trg_fontane
A Komunalac Közvállalatot évekig homályos történetek övezték, sok kérdés felvetődött, a nem megfelelő gazdálkodástól, a kétes és kérdéses leltáron át, az egykori igazgató fiának munkába állításáig, akit ciszternakezelőnek vettek fel akkor, amikor nem volt ciszternája a cégnek.
2011 júliusában volt a csúcspont: a rossz üzleti politikáról, illetve a lehetséges szabálytalanságokról szóló információk kulminációja. 2011 derekán, a cég rossz pénzügyi helyzetére, a fizetések rendszertelen kifizetésére és a vállalat veszteségére hivatkozva, a közvállalat igazgatóbizottsága kezdeményezte Fehér Erzsébet (Vajdasági Magyar Szövetség) leváltását a Komunalac igazgatói posztjáról. Dragan Mitić, a közvállalat igazgatóbizottságának elnöke 2011 közepén kijelentette, hogy az igazgatónő továbbra is „személyi kérdésekben dönt, illetve levált és kinevez“, hogy az elmúlt három évben senki sem lett alkalmazva, de az elmúlt öt hónapban nyolc munkást vettek fel, és hogy mindez szerinte „kampány és reklámhadjárat a választások előtt“ , majd hozzáfűzte, hogy az igazgatónő „pozícióját politikai célokra használja fel“. „A munkásokkal való megbeszélés után az a kérdés merült fel, hogy az igazgatóbizottság és a szakszervezet most miért tartja fontosnak az igazgatónő leváltását? Ez a harmadik alkalom, három év alatt, hogy az év végi mérleg és az eredménykimutatás után az igazgatóbizottság elindítja az igazgatónő leváltására vonatkozó kezdeményezést, úgy, hogy mindenki a saját politikai képviselőcsoportjához utalja a leváltás okait“, mondta Mitić. Elmondta, hogy „a jelentésekben senkire sem mutattunk ujjal, és én azt sem mondtam, hogy valaki ellopott valamit, vagy esetleg eltávolított és ezzel kárt csinált a cégnek. Csak azt lett kimondva, hogy a szervezés olyan alacsony szinten van és olyan rossz, hogy az a gyanú, hogy ennek valami célja van. Amennyire tudom, ezeket az okmányokat a bizonyítékokkal együtt a polgármester és a rendőrség is megkapta, tehát a hatóságoknak kell ítéletet hozniuk a felelősről“. Az igazgatóbizottság szavazása után, amelyen Dragan Mitić és Slajf Magdolna, a Demokrata Párt tagjai, az igazgatónő leváltása mellett szavaztak, a Demokrata Párt mindkettőjüket eltávolította pozíciójukról. Ezzel sokadszorra is bebizonyosodott az, hogy Szerbiában a pártfegyelem sokkal fontosabb, mint a saját vélemény.
A leltár leltára
A Komunalac Közvállalatban az év végi leltárt igen érdekes módon végezték el. A 2009. december végén készített leltárt az igazgatóbizottság 2010 januárjában nem fogadta el, mert szabálytalanságokat fedezett fel. Ezután még két ülést tartott a Komunalac igazgatóbizottsága, amelyen úgy döntött, hogy egy új leltárbizottságot nevez ki. Az igazgatóbizottság februári ülésén fogadták el a második nekifutásból készített éves leltárt, ami jelentősen eltért az elsőtől. Ebből a leltárból derült ki az is, hogy a helyzet egészen másképpen festett, mint ahogy azt Fehér Erzsébet, a Komunalac igazgatónője kétszer is bemutatta a Becsei Mozaik újságírójának. Pontosabban, Fehér azt mondta, hogy a megállapított hiány
20 000 dinár, miközben a hiány 329 600 dinár volt. A leltár szerint, amelyet az igazgatóbizottság elfogadott, 2009. december 31-én az alapeszközök hiányának becsült értéke 329 600 dinár volt, míg ez az összeg, ha az eszközök beszerzési árát veszik figyelembe,
1 097 425 dinárt tett ki. A „hiányok listáján“ különböző fűnyírók, gépek, láncfűrészek és kaszák voltak, de hiányzott egy pénztárgép (a piacról), két mobiltelefon, kvarckályha és melegítő is. Az alapeszközök hiánya mellett az újonnan kinevezett leltárbizottság az ellenőrzés során olyan eszközöket is talált, amelyek nem szerepeltek az eddigi leltárak során. Ezek értéke 1,58 millió dinárt tett ki.
