trg_fontane
A becsei közönség Miloš Nikolić Kovácsok című darabját élvezheti majd február 23-án, 19,30 órai kezdettel a Városi Színházban, az Újvidéki Színház művészeinek előadásában.
A darab rendezője L’uboslav Majera, a szereplők pedig Magyar Attila, Banka Lívia, Balázs Áron és Giricz Attila.
A második világháborúban három különböző nemzetiségű kovács három különböző ellenséges fronton három különböző kovácsműhelyben találja magát – három kovács, akit a sors távol vetett a szülőföldjétől, a más műhelyébe, a más házába, a más asszonyához. Több mint húsz évvel a háború vége után mindegyikük megtudja, hogy bár a kovácsműhelyük az övék, a feleségük nem csak az övéik, a háború után született fiaik pedig félig, vagy egyáltalán nem az övéik, hanem a háború gyermekei.
Miloš Nikolić a Kovácsok című komédiáját az antik tragédia szabályai szerint írta meg, az eredmény mégis szarkasztikus komédia nemzetről, anyaságról, apaságról, múltról és a kovácsok eltűnéséről. A rendező elmondása szerint a Kovácsok ma a kérdések, pontosabban a kérdések kérdésének drámája. „Mindannyian megpróbálunk mások lenni, miközben lényegében mind ugyanolyanok vagyunk. Minden specifikumunk – a hagyomány, a nyelv, a vallás, az ideológia – kevés, hogy eltakarja az emberi lényeget. Ha ebből a szemszögből olvassuk ezt a szöveget, a humanizmus elvének szemszögéből, akkor látjuk meg igazán, milyen mélyen téren és időn kívüli darab ez, főleg akkor, amikor az identitásunk elvesztésétől rettegünk. Valahogy nem tudjuk megérteni, hogy a humanizmus égisze alatt semmit sem veszítünk a magunk sajátságából vagy individuumunkból. Igazából pont a humanizmus felszámolásával veszítünk – nem csupán emberségünk javarészét, hanem mindent. Más részről a Kovácsok jajkiáltás is az ifjúság felé. Olyan időbe vágyunk vissza, amelyet elpocsékoltunk, miközben az élet haladt tovább… Nikolić drámája tiszta alaprajz, nincs itt sok rendezői filozófia, csupán az emberség, a karakterek viszonyainak, a színész által nyújtott anyag: a temperamentum, a személyiség, a tudás, a tapasztalat, a kíváncsiság, az akarat, az erő, a kreativitás szintjén kell kezelnünk a helyzeteket. Másképp hat a színész az egész formálására, az előadás melódiájának alakulására. Nikolić, mint minden jó drámaíró, egy hihető történetet kovácsolt össze, az élet egy lehetséges verzióját írta meg. Ettől olyan hatalmas”, nyilatkozta a darab rendezője.
B.M.
