trg_fontane
Míg egyrészt azért harcol és gürcöl az átlagpolgár, hogy meg tudja vásárolni az átlagos fogyasztói kosár tartalmának legalább felét, ha egyáltalán van munkája – Becsén a munkanélküliek száma kb. 5000 –, az állam képviselői még több terhet kívánnak róni az „alattvalókra“, ugyanis az adók emeléséről rebesgetnek mostanság.
Kezdjük a betevő falattal. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint az átlagos fogyasztói kosár értéke júliusban 64 824 dinár volt, ugyanakkor a júliusi átlagbér 44 182 dinárt tett ki. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai háromtagú háztartásnak csaknem másfél átlagfizetést kell előteremtenie az átlagos fogyasztói kosár árucikkeinek beszerzéséhez. Ez volt júliusban. Szeptemberben minden bizonnyal még több nemlétező pénzt kellene előteremteni ahhoz, hogy ne haljunk éhen.
Az átlagfizetés alig 10 ezer dinárral haladja meg az úgynevezett minimális fogyasztói kosár összegét, amely júliusban 34 067 dinár volt. Ebbe csak a létfenntartáshoz elengedhetetlen termékeket sorolták. Meg kell említeni, hogy Szerbiában a megközelítőleg 1 millió 700 ezer foglalkoztatottból 50 ezer fizetés nélkül tengődik, 78 ezer pedig 25 ezer dinár alatti havi jövedelemből kénytelen megélni. Számukra már a minimális fogyasztói kosár értéke is elérhetetlen pénzösszeg.
Ennek ellenére szeptember közepén közzétették, hogy ha törvénybe foglalják az adóreformról szóló elképzeléseket, jövőre jóval nagyobb ingatlanadót kell fizetniük Szerbia polgárainak. Eszerint a fogyasztói kosár sínyli majd meg, merthogy valahonnan el kell venni az adóra szánt pénzt.
„Az ingatlanadó-reform a kezdeti szakaszában van, de az a szándékunk, hogy mindenki, akinek a tulajdonában értékes ingatlan van, megfelelő adót is fizessen utána. Természetesen a pontos megoldás kidolgozása mellett figyelembe veszik a polgár szociális helyzetét, a tulajdonosok egyik része pedig könnyítést kap”, állítja a Blic kormányzati forrása.
A jelenlegi számítások alapján egy hatvan négyzetméteres átlagos lakás után az adó körülbelül háromszáz euró lesz. Az adó kiszámításának alapja kizárólag a lakás piaci ára lesz, amit legalább három értékesítés alapján állapítanak meg.
Ha elfogadják a kormányban aktuális ötleteket, leginkább a cégek tulajdonosai érzik majd a komoly változásokat az adófizetés során. Ők a már elfogadott törvény szerint a következő évtől nem fizetik a városi építési terület díját. Azonban arra számítanak, hogy jelentősebb összeget kell majd elkülöníteniük az ingatlanadóra.
„Olyan megoldást készítenek elő a tönkrement, romos épületek tulajdonosai számára, amely épület értékes telken áll, hogy az adót a valós árak alapján fizessék ki. Sok tönkrement üzemcsarnok, bódé, üzleti helyiség áll nagyon értékes területen. Köztudott, hogy sok tulajdonos csak azért tartja fenn őket, mert tudja, hogy a földterület miatt meggazdagodhat, ha eladja az épületet. Ez az épület árának és a földterület piaci értékének kombinációja lenne”, állítja a Blic forrása.
Az „új“ ingatlanadó még nem aktuális, viszont a „közönséges“ adó igen. Az uniós országok legtöbbjében a béreket mintegy 42 százalékban terhelik az adók és a járulékok, de Szerbiában ez az arány 64,5 százalék, írja a Politika.
Szerbiában a munkaadó minden, a munkásnak kifizetett 100 dinár után az államnak köteles 64,5 dinárt fizetni. A 64,5 dinár 24 százaléka megy a nyugdíj- és rokkantbiztosításra, 12,3 százalék az egészségügyi biztosításra, 3 százalék a munkahely elvesztésének esetén életbe lépő biztosításra és 10 százalék a jövedelemadó, amely viszont a legalacsonyabbak egyike Európában.
Mindeközben az állam időnként megbocsát azoknak, akik nem fizetik az áramot, az RTV-előfizetést, az adót, azaz nem fizetteti meg velük a különféle harácsot. Most éppen azoknak bocsátott meg, akik nem fizetik az RTV-előfizetést. Azok pedig, akik fizették és fizetik, szokás szerint rosszul járnak.
R.M.