A halászengedélyeket elégették az összeírás előtt
Az igazgatóbizottság utasította a Komunalac igazgatónőjét, hogy készítsen jelentést a halászengedélyek kiadásáról és azok elszámolási módjáról, vonja felelősségre a leltárbizottságot, amelynek munkája hiányos volt, illetve vizsgálja felül azt a döntését, hogy egy foglalkoztatott (aki az igazgatóbizottság tagja) miként lett munkafelesleg. Az igazgatónő elkészítette a jelentést az igazgatóbizottságnak, amit az önkormányzat vezetői is kézhez kaptak. Ebben a horgászengedélyek kiadásával és elszámolásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre nem kapott választ az igazgatóbizottság: miért két nyomdában készültek a horgászengedélyek, azok, amelyek az AEM nyomdában készültek, miért nem voltak megszámozva a számlán, az igazgatónő miért maga árulta az engedélyeket, és főként: az engedélyek miért lettek megsemmisítve (elégetve) január 13-án, az összeírás előtt (az összeírás január 15-én készült)?
„Arra a kérdésre, hogy miért égették el az engedélyeket a leltár előtt, nem kaptunk konkrét választ. Az igazgatónő az igazgatóbizottság rendeletére fegyelemi eljárást indított a leltárbizottság ellen, amely a 2009-es az összeírást végezte. Az igazgatóbizottság tagjai azonban nem voltak elégedettek a határozattal, miszerint: ’mivel a céget nem érte kár, senki sem vonható felelősségre’. Az igazgatóbizottságnak azonban másmilyen információi vannak. Az összeíró bizottság csak január 15-én dolgozott, nem pedig, ahogyan a jelentésben szerepel, hogy január 10-e és 15-e között. A bizottság nem számolással és méréssel határozta meg az aktuális leltárt, hanem a ’nyilvántartás szerint’. Ez arra utal, hogy az összeíró bizottság január 15-én csak aláírta a már előre elkészített jelentést“, áll az igazgatóbizottság jelentésében.
Pásztor Ilona, aki a szakmai szolgáltatások vezetője és a leltárbizottság elnöke volt, az igazgatónő döntése értelmében „munkafelesleggé vált és megszűnt a munkaviszonya a Komunalac Közvállalatban“. „Az igazgatónő jelentésében az áll, hogy a döntését a munkavállaló kérésére hozta meg, és hogy a munkavállaló ’eleget tesz a feltételeknek, hogy a munkaügyi hivatalba jelentkezzen be munkanélküliként’. Ezt a kifejezést a jogrendszer nem ismeri és a munkafelesleg nem lehet oka a felmondásnak. Mivel korábban nem történt meg az átszervezés, illetve nem változtatták meg a rendszerezést, valamint az a tény szerint, hogy a munkavállaló az igazgatóbizottság tagja, akit a munkások soraiból választottak meg, a munkaviszony megszűnése ellentétes a munkatörvény 188-ik szakaszával“, áll az igazgatóbizottság jelentésében.
„A Komunalac-ügy“
A jelentésben, amelyet eljuttatott az önkormányzatnak, a Komunalac Közválallat igazgatóbizottsága megjegyzi, hogy a tervezett beruházásokból egy sem valósult meg, és a 2009-ben bejegyzett veszteség abból ered, hogy az alapító (a község) nem tett eleget kötelezettségeinek.
A Komunalac igazgatónőjét, Fehér Erzsébetet, mégsem menesztették a községi képviselő-testület ülésen. Egészen 2012-ig a hivatalában maradt. 2012 októberében a helyhatósági választások után alakult új hatalmi koalíció váltotta le.
