Pásztor és Tadić a vagyon-visszaszármaztatásról - Megállapodtak a törvény ügyében

Boris Tadić köztársasági elnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, október 17-én megállapodtak, többek között, a vagyon-visszaszármaztatási törvény ügyében.

A találkozó pénzügyi vetülete sem maradt el, az állítólag feszült légkörű beszélgetésen a köztársasági költségvetés módosítása kapcsán megegyeztek abban, hogy a VMSZ módosítási indítványait elfogadja a kormány, Tadić megígérte, hogy Vajdaság megkapja azokat az elmaradt pénzeket, kb. 4 milliárd dinárt, amelyek az elmúlt hónapokban felgyülemlettek a Nagyberuházási Alapnál.
Ez volt az ára a VMSZ szavazatainak a köztársasági parlamentben, mármint a költségvetés módosítását illetően.
A találkozó fő témája természetesen a vagyon-visszaszármaztatási törvény volt, mindenekelőtt a kollektív bűnösség ügye, hiszen a törvény szerint nem jogosulhatnak kárpótlásra a második világháborúban a megszálló erők utódjai. A VMSZ elnöke szerint amennyiben ezen a törvényen nem sikerül változtatni, Magyarország december 9-én minden bizonnyal él vétójogával, és ez Szerbia tagjelölti státuszába kerülhet.
– Ez a mi számunkra sem jó megoldás, nem csak azért, mert egy ilyen végkifejlet a kollektív bűnösség elvének a törvényerőre való emelését jelentené, hanem azért is mert nekünk az elemi érdekünk az, hogy Szerbia közeledjen az EU-felé – mondta Pásztor.

Félreértelmezik a restitúciós törvényt

Maja Sedlarević, a tartományi képviselőház európai integrációs és nemzetközi regionális együttműködési bizottságának elnöke szerint félreértelmezik a szerb restitúciós törvényt.
A magyar Országgyűlés európai ügyek bizottsága kedden fogadta a vajdasági bizottság képviselőit. Az ülésen Maja Sedlarević elmondta, a hiteles értelmezés szerint a jogszabály csak a megszálló erők tagjaira vonatkozik, és akik igazolni tudják, hogy nem önként csatlakoztak a megszállókhoz, örököseikkel együtt jogosultak a kárpótlásra. Nem egy nemzet ellen irányul a törvény, hangoztatta, hozzátéve: remélhetőleg sikerül tisztázni az ügyet, és Szerbia megkapja Magyarország támogatását az uniós tagjelöltségéről döntő decemberi szavazáson.
A jogszabállyal kapcsolatban felidézte, hogy 2000-ben vizsgálóbizottság alakult a képviselőházban, amely négy éven keresztül foglalkozott az 1941-1945 között Vajdaságban történt eseményekkel, hogy az akkori történéseket ne használhassák fel napi politikai célokra. Emellett 2003-ban a képviselőház határozatot fogadott el arról, hogy nem ismerik el a kollektív bűnösség elvét. Hörcsik Richárd, az országgyűlési bizottság elnöke kijelentette, a magyar parlamenti pártok egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy jogilag és politikailag elfogadhatatlan a jogszabály, és teljesen világos jogi helyzetet kell teremteni, amely kizárja a kollektív bűnösség minden formáját. Nem kétoldalú ügyről van szó, a kollektív bűnösség megjelenése miatt túlmutat a vajdasági magyarság helyzetén, mondta. Hozzátette, Magyarország érdeke Szerbia uniós integrációja, és a jelenlegi helyzet megoldásának kulcsa a szerb parlament kezében van.

A tárgyaláson megállapodás született arról, hogy a következő egy hónap alatt törvénymódosítással megoldják a problémát. November folyamán ugyanis ismét parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, ebben szabályoznák azt, hogy ki számít megszálló erőnek, ki az, aki kizárható a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból. Pásztor elmondta, hogy ez a szabályozás kizárná a kollektív bűnösség elvét, és az egyéni felelősséget venné figyelembe. A VMSZ október 14-én beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Pásztor elmondta, amennyiben az említett módosítások megtörténnek, a párt visszavonja a beadványt.

B.M. (Forrás: Vajdaság Ma, MTI)