trg_fontane
Jubilál az Óbecsei Gimnázium, idén 85 éves. A gimnáziumban szerb nyelven kezdődött meg a tanítás, majd – az 1941-től 1944-ig terjedő időszaktól eltekintve, amikor magyarul is tanulhattak itt a diákok – folyamatos magyar nyelvű oktatás 1963-tól van a tanintézményben.
Sokáig két osztályt is kitett a magyar ajkú gimnazisták létszáma, de a folyamatos diáklétszám-csökkenés és a szakközépiskolák növekvő népszerűsége oda vezetett, hogy hat éve csak egy osztály indulhat magyar nyelven. Varnyú Ilonának, a Községi Tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagjának kezdeményezésére tavalyelőtt készült egy felmérés a környező és helyi iskolákban, ennek eredményére alapozva az iskola tavaly lehetőséget kapott két első magyar osztály indítására, mégis alig 20 magyar diák iratkozott be az iskolába.
A gimnázium vezetősége ezért idén úgy döntött, új megoldással igyekszik ösztönözni a magyar diákok gimnáziumi beiratkozását:
– Idén kísérleti jelleggel bevezetjük a kétnyelvű képzést, csak magyar tagozatban – mondta el lapunknak Miodrag Basarić, az iskola igazgatója. – Ha a lehetséges 30 magyar diákból közel 15 diák jelezné érdeklődését, egy tagozatban angol nyelvű lenne az oktatás kémiából és informatikából, majd rövidesen még egy tantárgyat bekapcsolnánk az angol nyelvű képzésbe, ugyanis három idegen nyelvű tantárgy kell ahhoz, hogy az oktatást kétnyelvűnek lehessen nyilvánítani. Személyes véleményem, hogy a vajdasági magyar közösség számára rendkívül fontos a gimnáziumi oktatás, hiszen minden nemzet számára értelmisége, akadémikusai, írói, költői képezik a kultúrájának, megmaradásának és fejlődésének a zálogát.
A csökkenő diáklétszám oka az igazgató véleménye szerint az, hogy az államnak nincs világos stratégiája: milyen szakmára kell kiképezni a tanulókat, nem ismeretes, hány tanuló van az általános iskolákban, milyen hiányszakmák léteznek, mennyi álláslehetőség van. A legrosszabb helyzetben a gimnáziumok vannak, mivel a szakiskolák már korábban megkezdték a reformokat a piaci igényekhez való igazodás érdekében. Jövőre a gimnáziumokban is végre kell hajtani a reformot, hiszen a most nyolcadikba iratkozók már a reformprogram szerint tanulnak, őket ennek megfelelően kellene befogadniuk a gimnáziumoknak. Ma még nem tudni, hogy milyen tartalmú és irányvonalú lesz a beharangozott reform.
– A másik gond, hogy még mindig nem létezik iskolahálózat – fűzte hozzá Miodrag Basarić. – 2000-től a szakközépiskolák is nyithatnak gimnáziumi osztályokat, ami azt jelenti, hogy mintegy 40 négyzetkilométernyi területen igen sok gimnáziummal rendelkezünk: a hosszú múltra visszatekintő zentai, óbecsei és újvidéki gimnáziumok mellett Törökbecsén és Zsablyán is van egy-egy gimnáziumi tagozat, Szenttamáson pedig kettő. Megértem azokat a tanulókat, akiknek így nem kell utazniuk, de ha figyelembe vesszük az állam és az oktatás érdekeit, valamint az oktatás minőségét és eredményességét, akkor azt gondolom, erős, kiváló tanárokkal és komoly hagyományokkal rendelkező, minőségi oktatást szavatoló középiskolai központokra van szükség. A szakközépiskolákban megnyíló kísérleti osztályokkal kapcsolatosan is hiányolom az átgondoltságot, úgy gondolom, ezt a törekvést nem támogatja munkaerő-piaci felmérés. Kutatásaink szerint az itt tanuló diákok egy könnyebb képzés reményében szeretnének innen beiratkozni valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az egyetemi képzésre való felkészítés elsősorban a gimnáziumok feladata. A nálunk tanuló diákoknak több mint 80 százaléka folytatja tanulmányait, és általában az egyetemi felvételi listák élén állnak. Az eredmények ellenére mégis aggódnom kell a kisebb városok gimnáziumainak a sorsáért.
A magyar nyelvű oktatást illetően az óbecsei gimnázium remek tanárokkal és komoly hagyományokkal rendelkezik, a környéken Zenta mellett ez tekinthető a legerősebb oktatási központnak. Varnyú Ilona szerint azonban a szabadkai és zentai tehetséggondozó gimnáziumok tanulóinak egy jelentős része a határon túl folytatja tanulmányait és marad is esetleg ott, Óbecsén viszont a cél a vajdasági magyar értelmiség pótlása és megtartása.
Az itteni gimnáziumban folyó magyar nyelvű oktatás sikerét ékesen bizonyítják az eredmények is: meghívásos alapon az iskola képviselte Vajdaságot a Romániában megtartott diákolimpián, a köztársasági versenyeken elért eredmények alapján ez a legsikeresebb vajdasági iskola magyar nyelvből és irodalomból, de a diákok külföl-dön is kiváló eredményeket érnek el magyar nyelvből, történelemből és földrajzból. Itt van a legtöbb Kazinczy-érmes a Vajdaságból, az iskola a házigazdája a KMV-nek, és idén ismét a legeredményesebb résztvevője is. A gimnázium ad otthont az Édes anyanyelvünk versenynek, itt is minden évben sikeresen szerepelnek. Idén a generáció tanulója is egy magyar diák, Koszorús Ágota, aki a köztársasági versenyeken mindig dobogós helyezést ért el, három évvel ezelőtt pedig megnyerte a Kazinczy-versenyt.
Az iskolai beiratkozás első köre július 7-én és 8-án lesz 8 és 15 óra között, a második körre pedig július 12-én kerül sor ugyanebben az időpontban.
F.R.
