Több mint három évtizeddel ezelőtt, 1991 januárjában alakult meg az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ahol a kilencvenes évek folyamán fokozatosan elindult a kultúrélet.
A kezdeti nehézségek ellenére sorra alakultak a szakkörök: társas-tánccsoport, néptáncegyüttes, kézimunka szakkör, színjátszó csoport, versmondók szakköre és képzőművészek csoportja, jelenleg mintegy 250 ember tevékenykedik a kultúrkörben.
Az egyesület elsődleges célkitűzése a város magyar nemzetiségű polgárai számára a kulturális élet megszervezése, valamint a hagyományápolás, értékeink megőrzése, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, valamint a fiatalok tömörítése.
A kultúrkör elnökével, Ricz Róberttel az egyesület 2023. évi munkájáról beszélgettünk.
– Legfiatalabb tagjaink három, három és fél évesek, míg a legidősebb tagjaink nyolcvan év körül járnak. A legnépesebb a néptánc-szakosztály, ahol több korcsoportban folyik a szakmai munka heti rendszerességgel, Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs vezetésével. A népzenei- és népdalszakosztályunk is igen népes, a Botra férfikar és a Dúdoló énekcsoportok mellett a Szelence énekegyüttes és a gyermekcsoportok is dolgoznak, emellett szólistákkal és duókkal is foglalkozunk. A társas- és modern tánccsoport öt korcsoportja dolgozik, amelyeket Horvát Sárkány Krisztina irányít, segítői pedig Gulyás Bognár Renáta, Milinkov Jasmina és Kovács Emese. Ezen felül a Szivárvány festő- és a Búzavirág kézimunkacsoport dolgozik a kultúrkör keretein belül.
Melyek azok a rendezvények, amelyeket tavaly szerveztek?
– Színes és változatos volt a kínálatunk, mindenki találhatott magának valót. Tartottunk ünnepi műsort a Magyar kultúra napja alkalmából, a farsangban szerveztünk Maskarádét gyermekek részére, a Petőfi-szobornál ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztünk meg az 1848/49- es forradalomról és szabadságharcról, Petőfi velünk él címmel irodalmi és képzőművészeti pályázatot szerveztünk a gyerekeknek. Voltak húsvéti és karácsonyi kézműves foglalkozások, megtartottuk a költészet-napi szavalóversenyünket, amelyre 136 szavaló jelentkezett a községből, festőnapot tartottunk, ahová a Szivárvány festőcsoportunk vajdasági barátait hívtuk el, míg a gyermekhét alkalmából színes program várta a gyermekeket. A Táncparádé című rendezvényen vajdasági modern tánccsoportok léptek fel, a kétnapos Szent István-napi rendezvényen több ezren vettek részt, az Adventi irodalmi és képzőművészeti pályázatunk is tömeges volt, júniusban dupla teltházas Évadzárót tartottunk, december 26-án pedig szintén dupla teltházas Karácsonyköszöntő műsorral zártuk az évet, csaknem 700 nézővel. A nyár folyamán megtartottuk a IV. Közös kincseink elnevezésű néptánctábort, az V. Szóval, rímmel, színházzal című drámatábort, ünnepi műsort tartottunk a Dúdoló énekegyüttes 15. születésnapja alkalmából, megszerveztük a hagyományos Tolerancia-napi szavalóversenyt, valamint a Szivárvány festőcsoport és a Búzavirág kézimunkacsoport karácsonyi/év végi kiállítását is. 2023-ban is társszervezői voltunk a Kőketáncnak és az Örökségünknek, Fábry Sándor estjén is több mint háromszázan vettek részt.
Tavaly színdarabokat is láthatott a közönség a kultúrkörben.
– Több színdarab is bemutatásra került nálunk: Budinčević Krisztián A kellékes című darabját láthatta a közönség, valamint a Karinthy ihlette Koponyám, körülbelül című előadást. Vendégünk volt a szegedi Mandula színház Mit űsz ott Jankó? című előadásával, a Csongrádi Színtársulat A dzsungel könyve című előadással szerepelt nálunk, de bábelőadásokat is szerveztünk gyermekeknek.
Hol mutatkoztak be a Petőfi kultúrkörben tevékenykedő csoportok, s milyen eredménnyel tértek haza a hazai és külföldi versenyekről?
– A Botra férfikórus, a Dúdoló énekegyüttes és a Szelence énekcsoport az év elején Temerinben a VI. Zengő délvidék című rendezvényen mutatkozott be, ezen felül Topolyán léptek fel, Óbecsén, a Magyar Szó élőújságján, a Durindón Magyarcsernyén, Moholon, Csókán Aranypáva díjat nyert a Dúdoló énekcsoport és a Botra férfikórus. Bemutatkoztak még Bácskossuthfalván, Gunarason és Mórahalmon is. A gyermek-énekcsoportok, kettősök és szólisták a ludasi népzenei vetélkedőről öt arany minősítéssel, a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőről nyolc arany és kiemelt arany minősítéssel tértek haza, míg Topolyáról a Kodály – Kősziklánk az ősi magyar dal elnevezésű népzenei vetélkedőn nyolc díjat szereztek. A néptáncosok kiemelt arany, arany és ezüst minősítéseket gyűjtöttek a Kőketáncon, kiemelt arany minősítést szerzett a Kisbekecs táncegyüttes Szegeden, a XXXI. Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc-fesztiválon, míg Horgoson, a XII. Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti tehetségkutató verseny elődöntőjén a Kisbekecs táncegyüttes ezüst minősítést, a Csicsörke énekcsoport pedig kiemelt arany minősítést kapott. A táncosok felléptek még Zentán, Péterrévén, a Gyöngyösbokrétán, Topolyán, a Vajdasági Magyar Tácháztalálkozón és Sokadalmon, a VMPE fennállásának 30. évfordulóján, Eszéken, Dunaszentbenedeken, illetve XI. Vajdasági gyermek és ifjúsági szólótáncversenyen. A Kiscimbora táncegyüttes a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán kiválóan minősült címet nyert december elején. A Szivárvány festőcsoport többek között Adán, Kisoroszon, Nagybecskereken, Tiszatarróson, Újvidéken, Noszán, Topolyán, Bánátban, Temerinben és Tordán jelent meg, de kiállítása is volt a csapatnak a Városi Színház Kör Galériájában. A modern táncosok is sok helyen bemutatkoztak: Moholon, Péterrévén, Olaszországban, Bácsfeketehegyen és Soroksáron. Magyarkanizsán, az Euro Show Dance Fest elnevezésű nemzetközi táncversenyen első helyet szerzett a junior csapat, míg Zágrábból három aranyéremmel tértek haza a felnőtt csoport tagjai.
Óbecsei civil szervezettekkel és intézményekkel is volt közös rendezvénye a kultúrkörnek.
– Egymásra vagyunk utalva, kisegítjük egymást, vannak közös pályázataink, egy-egy rendezvényt közösen tartunk meg. A Népkönyvtárral dolgozunk együtt, a Forrás MNKOK szervezettel, a Bóbita Óbecsei Nagycsaládosok Egyesületével, a Fokos Civil Szervezettel, a Than Emlékházzal és az ott dolgozó szervezetekkel, a Katicabogár Egyesülettel, illetve a péterrévei dr. Kiss Imre Művelődési Körrel és a Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesülettel.
Egy ilyen nagy, szerteágazó és sikeres egyesület működését hogyan sikerül anyagilag biztosítani?
– Nehezen! Az óbecsei önkormányzat a legnagyobb támogatónk, amellyel a 2023-as évre négymillió dináros támogatási szerződést írtunk alá. Ebből az első részt október 19-én utalták át. Addig nehezen találtuk fel magunkat, hiszen a közüzemi számlákra, a három munkaviszonyban lévő munkás fizetésére, a csoportok működésére és utaztatására, a sok-sok rendezvényre valahonnan elő kellett teremteni a pénzt. Rendezvényeink nagy részét pályázatokból valósítottuk meg. Támogatónk volt a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a VM4K, a Nemzeti Kulturális Alap és a Csoóri Sándor Program is, de óbecsei és környékbeli vállalkozók, kisiparosok is támogatták munkánkat. Köszönet nekik!
Az év egy részére elkészült már a terv.
– Igen, már nagyba készülünk, hiszen igény van a magyar kultúrára. Az év eleje a színdarabokról fog szólni. Január 21-én, a Magyar kultúra napja alkalmából A hentes című színdarabot nézhette meg a nagyérdemű. Nagyon meglepődtünk, hiszen nem volt elég székünk, annyian voltak kíváncsiak a bemutatóra. Február 2-án a Szabadkai Népszínház Nem élhetek muzsikaszó nélkül című nagysikerű darabját láthatta az óbecsei közönség. A Palicsi Színjátszó Grund Valahol Európában című előadását február 17-én tekinthetik meg az érdeklődők. Ezen felül lesznek bálok is, de tervezünk a csoportjainknak képzéseket is.
B.M.
