Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Ordasok Óbecsén

Ordasok Óbecséntrg_fontane

Nem megkésett könyvismertető

Vojislav Šešelj hágai vádlott és őrizetes kiadott egy gyűjteményt (nevezzük könyvnek), amely állambiztonsági dokumentumokból áll. Erről még májusban beszámoltak hírügynökségek, internetes portálok, napilapok, sőt, az általam nagyra becsült és kedvelt Vreme hetilap, pontosabban a híres Miloš Vasić (lásd többek között Đinđić kormányfő elleni merényletről írt könyvét és mindazt, amit 1990 óta a Vremeben megírt), vette a fáradtságot és június elején elkezdett beszámolni a 4.000 (!) oldalas kiadvány tartalmáról.
A Magyar Szó c. napilap olvasói jóval később, augusztus első szombatján értesülhettek arról, hogy létezik egy ilyen kiadvány (a címe: Dr Vojislav Šešelj: Policijski dosije). Az 1981 és 2003 közötti időszakot dolgozza fel a négy kötet, amelynek a kiadója a Szerb Radikális Párt (SRS). Egyébként 4000 dinárba kerül és ezer példányban jelent meg (egyelőre).
A magát szerzőként aláíró Šešelj személyéből kiindulva, kérdés, hogy mi az igaz mindebből. Ám, talán nem is kellene annyira kétkedni: 2007. március 8-án ezeket a szerb állambiztonsági dokumentumokat az akkori Koštunica-kormány (Koštunica aláírásával) adta át Šešelj jogi védelmezőinek (igaz, azzal a kitétellel, hogy nem szabad nyilvánosságra hozni az anyagot, hanem azt csakis a hágai perben szabad felhasználni).
A könyvet (négy kötetet) idén május 8-án mutatták be Újbelgrádban, a községi parlament épületében. Jelen volt az SRS több tisztségviselője és szimpatizánsa. A felszólalók többek között azt mondták, hogy a Policijski dosije kiadvány is tanúsítja, hogy Šešelj határozottan küzdött a társadalom demokratizációjáért. Zo­ran Krasić (SRS), aki újabban a Šešeljt védő jogászcsapat élén van, azt mondta, hogy a könyv bizonyítja Šešelj ártatlanságát a hágai vádakkal szemben. Ez lehetne az SRS válasza, ha valaki megkérdezi tőlük, hogy miért nem tartották magukat ahhoz, hogy csakis a védelem céljaira használhatóak fel a szóban forgó állambiztonsági dokumentumok. Hi­szen ők éppen a vezérük védelme céljából adták ki a könyvet.

Az államtitkok nyilvánosságra hozója

Vannak olyan szerb állambiztonsági dokumentumok is a könyvben, amelyeket Šešelj „szerzett be”, de nincs megjelölve, hogy melyik anyag melyik forrásból származik.
Van ott mindenféle érdekesség (legalábbis a sajtóban megjelentek szerint, én ugya-nis még nem jutottam hozzá a négy kötethez, amelyek egyébként Šešelj ópuszának 113-116. kötetei).
Šešelj még 1995-ben felkínálta a hágai ügyészségnek, hogy védett tanú lesz Milošević ellen – a közvetítő Aleksandar Vučić (!) volt. Radovan Karadžićot és Ratko Mladićot védte volna Šešelj, de hiába: Slobo akkor még nem volt vádlott, Šešeljnek meg azt üzenték Hágából, hogy majd szólnak, ha szükségük lesz rá…
Šešelj 2003 telének utolsó napjaiban ment el Hágába, vádlottként. Őt nem kellett letartóztatni, elment maga.
Az SRS elnöke nem először jelentet meg államtitkokat. 2001 januárjában leközölte az egy évvel korábban meggyilkolt Pavle Bulatović egykori védelmi miniszter haláláról folytatott parlamenti bizottsági ülések jegyzőkönyveit. Amelyek államtitoknak minősültek. Bűnvádi feljelentést is emeltek emiatt ellene, de ő elrepült Hágába. Onnan viszont könyveiben adatokat jelentetett meg az ellene valló védett (!) tanúkról. Emiatt már elítélte a hágai bíróság 15 hónapos börtönbüntetésre, de még egy ilyen vád van ellene, ugyanott.
A közzétett dokumentumok szerint Tomislav Nikolić még 1995 januárjában le akarta váltani Šešeljt az SRS éléről, mert úgy gondolta, hogy Šešelj az akadálya az SRS nagyobb sikereinek. Ez soha sem sikerült Nikolićnak, de 2008-ban alapított egy másik pártot Szerb Haladó Párt (SNS) néven (nem mellékesen, lopott az elnevezés, hiszen a szerb történelem során már volt egy ilyen párt, amely – leegyszerűsítve – az Obrenovićok modernizáló törekvéseivel szimpatizált).

