Kapott Óbecse ajándékba egy kioszkot – idegenforgalmi célra, szuvenír-árulásra, méghozzá Óbecsén készített kézműves remekművek forgalmazására.
Az ajándékozó a vajdasági kormány volt, a kioszk és felállítása (beton alap) több mint
300 000 dinárba került – az RTV híre szerint. Lapunk a tavasszal arról írt, hogy a Műszaki Iskola közelében (akkor még) felállítandó 12 négyzetméteres alapterületű házikó 480 000 dinárba kerül majd és hogy a vajdasági kormány az óbecsei önkormányzat kérésére pozitív választ adva 400 000 dinárt ajándékozott a községnek e célra.
Április végén, a megnyitón Miroslav Vasin (DP) vajdasági munkaügyi titkár („miniszter”) elmondta, hogy tartomány szerte azonos kioszkokat helyeztet el titkársága és hogy Temerinben van az Óbecséhez legközelebbi.
Egyesek szerint az ajándék választási célokat szolgált.
Az óbecsei hatalomváltás után a községi idegenforgalmi iroda új, a Fordulat ajánlatára hivatalba helyezett vezetője az RTV-vel közölte, hogy a kioszk egyrészt rossz helyen van, másrészt se áram, se víz, úgyhogy azt el kell onnan távolítani. Lapunknak viszont azt nyilatkozta, hogy nem beszélt a kioszk eltávolításáról, hanem arról, hogy nem „juttatták el hozzá“ az áramot és a vizet.
Az amúgy tetszetős faházikó sorsa még ismeretlen: ha már van, akkor használni is kellene talán. Esetleg máshol felállítani, bekötni áramot, vizet. Vagy eladni, ha a községi hatalomnak nincs rá szüksége.
* * *
Még egy hasonló eset történt Óbecsén. A színház épületében ki kellett dönteni két falat. Nem nagy ügy, kiverni két falat, meg miért is kell erről írni? Azért, mert a felújításra, melynek keretében próbatermet és két öltözőt létesítettek a színházban Óbecse község másfél millió dinárt áldozott (a két fal nem kerül másfél millióba).
A Đido művelődési egyesületnek szerettek volna jobb munkafeltételeket biztosítani.
Az azóta eltelt hetek, hónapok alatt új hatalmi szövetség jött létre Óbecsén.
Augusztus közepén már az újonnan kinevezett színházigazgató (LDP) (megbízott igazgató) nyilatkozott a médiának az esetről.
Az eset pedig ezek szerint igen egyszerű: a tűzvédelmi felügyelőség nyilvánította a biztonságot veszélyeztetőnek a két falat – indoklás: nem lehetett hozzáférni a tűzoltó készülékekhez stb. Lebontási határidő: szeptember 9.
A falakat a színház dolgozói bontották, mert a községnek arra már nem volt pénze.
A Đido így ismét hoppon maradt. Másfél millió dinár kárba veszett, vagy mégsem, hiszen montázs-falakról van szó? A színház keretében működő művelődési egyesületnek az új igazgató a szomszéd épületben (rádió-amatőrök) igyekszik majd helyet találni.
M.A.