Kedden, augusztus 9-én érkezett váro-sunkba a Tanyaszínház társulata, a Vízkereszt vagy bánom is én című előadást hozták el.
Nagyon örültem a rendezvénynek, de igazán akkor lepődtem meg pozitívan, amikor odaértem az újfalusi játszótérhez, mert a helyi közösség és az önkormányzat jóvoltából a környező utcák le voltak zárva. Gondoltam, hogy idén hallani is fogom az előadást, hiszen most nem fognak motorok, autók és kamionok zúgni. Igen ám, de a darab kezdetén rá kellett döbbennem, hogy tévedtem, mert nem elég csak az utakat lezárni, a játszótéren tartózkodó embereket is nevelni kéne! Továbbra sem az előadás vonzza a népet, hanem az, hogy történik valami. A gyerekek idén is szaladgáltak a színpad előtti téren, a vattacukros csak a saját hasznát nézte, nem ügyelt arra, hogy zajt csap, az emberek, fiatalok és idősek egyaránt, pedig továbbra is csak beszélgettek, söröztek és cigarettáztak. Nagyon sajnáltam a fiatal színészeket, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy élvezni lehessen az előadásukat, kiválóan játszottak. Talán majd jövőre!
Ricz Róbert