trg_fontaneA dinár tovább gyengül az euróhoz képest, de a Szerb Nemzeti Bank (NBS) hétfői (május 21.) intervenciója, amellyel 40 millió eurót értékesített a bankközi devizapiacon, nem áll összefüggésben az elnökválasztás eredményével, hiszen a deviza iránti kereslet jóval meghaladja a kínálatot, a kiviteli mutatók pedig továbbra is rendkívül rosszak, értékelték gazdasági elemzők.
Az újabb 40 millió euró eladását és az NBS árfolyamlistáját kommentálva, mely szerint a dinár újabb 0,6 százalékot romlott az euróhoz képest, Goran Nikolić közgazdász azt mondta, hogy ez mindenekelőtt a bankok kísérlete arra, hogy megtartsák pozícióikat, s minél inkább euróban, s ne dinárban tartalékolják a pénzt, hogy így csökkentsék a kockázatot. „Vagyis mindaz, ami a bankpiacon történik, független a politikai eseményektől“, hangsúlyozta a szakember, s hozzátette, az okok kétségtelenül gazdasági eredetűek.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy idén a tavalyi és tavalyelőtti évvel szemben nem várhatók külföldi befektetések, s az év végéig nem reális nagyobb tőkebeáramlásra számítani, mondta Nikolić, s hozzátette, a külföldi hitelek folyósítása is stagnál.
A szakember szerint azonban nem kell dramatizálni a helyzetet a további árfolyamromlás miatt, azért, mert az NBS devizatartalékai négyszer nagyobbak a pénztömegnél. Ha például minden polgár és vállalat készpénzben, dinárban akarná látni folyószámláján a pénzét, hogy azon eurót vásároljon, az NBS ezt devizatartalékai negyedével le tudná fedni (a teljes devizatartalék 10,7 milliárd euró).
Dragovan Milićević közgazdász is úgy véli, hogy a jegybank hétfői intervenciója a devizapiacon, s a dinár további romlása, nem áll komolyabb összefüggésben a politikával, mert a dinár romlása folyamatos. Mint mondta, inkább gazdasági paraméterek, mintsem spekulatív tranzakciók játszanak közre.
Kedden 115,5 dinárért lehetett venni egy eurót Újvidéken…
Népszerűtlen döntésekre van szükség
Az új szerb kormány kénytelen lesz népszerűtlen döntéseket hozni, ha azt szeretné, hogy ne menjen csődbe az ország.
Miša Brkić gazdasági újságíró többek a gazdasági/ politikai helyzetről nyilatkozott a Magyar Szónak.
Az újságíró szerint a dinár romlása több dologgal magyarázható. „Ha a szerbiai gazdaság aktivitásának szempontjából vizsgáljuk a témát, akkor elmondhatjuk, hogy a dinár elértéktelenedése valós folyamat. A dinár a szerbiai gazdaság barométere. Ha rosszak a gazdasági mutatók, akkor a nemzeti valuta is veszít értékéből. Emellett a különböző spekulációs ügyletek is lefelé taszítják a dinárt a lejtőn: azoknak, akiknek nagyobb mennyiségű dinárjuk van, külföldi valutát vásárolnak, majd amikor a hazai valuta értéke lecsökken a megfelelő szintre, akkor a devizájukat dinárra váltják“, mondta Brkić, aki szerint a szerbiai gazdaságra nézve végzetes lenne, ha az új kormányra sokáig kell várnunk: „A választási kampány miatt már így is elherdáltuk az év első felét, úgy, hogy közben semmi sem történt gazdasági és pénzügyi téren. Az állami pénzügyek állapota rossz, és ha Szerbia nem kíván Görögország sorsára jutni, akkor mielőbb meg kell tennie a szükséges lépéseket. Szükség van az állami költségvetés módosítására is, mivel az államkassza bevételei egyre csökkennek, a kiadások viszont egyre növekednek. Tehát a kormánynak mielőbb meg kell alakulnia, a minisztériumok vezetőinek pedig minél gyorsabban bele kell szokniuk új feladatkörükbe. Ez hatványozottan vonatkozik a gazdasági és a pénzügyi tárcára“.
Brkić szerint elsősorban a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a munkaerőpiac reformját kell elkezdeni. Kérelmezni kell továbbá a Nemzetközi Valutaalaptól a tárgyalások folytatását a korábban felfüggesztett hitelről.
Nem térünk le az útról…
A Financial Times szerint, bár Szerbia polgárai a gazdasági gondok nyomása alatt Tomislav Nikolićot választották meg az ország elnökének, ez nem jelenti azt, hogy Szerbia letér a megkezdett európai útról.
A lap azonban megjegyzi, ha úgy szemléljük, hogy „Szerbia olyan ország, ahol könnyen életre kelnek a nacionalizmus kísértetei, akkor van ok az aggodalomra. S amikor az új elnök egykori ultranacionalista és a néhai Slobodan Milošević és a Hágában ítéletre váró Vojislav Šešelj szövetségese, akkor a vészharangok hangja még erősebb. (…) Mégis, van remény arra, hogy Tomislav Nikolić meglepő, vasárnapi győzelme nem téríti el Szerbiát céljától, az EU tagságtól, amelyet még 2004-ben Boris Tadić elnöksége alatt kitűzött magának“, írja a tekintélyes lap.
A Financial Times szerint „Szerbiának iszonyúan nagy szüksége van arra, hogy ismét működővé tegye az elővigyázatossági okokból felfüggesztett megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Ez pedig óhatatlanul a már régóta tűrő szerbeknél is népszerűtlen takarékossági intézkedéseket fog maga után vonni. Ha ezt a két akadályt sikerrel veszi, Nikolić legalább megmutathatja, hogy képes az államvezetői feladatokra, mint ahogyan ezt az EU elvárja tőle“.
B.M. (Források: Vajdaság Ma, Tanjug, Magyar Szó)
