trg_fontane
„A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük, azt a napot, amely évezredes történelmünket meghatározta és a jövőben is ezt teszi majd minden magyar közreműködése által, így általunk is. Méltón illeti meg a mai napot az ünnep szó, hiszen jogosan van mit ünnepelnünk, amelyre büszkék is lehetünk bárhol is éljünk a világban. Magyar kultúránk, hagyományaink ápolása nem magyarkodás! Amikor megemlékezünk dicső nagyjainkról vagy egy-egy történelmi eseményről, akkor tiszteletből cselekszünk.
Tiszteletből őseink iránt és példát mutatva a jövő generációjának! Rajtunk áll, hogy félvállról vesszük-e kötelességünket vagy teljes mellszélességgel kiállunk hagyományaink mellett. Himnuszunk születése napját, január 22-ét, legújabb kori történelmünk avatta a Magyar Kultúra Napjává. Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, amely egy kicsit megkülönböztet bennünket más népektől. Nem különb és nem több, mint más nemzetek kultúrája, de mégis számunkra a legértékesebb: nemzetmegtartó erővel rendelkezik, amely összeköt bennünket”, mondta Nagy Klára műsorvezető január 25-én, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör ünnepi műsorán, amelyet a Magyar Kultúra Napja és a kultúrkör újraalakításának huszonkettedik évfordulója alkalmából tartottak.
A telt ház előtt megtartott rendezvényen jelen volt Gyöngyi Alexandra, Csongrád Város Önkormányzata Humánpolitikai Irodájának munkatársa, Illés Péter, a Csongrádi Információs Központ, Csemegi Károly Könyvtár és a Tari László Múzeum igazgatója, Török Marika, a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője és munkatársai, Kováts Attila, a Csongrádi Fúvószenekar vezetője és Knézi Péter, Óbecse község képviselő-testületének elnöke.
A műsor elején, amely a budapesti Bethlen Gábor Alap és a becsei önkormányzat támogatásával jött létre, a Szelence, a Dúdoló és a Botra kórusok a Himnuszt adták elő, majd Tari István Balassi-kard díjas költő tartott ünnepi beszédet. A műsoron városunk testvérvárosából, Csongrádról, a Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola növendékei léptek fel zenés-irodalmi összeállítással Nyelvédesanyánk címmel.
1991 januárjában a becsei polgárok ösztönzésére alakult meg a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör. Az egyesület minden évben a Magyar Kultúra Napjával együtt ünnepli évfordulóját. Ferenc Edvin, a kultúrkör alelnöke szerint a fennállásának huszonkettedik évfordulóját ünneplő kultúrkör számára a kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha a kijelölt nemzet- és kulturális örökségvédelmi célokat megvalósítjuk, a ránk hagyott kulturális örökségünkkel felelősséggel bánunk: „Ezt tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedéknek, annak a nemzedéknek, amelynek nevelésében a szerepünk felbecsülhetetlen! Nincs oka a Petőfi kultúrkörnek szégyenkeznie és nincsenek takargatni való múltbéli eseményeink. Az eltelt huszonkét évben kivívtunk magunknak Óbecsén, Vajdaságban és Magyarországon is olyan tekintélyt, amely intézményünk és váro-sunk nevét dicsérettel köti össze a hagyományok és értékek megőrzésével, a tehetségek felkutatásával és gyermekeink nevelésével. Ezen a mai ünnepen legyen hát jelen az a cselekvési vágy az alkotásra, a megtartásra, a tenni akarásra, amely arra a reformkorra volt jellemző, amelyben nemzeti himnuszunk született, hiszen ebben a házban napról napra új erő születik, új értékeket hozunk létre, eggyé forrasztva múltunk kincseivel, hagyományt teremtünk gyermekeink számára hagyományt őrizve, kincset teremtve itt Óbecsén, e falak között”.
A műsorban a kultúrkör társas- és modern tánccsoportjai léptek fel, illetve a Pityke, a Kiscimbora, a Bekecs, a Csiperke és a Szelence táncegyüttesek a Kárpát-medence egyes tájegységeinek tánchagyományát mutatták be. A kultúrkör előcsarnokában a Szivárvány festőcsoport és a Szendrey Júlia kézimunkacsoport kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A műsor a Szózat eléneklésével ért véget.
B.M.
