A pokol nem a Másik (XVi.) – A nemzeti tanácsok és a DP meg a VMSZ közötti összetűzések

A kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény (2009) értelmében a szerbiai kisebbségi közösségeknek lehetőségük nyílt arra, hogy közvetlen választásokon válasszák meg nemzeti tanácsukat, vagy hogy ezt elektori közgyűlés útján tegyék meg továbbra is.

A közvetlen választások megtartásához az szükséges, hogy március 9-ig a külön kisebbségi választói névjegyzékekre feliratkozzon az utolsó népszámlálás szerinti kisebbségi összlakosság 50 százaléka csökkentve 20 százalékkal.
A nemzeti tanácsi választásokat májusban vagy júniusban kellene megtartani.

A névjegyzékekre való feliratkozás azonban nem a tervek szerint halad. Eddig egyedül a magyar nemzeti közösségnek sikerült összegyűjtenie a szükséges számú aláírást (több mint 100 000-et), a többi kisebbségi közösség esetében pedig a szükséges aláírások felét gyűjtötték össze.
Erre a problémára mutattak rá a múlt héten a tartományi hatalom képviselői. Bojan Pajtić vajdasági kormányfő nyilvános felhívást intézett a kisebbségiekhez, hogy iratkozzanak fel a névjegyzékre:

„A nemzeti közösségekhez tartozók feliratkozása a választói névjegyzékre 2009. november 9-én kezdődött és 2010.  március 9-én ér véget. A határidő tehát három és fél hét múlva már lejár és a helyzet riasztó. A névjegyzékre való feliratkozás nélkül senki sem vehet részt a nemzeti tanácsok megválasztásában, akár mint szavazó, akár mint jelölt. Ezek a választások az első lépés a nemzeti tanácsok működésének de-mokratizációja felé, ugyanakkor egy olyan folyamatról van szó, amely hozzájárul a teljes társadalom demokratizációjához. Ezek a választások lehetővé teszik, hogy a nemzeti közösségek a saját kezükbe vegyék a politikát a művelődés, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és írásmódhasználat terén saját közösségükön belül. Ezek a választások azért is jelentősek, mert legitimmé teszik a nemzeti tanácsokat. Eddig csupán legálisak voltak, de nem legitimek, mert létük nem a nemzeti közösségek tagjai többségének akaratából fakadt, hanem tagjaikat közvetett módon választották meg“.

Pajtić hangsúlyozta, hogy szükség van az állami intézmények szerepvállalására is, hogy a külön választói névjegyzékre való feliratkozás sikerüljön, de hozzátette azt is, hogy a nemzeti közösségeken belül egyértelműen hiányzik a szükséges lelkesedés. A vajdasági kormányfő elmondta azt is, hogy semmi ok a fenntartásra vagy a félelemre a névjegyzékre való feliratkozás kapcsán, és hogy mindenki számára szavatolt, hogy a nemzeti tanácsi választásokon való részvétellel hozzájárul az alkotmányban szavatolt közvetlen demokratikus jogai megvalósításához.

Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár a névjegyzékhez szükséges aláírások összegyűjtését a vajdasági és szerbiai nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek  érettségi vizsgájának nevezte.

„Érettségi vizsga abban az értelemben, hogy Szerbia állam a törvény meghozatalával, három évvel az új alkotmány meghozatala után, megteremtette a nemzeti kisebbségek önkormányzatra való kollektív jogérvényesítésének törvényes feltételeit. Ebben a folyamatban a nemzeti közösségeknek meg kell mutatniuk, hogy érdeklik őket kollektív jogaik, a nemzeti önazonosságuk megőrzése és hogy élni akarnak a szerbiai törvények biztosította törvényes lehetőségekkel, amelyek a nemzeti közösségekre vonatkoznak“, mondta Korhecz.

Hozzátette, hogy a névjegyzékre való föliratkozást elősegítő minisztériumi kampány későn indult be. Szerinte a nemzeti közösségek, a civil szervezetek és a meglevő nemzeti tanácsok nem voltak eléggé  tevékenyek a terepen.
Egyértelmű,  hogy a feliratkozást támogató kampány nem időben kezdődött, de az is lehetséges, hogy a polgárok nem érdekeltek a választói névjegyzékre való feliratkozásban.

