trg_fontane
Vasárnap reggel. A Pogácsán senki, az utcákon imitt-amott végigbicikliznek néhányan. Még jó, hogy süt a nap, habár – ahogy a párom mondani szokta – foga van.
Jó, hogy bearanyozzák az utcákat a sugarak, mert anélkül még lehangolóbb lenne a táj(kép). A központ környéki utcák levélszőnyegét eldobott staniclik, üvegek, papírfecnik tarkítják. Úgy látszik, hogy az éjszaka sok helyen buliztak a szabadban. Arra gondolni se merek, hogy nem az előző éjszaka szemete ez, hanem az előző éjszakáké, netán heteké…
Ugyanazokon az utcákon azonban volt, aki vasárnap reggel a háza előtti pázsitról söpörte le a leveleket, vagy a háza előtti utcaszakaszt takarította. Örülök annak, hogy Óbecsén is él még ez a szokás, hogy az ember fölsöpör a saját háza előtt. Ám, ki takarítja fel azt, ami „senkié”, illetve mindenkié?
Két hete ugyanitt azzal foglalkoztam, hogy lehet-e Óbecsén kosárlabdázni. Többek között írtam az Ifjúság (Mladost) sportközpont és a Fehér Hajó szálloda közötti sportpályákról is, amelyekre annó a vajdasági sport- és ifjúsági titkárság (minisztérium) adta a pénzt. Szombaton délután ismét arra jártam, odamentem megnézni, hogy az OSC „Mladost“, ígéretéhez híven, közölt-e bármit is a pályák használatának módozatairól. A pléhbódé melletti kapun azonban továbbra is csak a szűkszavú értesítés arról, hogy illetéktelen behatolás esetén hívják az illetékeseket, meg hogy hamarosan értesítik a polgárokat arról, hogy miként mehetnek be a pályákra (amelyek körül, továbbra is, sok a szemét, törött és ép sörösüveg…).
Az egyik teniszpályán egy szimpatikus pár ütögette a sárga labdácskát, a bódéból pedig zene szűrődött ki. Odamentem, hátha az őr/gondnok/edző többet tud, mint amennyi a kiszegezett papíron áll. A fiatalember készségesen válaszolt is. Tehát, elmondása szerint, kosarazni elvben lehet ott, de kizárólag csoportban, mondjuk hatosával, és előzőleg egyeztetni kell az OSC illetékeseivel az időpontot. Nem mellékesen, ha mindez megvan, akkor fizetni nem kell, a pályahasználat ingyenes. Most azonban kosárlabdázni már nem lehet (teniszezni viszont igen…), „majd nyáron”.
Rátaláltam viszont még egy palánkra Óbecsén – a tábla és az abroncs jó állapotban. A szabadtéri uszoda területén, egy mini pályán található, amely annyira mini, hogy a triplavonalat se tudták végigfesteni rajta. Még egy baj van: az uszoda ilyenkor természetesen zárva, így elvben nem lehet bemenni, habár a (hideg vizű) termálfürdő felől – ahonnan a szebb múltat idéző „Od Vardara pa do Triglava” hallatszik – mégis megközelíthető.
Ha már említem az uszodát: az úszósávok műanyagkötelei pedánsan feltekerve a tartókra, ám a telített (!) olimpiai medence vizében ki tudja mióta egy söprű és egy fölmosó kefe díszeleg, meg egy borosüveg úszkál benne. Kihalásztam volna, de nem volt mivel.
Mondom, még jó, hogy sütött a nap.
M.A.
