trg_fontane
A június 7-ei nem hivatalos adatok szerint – ugyanis a végleges eredményeket az illetékes minisztérium ígérete szerint lapzárta után, június 9-én teszik közzé – a vasárnapi nemzetitanács-választásokon a szavazásra jogosultak 55,52 százaléka vett részt, s a magyar választói különnévjegyzékre feliratkozottaknak is 55,52 százaléka járult a szavazóurnák elé.
A legtöbb szavazatot – 77,22 százalékot – a Magyar Összefogás (a VMSZ által támogatott) lista kapta. A Vajdasági magyarként Európába – dr. Csengeri Attila lista (a DP támogatta) a szavazatok 13,32 százalékát szerezte meg, a Magyar Liga – Murényi Tibor lista (a VSZL támogatta) 3,33, a Kézfogás a magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László lista 3,37, a Magyar Remény Mozgalom – László Bálint lista pedig a szavazatok 2,76 százalékát kapta meg.
Becsén 4623-an szavaztak – a magyar választói különnévjegyzékre feliratkozottak kb. 52 százaléka, míg Újvidéken 3320-an (kb. 63 százalék), Szabadkán mintegy 16 000-en járultak az urnák elé (55 százalék), Magyarkanizsán pedig 7018-an (55 százalék) stb.
Mindenütt a Magyar Összefogás győzött, Szabadkán a szavazatok mintegy 82 százalékát kapta meg, Kishegyesen a polgárok 85,45 százaléka szavazott erre a listára, Újvidéken pedig 75,39 százalék.
Becsén a Magyar Összefogás listára a polgárok 83 százaléka szavazott (3835 szavazat), a Vajdasági magyarként Európába – dr. Csengeri Attila nevű listára a választásokon résztvevők 7,27 százaléka adta voksát (334), a Kézfogás a magyarságért lista 208 szavazatot kapott, a Magyar Remény Mozgalom 137-et, a Magyar Liga listájára pedig a polgárok 2,36 százaléka szavazott.
Korhecz lesz az MNT elnöke?
A VMSZ már vasárnap este ünnepelt. Pásztor István, a párt elnöke az új Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mutatta be ifj. Korhecz Tamást. „Ezzel az eredménnyel a vajdasági magyarság egyértelmű jelét adta annak, hogy a lista programja találkozik a közösség elvárásaival és óhajával“, mondta Pásztor, aki szerint az új Magyar Nemzeti Tanács június végéig meg fog alakulni.
Voltak szabálytalanságok
A magyar, a bunyevác és a roma nemzeti kisebbségek képviselői szerint voltak szabálytalanságok a választások folyamán – egyes szavazóhelyeket nem nyitottak meg időben, a választási bizottságok tagjaival kapcsolatban is gondok merültek fel, voltak polgárok, akik adminisztratív hibák miatt nem tudtak szavazni.
Becsén olyasmi is történt, hogy néhány polgár szavazni akart, azonban nem tudta, hogy csak akkor van erre joga, ha feliratkozott a választói névjegyzékre, de állítólag az is megesett, bár erre nincs bizonyíték, hogy egyesek kérelmezték a névjegyzékre való feliratkozást, azonban kérelmük nem jutott el az illetékes minisztériumhoz.
A Beta, a Tanjug és az MTI hírei szerint Pásztor István kijelentette, hogy néhány vajdasági szavazóhely nem nyitott ki idejében, mert nem volt jelen a voksolást figyelemmel kísérő választási bizottság elegendő számú tagja. Ez pedig azért történhetett meg – mondta a VMSZ elnöke -, mert a választási bizottságok tagjaihoz csak a szavazást megelőző napon, szombat este érkezett meg a kinevezésük.
A Beta hírügynökség jelentése szerint előfordult, hogy azok, akik a megadott határidőig – május 20-ig éjfélig – feliratkoztak a vasárnapi voksolásra összeállított kisebbségi választói névjegyzékre, nem szerepeltek a szavazóhelyiségekben a választást felügyelő bizottságoknál lévő listán, ezért nem tudtak szavazni. A hírügynökségi jelentés nem tért ki rá, hogy hány ember nem tudta leadni szavazatát.
László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom listavezetője a Magyar Szónak kijelentette, hogy reggel hét órakor az egyik szabadkai szavazóhelyen nem tudta leadni szavazatát, mert fél órát késtek a nyitással. „Az is előfordult, hogy azok a személyek, akik az MRM-en keresztül iratkoztak fel a választói névjegyzékre, nem tudtak szavazni, mert nem szerepeltek a névjegyzéken“, mondta László.
Összeállította: F.D.K.