Mulasztások a helyi önkormányzatokban is történtek, mert a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény azt irányozza elő, hogy a polgároknak maguknak kell igényelniük a névjegyzékre való feliratkozást a helyi önkormányzat irodájában (Óbecsén is megtörtént, hogy a polgárnak nem tették lehetővé a feliratkozást a helyi önkormányzat épületében, hanem politikai pártra utalták). A polgárok egyébként letölthetik a jelentkezési űrlapot az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériuma internetes honlapjáról, a kitöltött űrlapot pedig elküldhetik a Minisztériumnak.

A helyi önkormányzatok lehetséges mulasztásairól a Deutsche Welle Rádiónak nyilatkozott Muskinja Henrich Anikó, az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumának államtitkára is. Kijelentette, hogy a községek hibásak a külön választói névjegyzékre való feliratkozás lassúságáért és a folyamat hiányosságaiért: „Annak ellenére, hogy minden község elnöke és a helyi önkormányzatokban ezen az ügyön dolgozók is kiképzést kaptak, sok olyan község van, ahol ellenállás tapasztalható a névjegyzék vezetésével szemben.”

A külön választói névjegyzékeket nem az állam állítja össze, hanem a feliratkozás önkéntes alapon történik. Ám a magyar nemzeti közösség esetében a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aktivistái eléggé agresszív ajtótól-ajtóig kampányt folytattak a vajdasági községekben. A VMSZ aktivistái Óbecsén is otthonukban látogatták meg a polgárokat, hogy begyűjtsék az aláírásokat a külön választói névjegyzék összeállításához. Ezzel kapcsolatban feltehetjük a kérdést, hogy vajon ez a személyes adatok kezelésének megsértése és a polgárok háborgatása-e. A jelenségre azonban Rodoljub Šabićon, a közérdekű információk és az adatvédelem köztársasági biztosán kívül senki sem reagált.

Šabić véleménye szerint az aktivisták a leírt módon megsértik a személyes adatokat: „Senkinek nincs joga arra, hogy körbejárja a nemzeti kisebbségekhez tartozókat és a nevükben bizonyos űrlapokat töltsön ki, hogy ezeket az űrlapokat önállóan bevigye a választói névjegyzékekbe, majd párhuzamos adatgyűjteményeket hozzon létre, márpedig mindez, úgy látszik, megtörténik”.

A DP és a VMSZ közötti összetűzés

A VMSZ és a Demokrata Párt (DP) (köztársasági, tartományi és helyi szinten is koalíciós partnerek) közötti jelenlegi összetűzés a VMSZ egyes képviselői szerint éppen a nemzeti tanácsok megválasztásával van összefüggésben.
A probléma a tavalyi év végén keletkezett, amikor a VMSZ köztársasági parlamenti képviselői nem szavaztak a köztársasági költségvetés elfogadására, azzal az indoklással, hogy a büdzsében nem különítették el azt a mintegy 15 milliárd dinárt, amely még jár Vajdaságnak a Szerbiai Kőolajipar (NIS) privatizációjából. A VMSZ képviselői nem támogatták a tartományi költségvetés elfogadását sem.

Már decemberben szó  volt arról, hogy a DP „meg fogja büntetni“ a VMSZ-t emiatt a lépés miatt.  
Így januárban és februárban a DP és a VMSZ közötti leszámolás szemtanúi vagyunk.
Előbb Szabadka „történt meg“, ahol a DP és a VMSZ közötti feszültségek következtében lemondott Maglai Jenő, a városi parlament elnöke, és lemondott a városi tanácsi tagságáról Kun Szabó Éva és Ladóczki Gyula is.
Ezáltal Szabadkán megszűnt a VMSZ és a DP koalíciója.
A két párt szövetségének szétesése volt várható a héten Zentán is (lapzárta után), ahol a VMSZ-es községi elnök leváltását kezdeményezték. A bejelentések szerint a VMSZ helyét a DP-vel való koalícióban Rácz Szabó László Magyar Polgári Szövetsége (MPSZ) foglalja el.

A DP mindkét esetben többé-kevésbé  ugyanazt az indokot hozta fel: hogy a helyi hatalom nem megfelelő  módon működött és hogy a VMSZ tisztségviselői elálltak a bejelentett helyi reformoktól.
Más vajdasági községekben is lehetséges a VMSZ és a DP közötti koalíció szétesése. Maglai Jenő, a szabadkai helyi parlament eddigi elnöke és a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke ugyanis a Dnevnik napilapnak azt nyilatkozta, hogy szerinte Zenta után Óbecsén és Csókán is megjelenik a feszültség a VMSZ és a DP között.

