trg_fontane
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájában arról lehet olvasni, hogy miként képzeli el ez a hatalmon levő párt a vajdasági „magyar gazdaság“ fejlesztését.
A VMSZ gazdaságélénkítő politikájáról idén áprilisban némi ízelítőt kapott a közvélemény, ekkor robbant ki ugyanis a „mutyilistás“ (a kifejezést a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségétől kölcsönöztük) botrány. Arról volt szó ugyanis, hogy a magyarországi kormány által kezdeményezett Wekerle-terv keretében szétosztani tervezett vajdasági vállalkozásfejlesztési célú kedvezményes hitelekből feltűnően nagy arányban részesültek volna egy nyilvánosságra került előzetes elgondolás szerint a VMSZ-hez közeli nagyvállalkozók, becsei is akadt közöttük. A magyarországi, Jobbikhoz közeli Alfahir.hu internetes portál ugyanis egy olyan táblázatot jelentetett meg, amelyben három tucatnyi vajdasági magyar kötődésű vállalat szerepel. Ezek a cégek a táblázat tanúsága szerint összesen 37,86 millió eurós magyarországi hitelben részesülnének. Az üggyel kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke, akkor elmondta, hogy a szóban forgó lista azoknak a lehetséges cégeknek a listája, amelyek anyagi támogatásban részesülhetnek a vajdasági magyar közösség gazdaságélénkítő programján belül. Pásztor hangsúlyozta, a 30 cégből álló lista nem végleges, és nem is titkos, de nem is VMSZ-es, hiszen párton kívüli személyek cégei is (!) szerepelnek rajta.
Nos, 2015 decemberében egyre hihetőbb, hogy valóban pénzek fognak érkezni Magyarországról, s 2016 elején talán megkezdődik a vajdasági gazdaságélénkítés. Erről beszélt nemrégiben Szabadkán, de Becsén is december 18-án, Pásztor István, a VMSZ elnöke.
A tájékoztató jellegű tribünökön többek között elhangzott, hogy az 50 milliárd forintos magyarországi támogatási keretből 20 milliárdot vissza nem térítendő támogatás formájában osztanak szét a következő három évben, az összeg nagyobbik felét 30 milliárd forint összegben kedvezményes banki hitelprogram keretében pályázhatják meg a vajdasági vállalkozások.
Enyhén szólva is érdekes, hogy a támogatások elosztását a VMSZ és a magyar kormány közösen hajtják majd végre. Érdekes, mert politikai párt fog pénzeket osztani, jelenleg nem tudni milyen mércék alapján, de az áprilisi előzetes „támogatási listát“ szem előtt tartva, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a mércék pártatlanok lesznek.
A gazdaságélénkítő program ismertetői elmondták, hogy a programban olyan vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket és a turizmussal foglalkozó cégeket támogatnak majd, amelyek munkahelyeket teremtenek és új befektetőket hoznak a régióba.
A becsei előadáson, amelyen a Petői Sándor Magyar Kultúrkör nagytermében a VMSZ elnöke mellett Juhász Bálint és Fejsztámer Róbert is felszólaltak, akik a Stratégia, a Cselekvési Akcióterv és a pályázati feltételek kidolgozásában is részt vállaltak.
Eszerint az első pályázatokat január végén írják ki. Az első pályázási körben a 2016-os évre tervezett ötmilliárd forint egynegyedét vagy egyharmadát teszik elérhetővé. Tíz pályázatot írnak majd ki, ezek fele mezőgazdasági jellegű lesz, a többi a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését, szolgálja. Az önrészt 15 százalék körülire tervezik. A pályáztatást egy alapítvány bonyolítja majd le – állítólag már létező és szabadkai –, egy magyar érdekeltségű, belgrádi székhelyű bankon keresztül.
2017-ben és 2018-ban évente 7,5 milliárd forint támogatásra lehet majd pályázni.
Pásztor szavaiból ítélve lehet tippelni arra, hogy milyen mércék szerint fognak támogatni, ugyanis: „Meg kell erősítenünk vállalkozásainkat és piaci pozíciójukat, valamint munkahelyeket kell teremtenünk. Nem az a cél, hogy a tönkrement vállalkozásokat élesszük újra, hanem, hogy a működőképes vállalkozásokon tudjunk segíteni“.
A VMSZ elnöke megjegyezte, hogy program lebonyolításában felhívások, pályázatok lesznek kiírva, amelyek megjelennek a médiában, valamint rendezvények által is tájékoztatják róluk az érdeklődőket. Létrehoznak majd különböző szakmai testületeket is, amelyek azt követően, hogy a revizorok által véleményezett pályázatok beérkeznek, szakmailag átnézik azokat, és a döntéshozók irányába javaslatokat fogalmaznak meg.
„Az első pályázatok a támogatásokra fókuszálnak, az első körben az 5 milliárd forint egyharmada-egynegyede lesz hozzáférhető. Elsősorban a kisebb vállalkozásokat hozzuk helyzetbe, a mezőgazdasági vállalkozásokat, kiskereskedelmi és egyéb kisebb cégeket. Az elképzelésünk szerint március vége felé az első támogatási szerződéseket már alá is tudjuk írni, és el tudjuk juttatni a támogatásokat“, mondta Pásztor.
Aznap, amikor a VMSZ Szabadkán mutatta be gazdaságélénkítő programját, a Magyar Mozgalom is tribünt tartott a vállalkozóknak, amelyen a támogatási terv jelenlegi hiányosságaira is rámutattak. Csanádi Attila vállalkozó, menedzser, mondjuk, rámutatott arra, hogy az állami támogatások elosztását szabályozó EU-s de minimis támogatási rendeletek szerint 200 000 eurót lehet gazdasági év alatt kiadni egy gazdasági szereplőnek. „Egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy egyáltalán állami támogatásnak minősül-e a kölcsön, illetve a vissza nem térítendő pénzösszeg, de azt sem tudjuk, hogy mekkora lesz a legfelső vagy a legalsó határösszeg. Ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk a pályázat megírásán, ezeket az információkat tudnunk kéne, hogy beleillik-e a vállalkozásunk ezekbe a keretekbe vagy nem“, mondta Csanádi, aki a VMSZ ismertetőjén nem kapott választ ezekre a kérdésekre.
Összeállította: B.M.