Knézi Péter korábbi községi elnök kijelentette, hogy 2011 derekán a rendőrségen feljelentést tett, és kérte a becsei rendőrséget, hogy vizsgálja ki a Komunalac Közvállalat munkájával kapcsolatos információkat és kijelentéseket. Knézi akkor kijelentette, hogy nem fogja védeni azt, aki a törvényt megszegte, de a helyi parlament senkit sem fog leváltani „szóbeszéd“ miatt.
A Becsei Mozaik szerkesztősége 2013 szeptemberében kérelmet nyújtott be a Komunalacnak a közérdekű információkhoz való hozzáférésról szóló törvényre hivatkozva, amelyben többek között kérte a vállalat igazgatóját, hogy adjon információt a Knézi által tett feljelentésről. A válaszban Kovács Norbert, a Komunalac jelenlegi igazgatója közölte, hogy a közvállalat nem rendelkezik adattal az esetleges rendőrségi eljárásról a Komunalac munkájával kapcsolatban, valamint, hogy 2013. szeptember 17-ig nem rendelkezett semmilyen rendőrségi dokumentációval a közvállalat esetleges törvénybe ütköző tevékenységével kapcsolatban folytatott vizsgálatról sem.
Az igazgatónő munkába állította fiát
A Komunalac igazgatónője a községi képviselő-testület október 9-ei ülése előtt, mielőtt menesztették funkciójából, munkába állította fiát – egy nem létező munkahelyre, ciszternavezetőnek. A Komunalac Közválallatnak ugyanis nem volt ciszternája.
A Becsei Mozaik szerkesztősége kérte az igazgatónőt, hogy adja meg a közvállalatban alkalmazottak listáját, azt, hogy mikor kezdtek dolgozni, illetve hogy meghatározott vagy meghatározatlan időre vannak-e felvéve, és hogy milyen feladatokat végeznek, milyen fokú képzettséggel. Az igazgatónő arra a kérdésre, hogy igazak-e azok az állítások, miszerint az év elején fiát a Komunalacba először meghatározott, majd meghatározatlan időre felvette egy nem létező munkahelyre, Fehér azt mondta egy telefonos nyilatkozatban: „Ez nem igaz. Ez a munkahely 1995-től létezik és semmi sincs kitalálva”.
A Becsei Mozaik újságírója kérelmet nyújtott be a Komunalacnak, amelyben kérte ugyanazt az információt, amit a telefonos interjúban. A kérelemre egy e-mail érkezett, amelyben az igazgatónő leírta a foglalkoztatottak számát, és azt, hogy a munkások meghatározott vagy meghatározatlan időre vannak-e alkalmazva. A levélben az áll, hogy 2012. október 4-én a Komunalac Közvállalatban 58 munkás dolgozott.
A Komunalac szakszervezetének elnöke Fejes Zoltán, aki a Komunalac igazgatóbizottságának is tagja, s többek között a zöld-részleg vezetői tisztségét is betölti, kijelentette, hogy a Komunalac igazgatónője megváltoztatta a munkaköri besorolást, amely lehetővé tette, hogy munkaviszonyba állítsa fiát és még néhány munkást. Fejes szerint a közvállalat ciszternáját több mint két éve feldarabolták és hulladékként értékesítették. „Az igazgatónő fiát, Fehér Kálmánt ciszternavezetőként alkalmazta, amely nem is létezik. 2012. május 12-től meghatározott időre vette fel, majd júliustól meghatározatlan időre“. Tekintettel arra, hogy Fejes Zoltán, az elmúlt években, mint a munkavállalók képviselője, többször vitatta a közvállalat munkájának jogszerűségét, várható volt, hogy a hatóságok (rendőrség és az ügyészség) feltárják a Komunalac tevékenységét. Fejesnek az esetleges vizsgálatokról nincs információja.
Volt egy csomó gyanús dolog és kérdés, mondta Fejes, beleértve például azt, amikor az igazgatónő az önkormányzat vezetőinek 600 kilogramm halat adományozott, miközben a népkonyhának nem jutott hal. „Erre a kérdésre soha nem kaptunk választ. Az illetékes hatóságokat értesítettük, a becsei rendőrségről hivatalosan megkaptuk azt, hogy a dokumentációt a bizonyítékokkal átvették, de nem kaptunk választ“, mondta Fejes.
