Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Nemzeti tanácsi választások – A VMSZ és a VMDK versenye

Nemzeti tanácsi választások – A VMSZ és a VMDK  versenyetrg_fontane

A nemzeti tanácsi választásokat október 26-án tartják meg.

Az érdekelt pártok, szervezetek a választási listákat a Köztársasági Választási Bizottságnak adják át Belgrádban.

A nemzeti tanácsi választásokon listát állítóknak csak az adhat támogatói aláírást, és szavazni is csak az a személy tud, aki feliratkozott – a magyar nemzeti közösség esetében – a magyar választói névjegyzékre.

Szeptember 30-ig a Magyar Összefogás (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége adták át választási listáikat.

A Magyar Összefogás (VMSZ) 35 fős listáján a Vajdasági Magyar Szövetségnek 17 jelöltje szerepel, valamint civilek, értelmiségiek és egyházi személyek, akik, a listaállító szerint, „a vajdasági magyar közösség szellemi, oktatási, kulturális életében kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot“. A listavezető Hajnal Jenő, s a listán egy becsei jelölt van: Szilágyi Miklós ügyvéd (1984).

A VMDK – Csonka Áron elnevezésű jelöltlistán szintén 35 név szerepel. A listavezető a becsei Tari István (1953) író, az utolsó helyen pedig Csonka Áron (1976), a VMDK elnökének neve szerepel. Tarin kívül még négy Becse községi jelölt van a listán: Györe István (1979) mérnök Bácsföldvárról, Pesti Ildikó (1981) munkás Becséről, Polyák Ferenc (1971) földműves Bácsföldvárról és Drappos Erzsébet (1964) keramikus Becséről.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői már közölték, hogy nem vesznek részt a nemzeti tanácsi választásokon, majd a Magyar Egység Párt is közzétette, hogy nem vesz részt a választásokon. „A Magyar Egység Párt véleménye szerint, a nemzeti tanácsokról szóló törvény eleve nem ruházott lényeges hatásköröket a nemzeti tanácsokra. A nemzeti tanácsok nem rendelkeznek végrehajtási és jogszabályalkotó hatáskörrel. A véleményezési és javaslattételi jog sajnos túl kevés, hogy a nemzeti tanácsok tényleges autonómiát jelentsenek a nemzeti kisebbségnek. Az alkotmánybíróság döntése tovább csökkentette a nemzeti tanácsok eleve szerény hatáskörét. Gyakran a nemzeti tanácsok címére érkeztek az elégedetlenséget kifejező vélemények a nemzeti tanácsok munkájával kapcsolatban, pedig az adott törvényes megoldás értelmében a nemzeti tanácsok nem is nyújthattak többet a nemzeti kisebbségeknek. Ezek, a törvényből eredő akadályok nehezítették meg az MNT tevékenységét is az elmúlt időszakban. A Magyar Egység Párt véleménye szerint, elsősorban a nemzeti tanácsokról szóló törvény gördített akadályokat az MNT elé, hogy az, a vajdasági magyarok tényleges autonómia iránti igényeit és elvárásait teljesítse. A Magyar Egység Párt úgy véli, hogy az MNT a szűk törvényes keretek között, pozitív eredményeket is ért el az elmúlt időszakban, de az MNT távolról sem meríti ki a perszonális autonómia fogalmát és tartalmát, habár egyes politikusok Vajdaságban és Magyarországon is igyekeznek az MNT-t úgy bemutatni, mint a perszonális autonómia magvalósításának a példáját“, olvasható, többek között, a párt közleményében, amelyet a párt elnöke, a becsei Szmieskó Zoltán írt alá.

Annak ellenére, hogy a Magyar Remény Mozgalom (MRM) két hete még azt közölte, hogy részt kíván venni a nemzeti tanácsi választásokon, s 35 fős jelöltlistát állít, László Bálint, az MRM elnöke szerint, szeptember végén László Bálint, az MRM Tanácsának nevében közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy az MRM meghatározatlan ideig befagyasztja a politikai tevékenységét.

„Mindannyiunk számára lehangoló tény, miszerint a Délvidéken élő magyarság száma az utóbbi két-három év alatt mintegy húsz százalékkal csökkent. A döbbenetes adatokat a magyar nyelvű iskolai tagozatokra beíratott diákok száma is megerősíti. Az MRM-et, amely köztudottan túlnyomórészt fiatalokból, negyven éven aluliakból áll, súlyosan érinti a délvidéki magyar ifjúság napról napra észlelhető rohamos méretű kivándorlása. A mozgalom tagságának mintegy 70-80 százaléka közvetlenül érintett a folyamatban. A jelenlegi súlyos társadalmi-egzisztenciális körülmények közepette az MRM-re nehéz feladat vár, hogy kísérletet tegyen felfrissíteni a sorait és pótolja a kényszerből külföldre távozó tagokat és aktivistákat“, áll a közleményben.

R.M.

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *