trg_fontane
A Petőfi Sándor Általános Iskola megmaradásáról, illetve megszüntetéséről szóló találós kérdés-sorozat mintegy két hónapja tart politikai mellékzöngékkel, 9000, az iskola megtartását támogató aláírással. Március közepén úgy áll a helyzet, hogy annak ellenére, hogy február elején az iskola bezárására tett javaslatot az általános iskolák hálózatának kidolgozásával megbízott községi munkacsoport, a javaslat tartalmát megváltoztatják, mégpedig úgy, hogy mégsem javasolják a Petőfi iskola megszüntetését.
Erről nyilatkozott lapunknak Dragan Tošić községi elnök, aki elmondta, hogy a Községi Tanács hétfői (március 18.) ülésén nem fogadta el az új iskolahálózatról szóló dokumentum tervezetét, ugyanis a tagok konszenzuson alapuló döntést kívánnak hozni, ezért megkérte a munkacsoportot, hogy módosítsa a javaslatot.
Eszerint két lehetőség van: az egyik, hogy minden marad úgy, ahogyan eddig volt, a másik pedig, hogy a Petőfi iskolát összevonják valamelyik másik iskolával.
Már most nyilvánvaló, hogy Óbecse község nem fogja betartani a határidőt, mely szerint március 27-ig minden helyi önkormányzat köteles kidolgozni a területén működő általános iskolák új hálózatának javaslatát. Ha el is készül a módosított javaslat, a községi parlamentben való elfogadása előtt el kell juttatni a Magyar Nemzeti Tanácsnak véleményezésre. A végső döntés az illetékes minisztérium kezében van. Az előírások szerint az az önkormányzat, amely nem tartotta tiszteletben a határidőt, 30 nap „hosszabbítást“ kaphat.
Az eredeti javaslattal kapcsolatban el kell mondani, hogy a községi munkacsoport többségi tagjai a hatalmi koalíció, s az oktatási intézmények képviselői. A 12 tagú testületből 8-an az iskola megszüntetésére szavaztak, azzal az indoklással, hogy a 80 százalékban magyar diákokat befogadó Petőfi iskolának a minimumként meghatározott 480 helyett csupán 253 diákja van, akik a 20 tagozaton tanulnak (a kormány rendelete minimum 16 tagozatot vagy 480 diákot „lát elő“). A munkacsoport arra is hivatkozott, hogy Óbecsén drasztikusan csökkent az iskolás gyerekek száma.
Az iskola bezárását előirányzó dokumentum javaslatának megváltoztatását a Községi Tanács az erről szóló közvitát követően kezdeményezte.
A közvitát március 14-én tartották meg a képviselő-testület dísztermében, amelyen a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács képviselői, Boja András az iskolaszék, dr. Koncz Gyula a szülők, Szűcs Budai Engelbert pedig a pedagógusok nevében szólaltak fel. Mindannyian leszögezték, hogy elfogadhatatlannak tartják az iskola megszüntetését, mert az, mint mondták, az óbecsei magyarságnak nem csupán oktatási, hanem kultúrintézménye is.
Svetlana Vuletić, a munkacsoport tagja kijelentette, hogy nehéz dolga volt a csoportnak, de a kormányrendelettel és a törvénnyel összhangban a legkevesebb tanulóval rendelkező iskolát javasolták bezárásra.
Suzana Đukić, a munkacsoport elnöke ismertette, hogy idén szep-temberben mindössze 119 szerb és 70 magyar elsős lesz a községben, közülük a Petőfiben magyar tannyelven 16 tanulna, szerb nyelven pedig egy sem.
Szilágyi Edit és Molnár Viktor, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsnokai szerint meg kell tartani a jelenlegi iskolahálózatot, mert minden iskolára szükség van. Szerintük a Petőfi is eleget tesz a megmaradáshoz szükséges törvényes feltételeknek.Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa kijelentette, hogy a Petőfi iskolában főleg magyar gyerekek tanulnak, ezért a nemzeti tanács tiltakozik a bezárása ellen.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy a testület szinte minden vajdasági község iskolahálózati tervét elolvasta, de ezek az előírások mellett a polgárok érdekeit is figyelembe vették. Mint mondta, Óbecse az egyetlen, ahol egy iskola teljes megszüntetését javasolják.
Az iskola megmaradásáért indított petíciót eddig több mint kilencezren írták alá, hangzott el a közvitán.
A petíciót a szülők nevében dr. Koncz Gyula adta át a munkacsoport tagjainak, s elmondta, hogy szerinte az iskolák megmaradása civilizációs kérdés, s a két háborút és egy kommunista rendszert túlélt iskola nem lehet a demokrácia áldozata.
Koncz többek között hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet értelmében „az önkormányzatok minden területi egységében kell, hogy legyen legalább egy általános iskola. A helyi közösségek micsodák, ha nem az önkormányzat legelemibb területi egysége?“.
Mint mondta, a 2011-es népszámlálás adatai szerint Óbecsén a 31 572 polgár közül 5397, azaz 17 százalék nem fejezte be az általános iskolát. Ez szerinte szégyen, majd megkérdezte, hogy egy iskola bezárása javítani fog-e a statisztikán?
Lapzártakor, március 20-án, még nem lehetett tudni, hogy mikor fog ülésezni a munkacsoport, s hogy hogyan fogja módosítani az általános iskolák hálózatáról szóló javaslatot.
Az események ilyetén való alakulását a VMSZ vezető politikusainak többrendbeli nyilatkozatai előzték meg. A VMSZ Óbecsén a Szerb Haladó Párt vezette hatalmi koalíció része.
F.D.K.
