trg_fontaneMárcius 1-jén lép életbe az új szabálysértési törvény. A legjelentősebb változás az lesz, hogy a büntetésnek csupán a felét lesz köteles kifizetni, aki vállalja, hogy 8 napon belül növeli az állam bevételeit.
Ezt a kitételt kizárólag azokban az esetekben alkalmazzák majd, amikor a büntetés meghatározott összegű.
A „szabálysértési utalvány” átvétele azonban nem jelenti azt, hogy az állampolgár nem vonhatja vissza beleegyezését az esettől számított 8 napon belül. Ám, amennyiben így dönt, vagyis, úgymond, meggondolja magát, kénytelen lesz szabálysértési eljárást indítani a bíróságon.
Ha azonban a 8 napon belül nem fizet és nem is indít eljárást, az állampolgárral szemben automatizmus szerint eljárást indít a szabálysértési bíróság.
Ezek a bíróságok egyébként évente egymilliós nagyságrendű számban foglalkoznak szabálysértési eljárásokkal. Majd másfél száz törvény szerint kell eljárniuk, hiszen a legegyszerűbb szabálysértéseken kívül gazdasági ügyek is a hatáskörükbe tartoznak.
Az új törvény értelmében lehetségessé válik a pénzbüntetések közmunka általi lerovása. Többé tehát nem kell börtönbe vonulnia annak, aki nem akarja, vagy nem tudja kifizetni a rá kirótt szabálysértési pénzbírságot.
Az elévülési idő viszont 2 helyett 4 év lesz. Bujkálni nem lesz érdemes, mert a törvény kimondja, hogy már az is elegendőnek számít, ha pl. a bíróság honlapján megjelenik az idézés. Olvasta, nem olvasta, internetezik vagy nem, ha ott van a honlapon, akkor már értesítették is.
Aki pedig nem törleszti az állam iránti kihágási kötelezettségét, vagyis nem fizet, az nem kaphat majd különféle állami bizonylatokat az állami tolóablak-szolgálatoktól.
A súlyos közlekedési kihágások esetében az elkövetőt azonnal az ügyeletes szabálysértési bíró elé vezetik, elrettentésként, vagyis példát statuálnak belőle.
Március első napjától működésbe lép a szabálysértési regiszter is, vagyis immár nemcsak a bűnvádi ítéletek esetében beszélhetünk majd „bejegyzett priuszról”, azaz büntetett előéletről.
(sajtóhírek alapján összeállította)
B.M.
