Tadić háromszor is megteheti

Miután Boris Tadić „lerövidítette a mandátumát”, avagy lemondott, hogy részt vehessen az elnökválasztáson, legalább kétféle kérdés fogalmazódott meg a politikai és jogi kérdések útvesztőiben tájékozódni igyekvők körében.

Az egyik: Miért mondott le? A válasz: Azért, hogy ki lehessen írni az elnökválasztást, mivel a megbízatása egyébként 2013 februárjában járt volna le. Ahhoz, hogy ne idén decemberben vagy 2013 januárjában rendezzék meg az államfőválasztást, tehát az időpont előbbre hozásához, a köztársasági elnöknek meg kellett szakítania a mandátumát (megbízatási idejét).
A másik kérdés: Hogyan vehet részt Tadić az elnökválasztáson, hiszen már két ízben nyert azon, és az alkotmány nem több mint két mandátumot engedélyez.
A válasz: Tadić tényleg győzött már két ízben szerbiai elnökválasztáson, és nem mellékesen mindkétszer Tomislav Nikolićot, a Szerb Radikális Párt jelöltjét győzte le a második fordulóban (ezúttal is ők a legesélyesebb jelöltek, azzal, hogy Nikolić most a Szerb Haladó Párt vezetője). Ám az alkotmány végrehajtásáról szóló törvény 18. szakasza világosan fogalmaz: a legkésőbb 2007. december 31-én kiírandó elnökválasztás számít az elsőnek az alkotmány 116. szakasza értelmében (amely kimondja, hogy senkit nem lehet több mint kétszer köztársasági elnökké választani).

Így tehát Tadić 2004-ben kezdődött megbízatása nem számít – az alkotmány végrehajtásáról szóló törvény értelmében. Első mandátuma ezek szerint az első, amelyet az önálló Szerbiában kezdett meg (Montenegró önállósodásával megszűnt az Államközösség és 2006-ban új szerbiai alkotmány született), közérthetőbben: az, amely 2008. február 15-én kezdődött, és amelyet a minap „rövidített le”.
Idén május 6-án lesz az első forduló. A másodikat, amennyiben egy jelölt sem szerzi meg a voksok több mint felét az első fordulóban, május 20-án rendezik meg.
Május 6-án a vajdasági választópolgárok 5 szavazólapot kapnak: elnökválasztásit, szerbiai parlamenti választásit, tartományi listásat (pártok), tartományi egyénit (egyéni pártjelöltek) és helyhatóságit (pártok). Nincs közvetlen polgármester-választás. A polgármestert vagy községi elnököt a választási eredmények által összeállt helyi parlament (képviselő-testület) választja majd meg – éppúgy, mint négy éve.
Május 20-án egyes vajdasági községekben (sőt, talán a többségükben) megrendezik az egyéni tartományi választások második fordulóját, amennyiben az elsőben senki nem kapja meg a leadott szavazatok több mint felét. Az első forduló két legsikeresebb jelöltje közül lehet majd választani.
Május 20-án lesz az államfőválasztás második fordulója is, ha előzőleg, május 6-án egyetlen jelölt sem szerzi meg a leadott voksok több mint felét.

B.M.