trg_fontane
A közvélemény nemigen szerzett tudomást arról, hogy közvitán volt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Vajdasági Magyar Médiastratégia tervezete (2011-től 2016-ig), amelyről ma, október 14-én, tartanak tanácskozást Szabadkán, s amelyben már benne foglaltatik a közvita első körében beérkezett számos hasznos észrevétel és javaslat, állítja az MNT elnöke, Korhecz Tamás. Kijelentette, hogy a Tanács célja, „hogy közösségünk minden érdekelt tagja megismerje, észrevételeivel, javaslataival gazdagítsa ezt a stratégiai dokumentumot, ezért elfogadása előtt fontosnak tartjuk egy szélesebb körben is megtárgyalni“.
Nos, a Vajdasági Magyar Médiastratégiában leszögezik, hogy „minden állampolgárnak joga van a sajtó útján közölni alkotásait, nézeteit, amennyiben azok nem sértik a Szerb Köztársaság alkotmányos rendjét. A sajtószabadság és szólásszabadság elemi, demokratikus követelmény. De a szólásszabadságnak csak akkor lehet igazán értelme és eredménye a magyar közösség számára, ha párosul a szólás esélyével is, a magyarul szólás, tájékoztatás és vélemény-nyilvánítás tényleges lehetőségével. Az anyanyelvű tájékoztatás, tájékozódás és szabad információ-áramlás rendkívül fontos nemzeti öntudat-erősítő, közösségfenntartó és érdekérvényesítő tényező a vajdasági magyarság számára“.
A médiastratégia, írja a bevezetőben, megjelöli a legfontosabb közösségi érdekeket, a nemzeti jelentőségű intézményeket, a közösségi tevékenység alapelveit és módozatait, a fejlesztés irányait, valamint a Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb feladatait a média területén.
Lapunk nemrégiben közzétette, hogy melyek az MNT 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó médiafejlesztési céljai, de most megismételjük: az MNT szerint a legfontosabb a magyar szellemiségű, közösségépítő, -megtartó és -fejlesztő, közszolgálati tömegtájékoztatás megerősítése; a vajdasági magyar írott sajtó színvonalának és olvasottságának a növelése; a Vajdasági Rádió és Televízió magyar szerkesztőségeinek támogatása; napi 24 órás folyamatos magyar nyelvű rádió- és tévéműsor biztosítása; a vajdasági magyar médiatársadalom szakmai színvonalának emelése.
Nomármost: aki újságírással/ szerkesztéssel foglalkozik, tudja, hogy a médiában a legfontosabb az objektív tájékoztatás, a jelenségek, események analizálása, bírálata, felülvizsgálata, összefüggésbe hozása, valamint az oknyomozás. Az ilyen vagy olyan szellemiségű tájékoztatás ismeretlen fogalom volt eddig, hiszen a tájékoztatásnak nincs, és nem lehet szellemisége.
Körülbelül ez derül ki a médiastratégiában közölt közvéleménykutatásból is, hiszen a médiacélokat illetően legtöbben az információközlést tartják a legfontosabbnak, de, áll a médiastratégiában, a magyarságtudat megőrzése és a közösségteremtés is jelentős helyet foglal el a fogyasztók tudatában. Ez rendben is lenne, de a nemzeti tudat megőrzése nem az újságírók feladata. Ha azzá válik, az újságírásból nem marad semmi.
Mellesleg, a médiastratégiában számos érdekes dologra fény derül, például arra, hogy a vajdasági magyarság 56%-a még soha nem ült számítógéphez, de több mint 90 százalékának van maroktelefonja.
Ezeknél a dolgoknál azonban sokkal fontosabb a vajdasági magyar, illetve többnyelvű sajtó helyzete. Jobb helyzetben vannak és lesznek is az MNT tájékoztatási eszközei (alapító az MNT), kevés jóra számíthat azonban az ún. független média.
A médiastratégiában lesújtó adatok is napvilágra kerültek. Legfontosabbak a Magyar Szó helyzetét megvilágító információk, az, hogy az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap példányszáma 2010-ben mindössze 3051 volt hétköznaponként, hétvégén pedig 18 118. A 2011-es adatok szerint a naponta ténylegesen eladott példányszám, az előfizetettekkel együtt, hétköznap alig haladja meg a kétezret, a TV műsort is tartalmazó csütörtöki, valamint a hétvégi számból 15 000-17 000 kel el. Ehhez viszonyítva 1990-ben hétköznaponként 24 033-an, vasárnap pedig 43 031-en vették meg ezt az újságot.
A Magyar Szó rendszeres tartományi dotációban részesül, emellett igénybe veszi a magyarországi és a szerbiai pályázati lehetőségeket is. Működési költségeit támogatásokból, illetve pályázatokon nyert eszközökből (49%), a lapeladásból (34%), hirdetésekből (10%) fedezi. A Magyar Szó alapítói jogait az MNT gyakorolja. Szintúgy a Hét Napét is, amelynek 2010-ben kb. 3700 darab volt az eladási példányszáma havi bontásban. Ez a lap is rendszeres tartományi dotációban részesül, emellett igénybe veszi a magyarországi és a szerbiai pályázati lehetőségeket is. A működési költségeket a támogatásokból (65%), lapeladásból (20%), pályázatokon nyert eszközökből (10%), reklámokból (5%) fedezi.
Regionális szinten itt van még a Családi Kör hetilap is, amely 15 000 példányban jelenik meg, magánvállalkozás. A Családi Kör Kft. piaci alapon működik, de önkormányzati, tartományi, köztársasági pályázatokon is pénzeszközökhöz jut. Működési költségeit a lapeladásból (90%), továbbá támogatásokból (2-3%), hirdetésekből (5-10%) fedezi.
A megjelenés dinamikájától (heti-, havilapok, időszakos kiadványok), a tulajdonosi szerkezet alapján (magánkiadás, civil szervezet, vagy helyi önkormányzat által kiadott lap), vagy a nyelvtől függően (egynyelvű, kétnyelvű) tovább csoportosíthatók a sajtótermékek.
Az ún. helyi lapokból Vajdaságban 25 jelenik meg, Adán, Kikindán, Becsén, Apatinban, Kishegyesen, Zentán stb. Zömük kétnyelvű, illetve csak magyar nyelven (12) jelenik meg, hetente, de főleg havonta vagy kéthavonta. A helyi lapokat az önkormányzat hozzájárulásával, pályázatok útján, adományokból, szponzori támogatásból pénzelik, ezért – főleg az időszakosak – gyakran késnek a megjelenéssel.
A vajdasági magyar sajtópalettát a folyóiratok (9), valamint az egyházi és vallási témájú lapok (8) teszik teljessé.
Ez alkalommal nem foglalkozunk az elektronikus sajtóval (televíziók, rádiók, közszolgálati és magántulajdonban levők), sem az internetes sajtóval.
Érdekes, hogy a médiastratégiában előlátták, hogy mit kell tenni a vajdasági magyar sajtó (írott, elektronikus) fejlesztése érdekében (ideértve az anyagiakat is), azonban az ún. kistérségi sajtónak (ezek az ún. lokális tájékoztatási eszközök, amelyek az esetek többségében kétnyelvűek) minimális figyelmet szenteltek. Ebből is kiviláglik, hogy az MNT hogyan vélekedik a helyi tájékoztatásról, amelynek fontosságát sokan és sokszor hangsúlyozzák.
F.D.K.