Elbocsátás a közvállalatokból – ismeretlen fogalom
A Komunalac élén 2012. október 17-től Fehér Erzsébetet (VMSZ) a péterrévei Kovács Norbert váltotta fel, aki előzőleg a VMSZ, jelenleg pedig a Óbecse Községért Polgári Csoport tagja (a VMSZ-ből kizárt, illetve kilépett tagok).
A közvállalat problémája a tartozások, mondta Kovács kinevezése után. „Nem vártam ekkora adósságot, tekintettel arra, hogy a képviselő-testület tanácsnokaként belátásom volt a Komunalac 2011-es üzleti programjába és magamban leszögeztem, hogy mintegy 4 millió dinár adóssága van a közvállalatnak. Jön az őszi és a téli időszak, amikor nem tudunk az idényjellegű munkákkal foglalkozni, kevesebb lesz a bevételünk, ebben a két hónapban nem tudjuk a régi adósságokat törleszteni, amely hatással lesz a zárszámadásra is. Az adósság, amellyel szeptember 30-án átvettem a vállalatot, 5,18 millió dinár volt. A kifizetetlen számlákról van szó“, mondta Kovács, majd arra a kérdésre, hogy mi lesz a korábbi igazgatónő fiával, aki a közvállalat alkalmazottja, Kovács azt felelte, hogy a Komunalacban marad, mert meghatározatlan időre van alkalmazva.
Az újságírók nem kapták meg a leltári lapot és a munkahelyi rendszerezést
A Becsei Mozaik újságírója kérte a Komunalactól a munkahelyek rendszerezését (a munkások neve, munkahelyek, iskolai végzettség, munkába állás dátumát), valamint a leltári lapot (ingó és ingatlan vagyon) a 2010-es, 2011-es, 2012-es és 2013-as évre, de ezeket nem kapta meg, mert a közvállalat igazgatója szerint a munkaügyi ellenőrzés az állami szervek feladata, azonban, közölte, hogy lapunk újságírója betekintést nyerhet ezekbe a dokumentumokba a közvállalat által megbízott alkalmazott jelenlétében. Válaszként szerkesztőségünk a Komunalac 2010-re, 2011-re és 2012-re vonatkozó pénzügyi jelentésének egy részét kapta meg.
A munkahelyi besorolást sem kapta meg szerkesztőségünk, csak a szervezeti struktúrát, mert az illetékesek szerint a munkafolyamat megszervezésével kapcsolatos adatok a munkaadó hatáskörébe tartoznak, s nem tartoznak azon információk közé, amelyek közzétételét előlátja az információk szabad hozzáféréséről szóló törvény. E kérdés kapcsán is fennáll a lehetőség, hogy lapunk újságírója betekintést nyerjen a dokumentumokba a közvállalat által megbízott alkalmazott jelenlétében.
A foglalkoztatottak száma, a sematikus ábra szerint, amely a Komunalac szervezeti struktúráját mutatja be, 2013 szeptemberében 69 fő. Ebből 24-en a zöld-övezeteken dolgoznak, 34-en szolgáltatásokat végeznek, 9-en a számvevőségen dolgoznak, egy személy a jogi és emberi erőforrásokkal dolgozik, valamint egy fő a Komunalac igazgatója.
A veszteség megduplázása
Komunalac Közvállalat a 2009-es évet 7,34 millió dinár veszteséggel zárta. Egy évvel később (forrás: a Komunalac 2010-es évi mérlege, az eredménykimutatást nem kapták el az újságírók) a Komunalac vesztesége megduplázódott és elérte a 14,49 millió dinárt. 2011-ben a veszteség 13,69 millió dinárt tett ki, míg az elmúlt évek legnagyobb veszteségét a közvállalat a 2012-es évben jegyezte: 15,4 millió dinárt.
B.M. i R.M.
A melléklet megjelenését a Nyílt Társadalomért Alapítvány tette lehetővé
