szabad Magyar Szó olvasható.
A Magyar Szó szerint aljas támadás történt: „Az éjszaka leple alatt az oldal átirányításával történt olvasói megtévesztést pedig példátlanul sunyi, minden újságíróhoz, értelmiségihez és a szellem embereihez méltatlan, példátlan és alantas cselekedetnek tekinti, aminek semmi köze nincs a függetlenséghez és a közéletiséghez“.
Purger szerint a Magyar Szó tartalma továbbra is elérhető, csak éppen a magyarszo.rs, nem pedig a magyarszo.com oldalon, ugyanis az utóbbi domain nem a Magyar Szó, hanem Purger tulajdonában van. „Engem az új közéleti fórum, a Szabad Magyar Szó elindításához semmilyen más érdek nem fűz, csak a kisebbségi sajtó pluralizmusának jogát és esélyét kívánom támogatni“, írta az újságíró.
Purger szerint a vajdasági magyar médiában tapasztalható változásoknak az az oka, hogy a szigorúan központi vezérlésű pártok nem tűrik az ellenőrizhetetlen médiát, és ha minősített többséget szereznek a parlamentben, akkor a közszolgálati médiától is elvárják, sőt megkövetelik a pártcélok kiszolgálását. Szerinte sokkal tisztább lenne a kép, ha a hatalmi párt (és mindenki más) saját sajtót tartana fenn, és hagyná, hogy a közmédiát szakmai elvek szerint irányítsák, mint például a BBC-t. Viszont úgy véli: nem mindig a nagyfőnök az oka a média alárendelésének. A baj szerinte akkor következik be, amikor pártkatonák kerülnek cselekvési helyzetbe. „Pásztor István két nagy elődje, Csubela Ferenc, majd Kasza József munkáját folytatva erős pártot épített, ebben jelentős érdemei vannak. Akárcsak abban, hogy megvalósította a mindenkori többségi hatalommal való, részben sikeres együttműködést, valamint az anyaország kormányához fűződő szoros kapcsolatokat. A baj akkor következik be, ha egyrészt ezeken az együttműködési vonalakon szigorú függőségi viszony alakul ki, másrészt amikor az említett pártkatonák kerülnek pozícióba, akik rendszerint igyekeznek túlteljesíteni. A Magyar Nemzeti Tanácsot kezdettől fogva a VMSZ irányította. Kisebb volt a baj, amikor a Tanácsban független értelmiségiek is szép számban helyet foglaltak, de ebben a mandátumban már szinte csak pártkatonákat jelölt a VMSZ”, értékelte a helyzetet. Nem ő az egyetlen, aki úgy vélekedik: gondok vannak a vajdasági magyar médiával.
Az elmúlt időszakban távozni kényszerült a Magyar Szótól több olyan munkatárs, aki az objektivitást kérte számon. Erre a sorsra jutott többek között két egykori főszerkesztő, Pressburger Csaba és Kókai Péter – az ő elbocsátása ellen tüntetést is szerveztek kollégái –, majd az egykori főszerkesztő-helyettes, később online főszerkesztő Bajtai Kornél, őket elbocsátották. A Szabad Magyar Szó főszerkesztője a Magyar Szótól augusztus elsejével távozó szerkesztő, Vígi Zoltán lett; ő és Vígi-Zsoldos Zsaklina újságíró azért távoztak, mert nem fogadták el a szerződésmódosítást, amellyel Szabadkáról Újvidékre helyezték volna át őket. A Szabad Magyar Szó oldalán sok olyan újságíró neve felbukkan, akik korábban a Magyar Szónál dolgoztak. Közös bennük, hogy ők voltak a „rebellisek” a lapnál; egy részükről azt is tudni lehetett, hogy szimpatizálnak a VMSZ-ből kiszakadt és a párt ellenzékévé vált politikusokkal és civil támogatóikkal, akik megalapították a Magyar Mozgalmat.

R.M.

A melléklet megjelenését Szerbia Köztársaság Művelődésügyi és Tájékoztatási Minisztériuma tette lehetővé