trg_fontane
Mielőtt október 2-án így, esetleg úgy szavazna a polgár – legyen magyarországi, vagy, mondjuk, vajdasági – a menekültek Magyarországra való kötelező „betelepítéséről“, jó lenne, ha egy menekülni kényszerült gyerek, apa, terhes anya helyébe képzelné magát. Okos dolog lenne az is, ha nem egyenlítené ki a menekülteket a terroristákkal. És még okosabb, ha elgondolkodna arról, hogy mi is a szolidaritás.
Ebben sokat segítene, ha az itteni és ottani pártok tartózkodnának attól, hogy az ember szájába rágják, hogy mire „kell“ szavazni. Ez ugyanis sérti a gondolkodó egyént, merthogy, tegyük fel, van annyi esze, hogy maga döntsön, szájbarágás és celofánba csomagolt „mit illik, s mit nem“ nélkül is.
Az „illedelemmel“ kapcsolatban: a napokban elindult a VMSZ vajdasági karavánja a „nemekért“ – azért, hogy a választói joggal rendelkezők a menekültek „kényszerbetelepítése“ ellen szavazzanak – s az egyik helyszínen Bús Ottó olyasmit mondott, hogy: „Néha vannak pillanatok, és ez az október másodikai ilyen pillanat, amikor az embernek egy kicsit vissza is illenék adni azért a sok mindenért, amit kapott“. Nos, arra is illene válaszolnia Búsnak, hogy ki mit „kapott“, mi az a „sok minden“. Ha az Orbán-kormány gazdaságfejlesztő programjára gondolt, márpedig arra gondolt, abból a pénzből Vajdaságban 1000-en, 2000-en „kaptak“, s nem azért, hogy a menekültek ellen szavazzanak, hanem gazdaságfejlesztésre.
A VMSZ karavánja nem kerülte el Becsét sem, szeptember 17-én a Than Emlékházban Baráth Gábor tartott előadást „A változó világ – migrációs válság“ címmel.
Mindeközben a magyar kormány sem finomkodik, megy a kampány közpénzből. Emellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szeptember közepén felszólította a „külhoni“ magyarokat, hogy szavazzanak, mondván: „… úgy véljük, hogy a külhoni magyarokat is ösztönözni kell a népszavazáson való részvételre. Jól tudjuk, hogy a magyarság nem minden nemzetrészét érinti egyformán a migrációs válság. Vajdaságban különösen érzékelhető volt és érzékelhető a válság. A Lendva környéki magyarokat is kiemelném, ők szintén megérezték a migrációs hullám következményeit. A mozgósítás során fel kell hívni a külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok figyelmét, hogy szeptember 17-ig nyújthatják be felvételi kérelmüket a névjegyzékre, azaz addig regisztrálhatnak. Ezt megtehetik postai úton és online is, de az utolsó napokban, órákban, percekben inkább az online regisztrációt kellene választaniuk az érintetteknek. Ezért arra kérek mindenkit, hogy ha eddig még nem regisztrált, akkor ezt mielőbb tegye meg, online úton, majd október 2-án szavazzon“. Potápi itt nem állt meg, nyomatékosított: „Amikor a népszavazáson döntünk erről a kérdésről, illetve megfogalmazunk Brüsszelnek egy üzenetet, akkor a vajdasági magyarságnak is részt kell vennie a folyamatban, hiszen a vajdasági magyarság jövőjéről is döntünk, illetve szeretnénk dönteni. Kötelességünk részt venni a népszavazáson. Ezért kérek mindenkit, hogy vegyenek részt a népszavazáson“.
A népszavazáson pedig, amelyet a magyar Országgyűlés május 10-én rendelt el a kötelező betelepítési kvótáról, s amelyet az Orbán-kormány kezdeményezett a kérdés úgy szól majd: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”.
Október 2-án 8,2 millió választópolgár szavazhat a népszavazáson. A választók voksaikat több mint tízezer magyarországi szavazókörben és 105 külképviseleten személyesen adhatják le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhatnak, amelyet a külképviseleteken adhatnak át. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha az össz választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor lesz eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Az októberi népszavazás újdonsága, hogy ez az első országos népszavazás, amelyen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is voksolhatnak. Azok, akik élni szeretnének szavazati jogukkal, akkor szavazhatnak, ha szeptember 17-én 16 óráig felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékébe. Annak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, nem kell újra kérnie a regisztrációt. A legfrissebb adatok szerint 274 572 külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. A levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot, írják is alá, és ne felejtsék el a mellékelt ragasztócsíkkal leragasztani, mert ennek hiányában a szavazatuk érvénytelen lesz. A levélben szavazók a válaszborítékot feladhatják postán, bárhonnan, ingyen.
Összeállította: R.M.