Tomislav Nikolić egy betűs változásai

És így jutunk el Tomislav Nikolićhoz… Az újdonsült nagy Európa-barát, aki 2007-ben gonosznak nevezte az EU-t, aki mostanában szívesen mutatkozik nyugati politikusokkal, diplomatákkal… Aki csetnikvajda létére a titói elveket követve az el nem kötelezettség híve. Aki nem is olyan rég még azt szerette volna, ha Szerbia orosz kormányzósággá válik (majd visszaszívta a kijelentését), aki leusztasázta Boris Tadićot (majd azt mondta, hogy ő ilyesmit nem tett)…
Ő volt az, aki egy SRS nagygyűlésen, 2003. február 23-án azt mondta, hogy „ha valaki az elkövetkező 1-2 hónapban találkozna Zoran Đinđićtyel, akkor mondja meg neki, hogy Titónak is a halála előtt gondjai voltak a lábával”. A mankós Đinđićet 2003. március 12-én lőtték le. 2008. júliusában azt mondta, hogy Đinđićet „az a társaság ölte meg, amelyikkel barátkozott”. Ezen a nyáron viszont azt nyilatkozta, hogy annak idején Šešelj kényszerítette őt arra, hogy nyíltan örüljön Đinđić halálának (ne feledjük, Šešelj akkor már Hágában volt!), majd Šešelj haragudott rá (Nikolićra), amikor ő bocsánatot kért Đinđić özvegyétől!
Nikolić (saját szavai szerint) koalícióra szeretne lépni a VMSZ-szel, vendég volt a VMSZ tavaly nyári szabadkai születésnapi buliján, továbbá Orbán Viktornál járt a tavasszal, ugyanazon a napon, amikor Pásztor István, a VMSZ elnöke. Az SNS idei pártközgyűlésén vendég volt Pásztor is.
Ugyanez a Tomislav Niko­lić 1994 novemberében megfenyegette a Vajdaságban élő magyarokat és horvátokat, „ha az SZRP hatalomra kerül, nem lesz számunkra hely e térségben” (a Magyar Szó közlése szerint).
Ne feledkezzünk meg arról, hogy az SRS elnöke többek között a vajdasági horvátok elüldözése miatt is vádlott Hágában. Nem is olyan régen, másfél éve, Tomislav Nikolić még azt nyilatkozta, hogy „tudományosan nem bizonyított” a srebrenicai népirtás ténye, hogy „a számokat kitalálták”, hogy „ellenbizonyítékokat nem fogadnak el” és hogy „senki sem beszél a szerbek elleni gaztettekről”.
Tomislav Nikolić az SRS megalakulása óta egészen 2008 nyaráig, őszéig az SRS alelnöke vagy elnökhelyettese, értsd, második embere volt. Az SRS úgy jött létre, hogy Nikolić vezetésével a Népi Radikális Párt (NRS) egyesült Šešelj Szerb Csetnikmozgalmával (SČP).
Érdekes, mintha Nikolić szeretné az egy betűs változásokat: NRS-SRS-SNS. Arról mindenkinek lehet véleménye, hogy ezen felül változik-e a politikája, vagy csupán a sok elvesztett választási csata után rájött, hogy a régi hozzáállás nem hoz elegendő szavazatot. Tomislav Nikolić, a karizmatikus örökös vesztes! Vannak, ugyebár, közmondások báránybőrbe bújó ordasokról…
Szerintem elegendő belekukkantani egy parlamenti ülési közvetítésbe és meggyőződni arról, hogy az SNS fő emberei gyakorlatilag az SRS egykori fő emberei.

Óbecse, Temerin, Nagybecskerek…

Ismét a Magyar Szóban megjelent ismertetőből idézek: „A szolgálat újvidéki ügyosztályának 1995. októberi helyzetjelentésében ez olvasható: Branislav Stanojev csetnikvajda Óbecsén és környékén 50 fős osztagot toborzott, hogy „fegyveresen szembeszálljon a nem szerb népekkel, ha megkísérlik fegyveresen vagy politikai eszközzel elszakítani a Szerbiához tartozó területet”. Az előbbi személy javasolta, hogy „az óbecsei magyarokra mérjenek megelőző csapást esetleges lázadásuk meghiúsítása és megfélemlítésük céljából.”
Az ismertető szerint a közölt állambiztonsági dokumentumokban szó van többek között a temerini és nagybecskereki magyarok elleni – megtörtént vagy kilátásba helyezett – támadásokról is: „1993 júliusában a temerini magyarok esetleges lázadásának meggátolására és elrettentésük céljából négy fegyveres személy tartózkodott e településen. Az okmányból megtudható, hogy ’e militáns különítmény erőszakos magatartást tanúsított, a levegőbe lövöldözött, és összeverekedett magyar nemzetiségű fiatalok csoportjaival’”.
A „balkáni ordasok” szakértője, Miloš Vasić szerint mindez egy szörnyű enciklopédia, amely az állam, a társadalom, a rendőrség, a jog és az erkölcs szétbomlását dokumentálja. Szerinte Šešelj ismételten öngyilkosként cselekedett, hiszen annak ellenére, hogy egyes részeket kihagytak a dokumentumokból, az, ami megmaradt is súlyosan inkriminálja Šešeljt és az SRS-t is: fegyveres alakulatok, háborús bűntettek, szervezett bűnözés.

Márton Attila

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *