1. Mark Twain: A titokzatos idegen – Sátán három könyve. Mark Twain egyik kevéssé ismert muvérol van szó, amely nem került fel a kötelezo olvasmányok listájára sem az Egyesült Államokban, sem Európában.
Nem mintha nem lenne lebilincselo olvasmány (nem tudja letenni, aki elkezdte olvasni). A két hosszabb regény, azaz az Ifjú Sátán krónikája és a 44, a titokzatos idegen 1702-ben, illetve 1490-ben játszódik, messze földön, az isten háta mögötti Ausztriában. E két elbeszélésben kamasz-narrátort szerepeltet Twain, s csak az Iskolahegyben halljuk a mindentudó narrátor személytelen hangját, amikor a titokzatos idegen Tom Sawyer és Huck Finn osztálytársa és játszópajtása lesz. A fiúkat mindhárom esetben fantasztikus kalandok várják, miután felkeresi kisvárosukat egy igen rejtélyes idegen, aki velük idozik a legtöbbet. Ez a megnyero arcú és kellemes hangú, könnyed mozgású fiatalember most természetfeletti képességekkel rendelkezik: agyagfigurákat gyúr és kelt életre, emberi sorsokon fordít, szerencséssé vagy végzetesen szerencsétlenné téve kiválasztottjait, vagy kiszemelt áldozatait. Számára ugyanis nincs különbség jó és rossz között, hiszen o nem is ember, hanem angyal: valódi neve Sátán, illetve Negyvennégy, a bukott angyal unokaöccse, de amúgy jó családból való.
2. Robert Merle: Szenvedélyes szeretet. A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát feleleveníto, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincseloen tudósít III. Henrik uralkodásának második felérol, a Katolikus Liga két vezetojének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibékülésérol, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségrol s végül annak az egységes országnak a megszületésérol, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos „ágense“. A történelmi és irodalmi fordulatokban bovelkedo, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületu regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetu és nem éppen szigorú erkölcsu hosünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik.
B.M. (Forrás: alexandra.hu)