Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Parasztlázadás, sokadszor – Kiknek jó ez?

Parasztlázadás, sokadszor – Kiknek jó ez?trg_fontane

A várakozásokkal ellentétben, május utolsó csütörtökén (május 26-án) nem döntött a szerbiai kormány a területi alapú támogatásról a mezőgazdaságban. Ez valamennyi reménnyel kecsegtet arra vonatkozóan, hogy az utolsó pillanatban mégis módosítják a bejelentett támogatási rendszert – lapzárta után, a kormány csütörtöki (június 2-i ülésén). Önök tehát, e lapot a kezükbe véve már többet fognak tudni a kimenetelről, mint a cikkíró. Hiába, hetilapok és lapzárta…

E cikk írásakor, vasárnap, Óbecsén a fő téma az volt, hogy hétfőn, 30-án ki indul meg Újvidék és Belgrád irányában, traktorral, a bejelentett tiltakozásra. A kormány ugyan nem döntött még a szubvenció mértékéről, ám korábbi bejelentések szerint csupán 10 hektárig járna a hektáronkénti 14 000 dináros támogatás. Tavaly a bejegyzett gazdaságoknak 100 hektár megművelt területre járt ugyanennyi egységtámogatás. Emiatt szervezkedtek a gazdák a hétvégén, emiatt készültek vasárnap a traktorok hosszú utakra aszfalton, a rémes állapotban levő vajdasági utakon.
Hivatalos közlés szerint 2010-ben 74 000 gazdaságnak járt a hektáronkénti 14 000 dináros támogatás és ezek közül 55 000 volt 10 hektáron aluli.
A szerbiai kormány médiával együttműködő irodájának igazgatója azt mondta, hogy a döntést a következő kormányülésre halasztották, ami feltehetően csütörtököt, június 2-át jelent.
A bejelentett gazdalázadás („traktorokkal Belgrádig”) talán az utolsó esély a kormányra való nyomásgyakorlásra. A kimenetelről és esetleges következményekről, eredményekről az Olvasó már talán többet tud, amikor pénteken, június 3-án kezébe veszi e lapot.
Az ország területén egyébként majd 800 000 gazdaság van a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint. Egyes szakemberek, mint például Danilo Tomić, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára, jónak tartják a 10 hektáros limitet. Szerinte ugyanis a bejegyzett gazdaságok 90%-át felölelnék ezzel a limittel és ez egy fejlesztési támogatás, mivel a 10 hektáron aluli területeken üvegházas és fóliás termelésre, gyümölcstermesztésre, virágok ültetésére, szőlészetre stb. ösztönzi majd a gazdákat
Ezzel szemben a vajdasági termelők elégedetlenek voltak a bejelentett új szabályozással – írta a Dnevnik napilap is. A vajdasági Termelők Szövetsége például hektáronkénti 17 000 dináros támogatást kért a növény- és gyümölcstermesztésre és 35 000 dinárt a konyhakertészeknek. Miroslav Kiš, a Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy éveken át azt hallgatták a termelők, hogy néhány hektáron nem lehet majd megélni, emiatt hiteleket vettek fel, befektettek, földeket vettek bérbe (árendába) – és most hirtelen megváltoztak a játékszabályok.
Szükséges-e ezt tovább magyarázni? Hiszen évek óta azt hallja az ember a különböző mezőgazdasági miniszterektől, szakértőktől, a tévék mezőgazdasági műsoraiban, hogy társulni kell, mert a kis gazdaságok elvesznek, és hogy a nagy gazdaságoké a jövő. Erre – új miniszter, új szabályok? – hirtelen, minden megfordul és a küszöb 100 hektárról tizedannyira csökken – persze, ha a kormány időközben nem változtat a szándékán. Remélem, e cikk megírása és megjelenése között a szerbiai kormány meggondolja magát és jóval följebb tolja ezt a küszöböt. Hiszen a maximum 140 000 dinár nem sokat jelent egy gazdának, aki évente 50-60 ezer dinárt fizet az államnak nyugdíjbiztosítás címén. Márpedig a nyugdíjbiztosítás fizetése alapfeltétel a támogatáshoz. Ha jól tudom, a leggyakoribb földművesnyugdíj 9000 dinár vagy azon aluli és csak elenyészően kevesen kapnak havonta
35 000 és 50 000 dinár közöttit. Egyáltalán, kifizetődik-e nyugdíjbiztosítást fizetni egy gazdának? Szónoki kérdés, ugyebár…
Tény, hogy a szerbiai kormány képtelen volt az év első 5 hónapjában közölni, hogy milyen lesz a támogatási politikája. Tény, hogy a kormányátalakítás egyik áldozata a mezőgazdasági miniszter volt. Tény, hogy az új mezőgazdasági és kereskedelmi miniszter jól felkavarta a kedélyeket a megkésett és „forradalmi” változásokkal. És tény, hogy több óbecsei gazda és földművelésből élő, vagyis sokan, akikkel a hétvégén beszéltem, az egészre így reagált: ez az egész a szerbiai parasztoknak jó, mert ott vannak kis parcellák, nekünk, vajdaságiaknak, ismét a rossz jut.
Időközben Óbecsén is megjelentek a Dveri Srpske kleronacionalista (és most nagyon enyhén fogalmaztam!) mozgalom plakátjai, amelyek a vajdasági autonómia ellen irányulnak (nem mellékesen, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke és Bojan Pajtić, a vajdasági kormány demokrata párti elnöke a gúny tárgya e politikai plakátokon). A plakátok egyik üzenete: „Az autonomista pénzbe kerül”. A Dveri, mint általában, most is összekeverte, szándékosan összezagyválta a dolgokat. Ugyanis arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy Vajdaságnak és a vajdaságiaknak mi mindenbe (nemcsak pénzben, de abban is!) került a Szerbiához való tartozás az elmúlt hosszú 90 év során! Nem az autonómia kerül sokba, hanem annak hiánya. Vagy nem?

Márton Attila

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *