trg_fontane
A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szervezésében január 24-én „Szívedben őrizd tovább és el ne hagyd semmiért…” címmel ünnepi műsort tartottak a Magyar Kultúra Napja, illetve a Petőfi kultúrkör fennállásának 19. évfordulója alkalmából.
„Kölcsey és Erkel műve a magyar nemzet imádságos költeménye lett, olyan öntudatmegőrző szimbólum, melyből erő sugárzik.
Figyelmeztet bennünket múltunkra, úgy, hogy a jelenben élve jövőt építhessünk, ragaszkodva kultúránkhoz, nyelvünkhöz, hitünkhöz“, mondta köszöntőjében Nagy Klára műsorvezető.
A Himnuszt a Szelence és a Dúdoló énekegyüttesek adták elő, majd Péter Lea szavalta el a költeményt.
Ünnepi beszédet dr. Papp Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöki tanácsadója mondott, aki rámutatott arra, hogy a körülöttünk lévő országok, illetve az európai országok himnuszainak szövege mennyire hasonló.
„Egy nemzet a nyelvében, hitében, kultúrájában, hagyományaiban él, melyben nemcsak a művészeti formák vannak jelen, hanem a nép lelke is. A nép lelke sokszor a költők lelke. A magyar költészet egy gazdag, színes paletta. A magyar nyelven íródott vers egyben Csokonai virágoskertje, Petőfi lángoló forradalma, Kosztolányi rímes játéka, József Attila keserűsége, Ady ugara, Fehér Ferenc Vajdasága, Babits rendíthetetlen hite és féltő hazaszeretete, Radnóti visszafogott harmóniája”, mondta a műsorvezető a becsei Gimnázium tanulóinak fellépése előtt, akik verses-zenés összeállítással mutatkoztak be.
Ferenc Edvin, a tizenkilenc éves kultúrkör alelnöke is üdvözölte a mintegy háromszáz egybegyűltet. Elmondta, hogy bár Becsén már 1868-ban működött a Magyar Népkör, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört csak 1991-ben alapították meg a becsei polgárok ösztönzésére. „A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a kilencvenes évek folyamán fokozatosan elindult a kultúrélet. A kezdeti nehézségek ellenére a kitartó munka meghozta gyümölcsét és sorra alakultak a szakkörök. Jelenleg mintegy 400 tag tevékenykedik szorgosan az intézménnyé vált kultúrkörben. Az egyesület elsődleges célkitűzése a város magyar ajkú polgárai számára a kulturális élet megszervezése, a hagyományápolás, értékeink megőrzése, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, valamint a fiatalok tömörítése“, mondta Ferenc. Kijelentette, hogy az elmúlt néhány évben adaptálták az épületet, gyarapodott a tagság, de a kultúrkörben folytatott munka is minőségesebbé vált, s a Petőfi kultúrkör Vajdaság egyik legjelentősebb magyar intézményévé vált.
Az ünnepi műsorban a Kiscimbora gyermekegyüttes, a Szelence táncegyüttes és a kultúrkör társas- és modern tánccsoportja lépett fel. Emellett a Szendrey Júlia Kézimunkaszakkör és a Szivárvány festőcsoport tagjainak munkáiból készített alkalmi kiállítást is megtekinthették az érdeklődők.
B.M.