Maglai közölte, hogy a VMSZ Elnöksége azon a véleményen van, hogy „a Demokrata Pártnak szándékában áll eltüntetni a Vajdasági Magyar Szövetséget a politikai színtérről”.  Szavai szerint a DP ily módon ellenőrzése alá vonná a közvetlenül választandó Magyar Nemzeti Tanácsot. A VMSZ tisztségviselője azonban nem magyarázta el, hogy ez miként lenne lehetséges, és nem adott magyarázatot Pásztor István, a VMSZ elnöke sem. Maglai csupán annyit mondott, hogy „az ő (DP) céljuk a Magyar Nemzeti Tanács feletti ellenőrzés átvétele, mert amíg a VMSZ ilyen szervezett és erős, ez nem történhet meg”.

Pásztor István, a VMSZ elnöke szintén úgy véli, hogy a DP le akarja gyengíteni a VMSZ-t. Állítása szerint ennek csak látszólag van köze a decemberi költségvetési szavazáshoz, „lényegében pedig arról van szó, hogy minden jel szerint úgy értékelik, a VMSZ-t most ütni és rombolni kell, mert az a százharmincezernyi feliratkozott személy, akik vállalták a magyar közösséghez való tartozást és a választói névjegyzéken való megjelenést, egyesek szerint túlságosan megerősítette a VMSZ-t, és meg kell próbálni megbontani, legyengíteni, ellehetetleníteni a pártot“, mondta Pásztor.

Csaknem ugyanez az álláspontja Józsa Lászlónak, az eddigi Magyar Nemzeti Tanács elnökének. Ő a Dnevniknek azt nyilatkozta, hogy „a VMSZ maga körül mindenkit meglepett azzal ahogy sikerült motiválnia az embereket a külön választói névjegyzékre való feliratkozásra. Körülbelül 130.000 feliratkozottról van szó és tény, hogy eddig egyetlen politikai pártnak sem sikerült ilyen rövid idő alatt ennyi embert motiválnia. Az eset matematikája azt bizonyítja, hogy azokat a nemzettársainkat is motiváltuk, akik hagyományosan más pártokra szavaznak, a DP-re is”. Ő azonban azt is elmondta, hogy az szinte lehetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot ellenőrzése alá vonja akár egy olyan párt is, mint a DP.

Bojan Pajtić, szintén a Dnevniknek adott nyilatkozatában, cáfolta a VMSZ tisztségviselőinek állítását, miszerint a DP át akarja venni a Magyar Nemzeti Tanács feletti ellenőrzést. Hozzátette, hogy a DP sok tagja és tisztségviselője tartozik különböző nemzeti közösségekhez, és közülük egyesek elnökei is a saját nemzeti tanácsuknak, mint például Ana Tomanova-Makanova.

„A DP tagjai közül senkinek sem tiltottuk meg, hogy részt vegyen a nemzeti tanácsi választásokon. Ilyen értelemben, nem tudom, hogy a DP tagjai közül bárki is részt vesz-e a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásában, de feltételezem, hogy lesznek ilyenek. És, természetesen, eszünk ágában sincs megvonni tőlük a jogot arra, hogy elfoglalják helyüket saját nemzeti közösségükön belül”, mondta Pajtić.

Azt is kijelentette, hogy a DP-nek már évek óta gondjai vannak a VMSZ egyes képviselőivel amiatt, hogy a demokraták politikai tevékenységet folytatnak azokon a településeken, ahol a magyarok vannak többségben.

„Nekünk ugyanis felróják, hogy tevékenyek vagyunk ezeken a helyeken, mert egyesek úgy gondolták, hogy ott csak a VMSZ lehet jelen és hogy nem korrekt, ha más is megjelenik. Ám mi nem a Szerb Radikális Párt vagyunk, sem a Szerb Haladó Párt, hogy kizárólag a szerbek helyzetével foglalkozzunk, ellenkezőleg,  a DP olyan párt, amely számára minden polgár fontos és ilyen értelemben továbbra is aktívak leszünk mindenfelé”, nyilatkozta Pajtić a Dnevniknek.

Az elmondottak ellenére úgy tűnik, hogy egyelőre nem esik szét a VMSZ és a DP koalíciója köztársasági és tartományi szinten. Bojan Pajtić vajdasági kormányfő és a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, hogy a „VMSZ a DP stratégiai partnere volt, most is az, és az is marad“ Vajdaságban.
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője is azt mondta, hogy a pártja és a DP közötti szabadkai és más községekben tapasztalható összetűzések miatt nem vált kérdésessé a VMSZ támogatása Mirko Cvetković kormánya iránt.

F.D.K.
(Fordította: Márton Attila)