Könyvbemutató volt a községházán – Óbecse a polgárosodás útján

Két síkon is fontos könyvet mutattak be múlt szombaton a községháza dísztermében: azért mert kétnyelvű (szerb és magyar) és azért mert a becsei polgárosodásról szól.

Az Óbecse a polgárosodás útján – Bečej na putu ka građanskom društvu című, tanulmányokat tartalmazó kötet az 1850-től 1950-ig terjedő időszakot öleli fel, a tanulmányok szerzői pedig, dr. Glässer Norbert becsei származású főszerkesztő „vezényletével“ azokra a kérdésekre igyekeznek válaszolni, hogy mi teszi egy város lakóit olyan emberekké, azaz polgárokká, akik kezükbe veszik saját sorsukat, valamint, hogy mitől lesz város a város.
A tanulmányok szerzői bemutatták azt a 100 évet, amikor Becsén kialakították/ megalapították azokat az intézményeket, amelyek jelenleg is léteznek. A kötetben néprajzi, történészi és kulturális antropológiai kutatások eredményeként valamelyest a ma élő ember elé vetítődik Becse „aranykora“, a nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális örökség is, olvashatunk a községi sajtóról, a könyvkiadásról, az oktatásról, az ún. becsei elitről, az etnikumok egymás közötti kapcsolatáról…
Az ünnepi könyvbemutatón megjelenteket a községháza dísztermében Becse község és a helyi parlament elnökei, Vuk Radojević és Knézi Péter köszöntötték. A könyvről a könyv főszerkesztője dr. Glässer Norbert, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa Sava Stražmešterov, Jasmina Jakšić, a könyv egyik írója, Skrabány Viktor festő, Dušan Opinćal történész, Varnyú Ilona magyartanár és dr. Barna Gábor, a Szegedi Egyetem néprajzi tanszékének vezetője beszéltek.
Skrabány Viktor a könyvbemutatón egy festményét adományozta a helyi önkormányzatnak.
A bemutatót megelőzően a Népkönyvtárban a tanulmánykötetben felölelt időszakban élő becseiek olvasási és utazási szokásairól szerveztek kiállítást, a Városi Múzeumban pedig tárgyakat, eredeti dokumentumokat, ruhákat, műszaki eszközöket mutattak be.
Az Óbecse a polgárosodás útján – Bečej na putu ka građanskom društvu című tanulmánykötethez szükséges kutatásokat , amelyben szerbiai és magyarországi kutatók és egyetemista hallgatók vettek részt, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék koordinálta.

B.M.