Óbecsei Vadászegyesület - Szövetségben a természettel

Óbecse község területén három vadászegyesület tevékenykedik: az óbecsei, a péterrévei és a bácsföldvári, közülük legrégebbi az Óbecsei Vadászegyesület, amely 1904-ben még Úri vadásztársaság néven alakult meg. A Szerbiai Vadászszövetség tulajdonában lévő óbecsei vadászterület jelenleg mintegy 27 000 hektáron terül el, de az új vadásztörvénynek köszönhetően, mely szerint a jövőben a folyók és az autóutak jelölik a vadászterületek határait, a kataszterileg Törökbecséhez tartozó Mézesdűlő is valószínűleg részben az óbecsei, részben a péterrévei vadásztársasághoz fog tartozni.

Az egyik délután elkísértük Lasztovics Tamás vadászegyesületi elnököt és Mile Medić vadőrt ellenőrző és vadetető körútjukra. Először az ún. fölső földekre, azaz a kishegyesi, a szenttamási és a topolyai út által határolt területre vesszük az irányt egy terepjáróval. A járműt az autóút mellett hagyjuk, a vadászterületen lévő etetőhelyekhez már térdig érő hóban gyalogolunk ki. A pár napja kihordott takarmány az utolsó kukoricaszemig elfogyott.
– A vadászoknak egész évben komoly teendőik vannak a vadállomány gondozása terén, nélkülünk a vad nem vészelné át az ínséges időket. Ilyenkor az a cél, hogy a vad minél jobb kondícióban vészelje át a telet, és hogy megtartsuk a vadászterületen. Heti rendszerességgel járjuk végig a takarmányt szállító teherautóval a terepet – mondja Tamás.
Következő úti célunk a kisrét volt. Korábban pótkocsis traktorral hordták ki a takarmányt, de a nagy teher alatt gondot jelentett a közlekedés, ezért vettek egy katonai járművet – azóta se a sár, se a víz, se a hó nem akadály. Elsősorban csöves kukoricát és hereszénát, az ásványi anyag pótlására kősót helyeznek ki, a fácánoknak pedig búzáról, darált kukoricáról gondoskodnak. Tavaly több mint öt vagon élelem ment el, az idén ennél több fogy. A PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát is sokat segített azzal, hogy hereszénát ajándékozott az egyesületnek.
A vadnak nem csak a természet jelent veszélyt, ellenségük az ember és a kóbor eb is:
– Nagy kárt okoznak a munkánkban az orvvadászok, és azok a földművesek is, akik a rágcsálók elleni mérget nem a lyukba szórják, így a vad is megtalálja. Az éhező kóbor kutyák is sokszor megtámadják a vadat, ezért a vadásztörvény úgy rendelkezik: az épülettől 200 méterre lévő kutya kóbor állatnak minősül és lelőhető. Mi ezt próbáljuk elkerülni, pedig komoly kárt okoznak – mondja Tamás.
Az óbecsei vadásztársaság közel kétszáz vadászt számlál, de nem a tagságból, hanem a vadászturizmusból él. Őzbakkilövésre Olaszországból, Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Szlovákiából, Magyarországról jönnek vadászok, akik egy agancsért kétszáz, de akár több ezer eurót is fizethetnek.
– Errefelé még természetes módon folyik a tenyésztés, már Magyarországon is huncutkodnak vitaminokkal, bekerített területekkel. A külföldiek értékelik az itteni agancsokat, amelyeknek színére a táplálkozás is hatással van. Már Bánátban és Bácskában is más színű az agancs, mivel a bánáti földek sokkal sósabbak – tudom meg Tamástól.
Az önkormányzat is támogatja a vadászok munkáját: a kishegyesi úton lévő községi szállást megkapták használatra, ott most 3500 fácánt tenyésztenek, de az árverésen el nem kelt, hosszú, keskeny állami földeket is hasznosíthatják: kukorica, napraforgó ültetésével természetes búvóhelyet alakítanak ki rajta, amivel egyúttal élelmet is biztosítanak a vadnak.
Vadásszá válni se nem egyszerű, se nem olcsó mulatság. A vadászjelöltért három vadász vállal felelősséget, és a tanuló egy egész vadászszezonban mellettük jár, fegyver nélkül. A vadakról, fegyverekről, etikáról, vadászkutyákról megszerzett tudásáról egy bizottság előtt ad számot. A letett vadászvizsga után egy év gyakorlat, majd fegyverhasználati vizsga következik – a két vizsga nagyjából 6500 dinárba kerül. Csak ezután kérvényezhető a fegyvervásárlási és -viselési engedély.
Akinek ennyi macera sem szegte kedvét, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha teljes menetfelszerelésben lőni is akar: „beiratkozás”, puska, lőszer, távcső, ruha, lábbeli – ez Tamás szerint alsó hangon is 800-1000 eurós induló költség, egy szezon pedig a 15 000 dináros éves tagdíj mellett a töltényekkel, az „amortizációval” további 200-300 eurót emészt fel.
Az óbecsei vadászterületen a fácán, a nyúl és az őz mellett fürj, vadgalamb, vaddisznó, róka és aranysakál, azaz nádi farkas is van. A kilőtt fácán és a nyúl ára például benne van a tagsági díjban, de az őzért külön kell fizetni, a vaddisznó esetében pedig a hús egyik fele a vadászé, a másik az egyesületé.
A vadásznaptár szerint február 28-tól április 15-éig teljes nyugalom van a határban. A tavasz az őzbak kilövésének az ideje, majd jönnek a fürjek, vadgalambok. Az október számít a fő vadászidénynek, ilyenkor a fácánkakas és a nyúl kerül a puskacső végére.
– Egy igazi vadász tevékenysége nem csak az állatok leöléséről szól, sokkal inkább a természet szeretetéről. Mi a természeti egyensúlyt segítjük. Szigorú szabályok és tervek írják elő, hogy melyik időszakban milyen állatot lehet elejteni, hol kell megakadályozni a túlszaporodást, a hím- és nőivarú egyedek arányának az eltolódását. A beteg, öreg állatot lőjük ki. És igen, meg is esszük. Például különleges kolbászokat is készítünk, amibe különféle vadhúst disznóhússal keverünk – mondja Tamás.